Tuzson kijelentette, hogy rendelkezésre áll a forrás a bírák és az igazságügyi dolgozók 13. havi bérének kifizetésére. Most már csupán az Országos Bírósági Hivatal döntésén múlik, hogy valóban hozzájussanak-e ehhez a juttatáshoz.
Kedden az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ülésezett, ahol az igazságügyi miniszter került a figyelem középpontjába. A legfontosabb bejelentések között szerepel, hogy a Nemzeti Jogtárba integrálják a mesterséges intelligenciát, valamint minden megyében létrejönnek az áldozatsegítő központok.
"Az elmúlt évben számos jelentős esemény zajlott le az igazságügyi kormányzás terén" - e szavakkal kezdte Tuzson Bence igazságügyi miniszter a bizottsági meghallgatását. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a minisztérium fő célja a versenyképesség növelése, és véleménye szerint ebben a jogrendszernek és jogalkotásnak kulcsszerepe van. Megjegyezte, hogy ez a tényező alapvetően befolyásolja a vállalkozói szektor bürokratikus terheit is.
Tuzson elmondta, az uniós elnökség egyik legfontosabb feladata is az volt, hogy a versenyképességi szellemiséget átvigyék az uniós gyakorlat jogalkotásába, hiszen az EU jogrendszere annyira bonyolult, hogy ha egy befektető ide akarna jönni, mondjuk poharat gyártani, azt sem tudná, milyen szabályokat kell betartania.
Az igazságügyi miniszter szerint napjaink egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentik, így el kellett kezdeni ezeket bevezetni a jog területére is. Ennek részeként átalakítják a Nemzeti Jogtárat, Tuzson 2026 első negyedévére ígérte ennek az első publikus verzióját, amelybe már beépítették a mesterséges intelligenciát. "Releváns jogi választ fog adni az olyan mindennapi kérdésekre, mint például az, hogy "belejöttek a kocsimba oldalról, mit kell tennem?"" - ígérte a miniszter, hozzátéve, hogy a programba integrálják az önkormányzati rendeleteket és az uniós jogszabályokat is. Mint mondta, a későbbiekben ügyintéző funkció is kerülhet a Jogtárba.
Tuzson véleménye szerint Magyarországon és az Európai Unióban nem a jogszabályok bonyolultsága jelenti a legfőbb kihívást, hanem az ezek közötti átláthatóság hiánya. Ezen a téren a mesterséges intelligenciát komoly segítőként képzeli el. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU jelenleg inkább félelemmel szemléli a mesterséges intelligenciát, míg az Egyesült Államok inkább lehetőségeket lát benne. Szerinte nekünk az a feladatunk, hogy ezt az új technológiát eszközként használjuk, de mindig ügyeljünk arra, hogy a végső döntéseket emberek hozzák meg, különösen az igazságszolgáltatás terén.
"Az biztos, hogy a jogászok munkája át fog alakulni, a kutatás például sokkal egyszerűbb lesz, de a kreatív jogászkodásnak mindig lesz helye"
A miniszter összegzésében kifejtette, hogy milyen elvárásokkal tekint a mesterséges intelligencia fejlődésére és elterjedésére.
Az elmúlt év során elért eredményei között Tuzson kiemelte a bírósági eljárások felgyorsítását, valamint az egyszerűsített per új intézményének bevezetését. Ez lehetővé teszi, hogy a felek közös megegyezéssel akár 60 napon belül jogerős ítélethez jussanak. A miniszter továbbá hangsúlyozta, hogy az eljárások többségében már csak egy egyszerűsített indoklást kell csatolni az ítélethez, ami jelentős mértékben növeli a bírósági munka hatékonyságát. Részletes indoklást csupán akkor szükséges megadni, ha valamelyik fél fellebbez a döntés ellen.
A bírósági eljárások felgyorsítására irányuló kormányzati javaslat a vagyoni elégtétel bevezetésével lépne életbe, amely pénzbírságot róna ki a bíróságokra, amennyiben nem tartják be a megállapított határidőket. Ez az intézkedés széleskörű felháborodást váltott ki a jogi közösségen belül; sem a Kúria, sem az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem állt a javaslat mögött. Az Országos Bírói Tanács az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megkérdőjelezze az új jogszabályokat, de végül nem sikerült érvényt szereznie az érveinek.
