Washington már szabadulni igyekszik tőle, míg az EU még mindig vitatkozik a részletekről: az ESG-szabályozás jövője egyre inkább kérdésessé válik.
Zajlanak az események az európai fenntarthatósági törekvéseket képviselő ESG-szabályozás körül. Miközben a Trump-kormányzat az amerikai vállalatok számára megtiltaná a kötelező jelentések benyújtását, számos európai ország is egyre inkább lázad a bürokratikus terhek ellen. Az Európai Parlamentben pedig egyre inkább meddő viták zajlanak, amelyek nem tűnnek közelgő megoldásoknak.
Október elején egy több mint 4,5 ezermilliárd eurós vagyonnal rendelkező befektetői koalíció nyílt levélben fordult Brüsszelhez, arra kérve a döntéshozókat, hogy ne enyhítsenek a metánkibocsátási szabályozásokon, még az amerikai LNG-import fokozódása érdekében sem. A megszólalásra azért volt szükség, mert Chris Wright, az amerikai energiaügyi miniszter, szeptemberben azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi jogi kereteket "javítani kellene", különben akadályozhatják a cseppfolyósított gáz exportját. Az Európai Uniónak pedig kulcsfontosságú, hogy fenntartsa az orosz energiahordozóktól való függetlenedés ütemtervét, így a helyzet sürgetővé vált.
Az Európai Unió nem csupán a környezeti fenntarthatóságra összpontosít, hanem az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodás keretein belül is jelentős lépéseket tesz. Ennek részeként az EU vállalta, hogy évente 250 milliárd dollár értékben vásárol földgázt, olajat és nukleáris fűtőanyagot. A befektetői közösség, különösen Eric Pedersen, a Nordea AM felelős befektetésekkel foglalkozó vezetője, arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás átalakítása csak növelné a bizonytalanságot, és gátat vetne a metánkibocsátás csökkentésének. Pedersen szerint a már meghozott beruházási döntések lazítása nemcsak kontraproduktív, hanem komoly hátrányokkal is járhat. Európai vállalatok számára a metánszabályozás eddigi keretei már szervesen beépültek az üzleti modelljükbe. Sokan a beszállítóik kiválasztásánál, beruházásaik során, sőt még a fenntarthatósági céljaik meghatározásakor is figyelembe vették a 2025-től érvényes előírásokat, például a májusban bevezetett beszállítói adatszolgáltatást. Ennek következtében, ha új szabályozási keretekre kellene átállniuk, az akár pénzben is kifejezhető veszteséget jelentene számukra.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a rendelet nem állít fel kereskedelmi akadályokat. Az érvelésük szerint az Egyesült Államok részesedése az uniós importban 2021 és 2025 között drámaian megugrott, 28 százalékról 57 százalékra emelkedett, mégis a szabályozás nem idézett elő problémákat a szállítási folyamatokban.
Az ügy remek próbaköve annak, hogy az amerikai politika hogyan hat Európára, és milyen mértékben reagálnak erre az európai intézmények, valamint a jelentős befektetők az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) elveik alapján.