Tuzson úgy értékeli, nagyon jól halad a bírák és az igazságügyi alkalmazottak illetményemelése, melyet három lépésben valósítanak meg. Mint mondta, 2026. január 1-től emelik a béreket, a 2024-es szinthez képest a bírák átlagosan 48 százalékkal, a bírósági titkárok, fogalmazók 89 százalékkal keresnek majd többet, más tisztviselők bére pedig a duplájára nő. Mint mondta, szerdán tárgyalja az Országos Bírói Tanács (OBT) a 13. havi illetmény kérdését, Tuzson abban bízik, átmegy majd a javaslat, a költségvetési fedezet ehhez rendelkezésre áll.
Az azonban továbbra is homályos, hogy a kormány milyen indoklással említi a kétmilliós bírói átlagbért, amikor a rendelkezésre álló adatok világosan mutatják, hogy a tárgyaló bírák zöme ennél lényegesen alacsonyabb összeget keres.
Az igazságügyi miniszter azt ígéri, jövő év elejére végre minden megyében működni fog áldozatsegítő központ, az ehhez szükséges utolsó kettőt (Salgótarján, Szekszárd) idén év végén, illetve jövő év első felében nyitják majd meg. "A büntetőjog hagyományosan arra koncentrál, hogy elkapja az elkövetőt, ezt sikerült átfordítani áldozatközpontú gondolkodásra" - mondta Tuzson, aki szerint ehhez komoly dogmatikai változásokra volt szükség. Emlékeztetett, az áldozatsegítő központokban pszichológiai támogatást, jogi tanácsadást, krízishelyzetben pedig akár anyagi segítséget is kaphatnak az érintettek, tíz év alatt már több mint 30 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget.
Az áldozatok támogatásának terén elért fontos eredmények között emelkedik ki, hogy míg korábban gyakori gondot okozott a kirendelt védők késedelmes kifizetése, ma már garantált, hogy 15 napon belül megkapják a járandóságukat. Tuzson kiemeli, hogy a döntéssel, miszerint az áldozatok meghallgatása kötelezővé vált az elkövetők feltételes szabadlábra helyezése előtt, jelentős lépést tettek a jogérvényesítés irányába. Ezen kívül fontos előrelépésnek tartja, hogy az erőszakos bűncselekmények esetén a távolságtartás már nem csupán a büntetés időtartamára érvényes, hanem akár élethosszig tartó intézkedés is lehet.
A kérdések között nem meglepő módon többször előkerült a Szőlő utcai botrány ügye, már csak amiatt is, mert Tuzson volt az, aki elkészítette a kormánytagok érintettségét kizáró vizsgálati jelentést. A DK-s Rónai Sándor emlékeztette, ugyanebben a jelentésben írta Tuzson, hogy fiatalkorú érintettje nem volt az ügynek, ugyanakkor a sajtóban ennek ellentmondó beszámolók jelentek meg. A tárcavezető elmondta, több eljárás is folyamatban van és abban az ügyben, amiről ő beszélt, továbbra is ez a tényállás. Amikor a momentumos Szabó Szabolcs azt firtatta, milyen felhatalmazás alapján nézhetett bele Tuzson a nyomozati iratokba, elárulta, ezt külön jogszabályban rögzítették, amely további vizsgálatokat is lehetővé tesz számára, ha szükség lenne rá.
Tordai Bence az AI-videók kapcsán érdeklődött Tuzsontól, mivel véleménye szerint a téma szabályozása még gyerekcipőben jár. Kíváncsi volt, hogy az igazságügyi tárca tervez-e intézkedéseket azokkal az esetekkel kapcsolatban, amikor közszereplők szájába olyan kifejezéseket ültetnek, amelyeket soha nem használtak. Tuzson válasza szerint: "Az, hogy valaki nem jogi végzettséggel rendelkezik, nem mentesíti őt attól, hogy ostobaságokat mondjon. Az általa említett dolgok teljesen irracionálisak." Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a kérdés már részben a Büntető Törvénykönyv keretein belül szabályozva van, és megjegyezte, hogy Tordai tájékozatlansága miatt nem ismeri ezeket a részleteket.
