A MeerKAT teleszkóp felfedezett valami lenyűgözőt és rejtélyeset az űr végtelenjében.
Egy újabb rejtélyes rádiógyűrű került a kutatók figyelmének középpontjába - de vajon miféle óriási, kozmikus építmények rejtőznek ezek mögött?
A csillagászok a MeerKAT teleszkóp révén egy új és figyelemre méltó rádiókört (ORC) fedeztek fel, amely a WISEA J021912.43-050501.8 jelzésű elliptikus galaxis körül található. A felfedezés részleteit egy tanulmányban tették közzé az arXiv preprint platformon. Ez az esemény különösen fontos lehet, mivel közelebb hozhat minket a hatalmas rádióhullám-struktúrák rejtélyes eredetének megértéséhez – áll a hivatalos sajtóközleményben.
A különös rádiókörök (odd radio circles, vagy tehát: ORC) az univerzumban található, hatalmas és rejtélyes rádiósugárzási gyűrűk. Ezek a gyűrűk extragalaktikus (tehát más galaxisokhoz kapcsolódó) jelenségek, amelyeknek a rádiósugárzása jellemzően nagyon erős, azaz meredek spektrumú (egy bizonyos frekvenciatartományban kiugróan erős jeleket produkálnak). A különlegességük az, hogy ezeket a gyűrűket más hullámhosszakon - például látható fényben, röntgensugárzásban vagy infravörös tartományban - általában nem lehet észlelni. Egyetlen kivétel van: mivel az ORC-k tehát mindig kapcsolatban állnak egy-egy "gazda" galaxissal, ezért annak a galaxisnak az adatai (például optikai vagy infravörös megfigyelései) általában láthatók. Mióta először azonosították őket, csak néhány ORC-t vizsgáltak meg részletesen, ezért az eredetük továbbra is homályba vész.
Ray P. Norris, az ausztrál Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet (CSIRO) kutatója, egy izgalmas felfedezés élén állt, amikor csapata a MeerKAT International GHz Tiered Extragalactic Exploration (MIGHTEE) nevű projekt keretében rábukkant egy új ORC-ra. Ez a mélyreható rádiós felmérés a MeerKAT kifinomult technológiai eszközeit alkalmazza, hogy rendkívüli részletességgel derítse fel az univerzumban rejlő titkokat.
Az újonnan észlelt ORC-t, amely a J0219-0505 jelzést kapta, egy világos szegéllyel rendelkező rádiógyűrűként írják le, amely egy kompakt központi forrást övez. A gyűrű halvány, diffúz sugárzást bocsát ki, és szerkezeti nyomokat tartalmaz, valamint további halvány emissziót, amely délkeleti irányban terjed ki. A kutatók feltételezése szerint ez a jelenség egy gömbszerű lökéshullám által gyorsított elektronoknak köszönhető, amelyet valószínűleg egy galaktikus összeolvadás váltott ki, amelyben a gazdagalaxis is érintett lehetett. Az ORC átmérője körülbelül 35 ívmásodperc, ami a gazdagalaxis vöröseltolódásának (0,196) alapján 371 600 fényév távolságnak felel meg. A gyűrű szélessége mintegy 107 500 fényév. A korábban felfedezett ORC-khez képest a J0219-0505 kisebb és halványabb. A gazdagalaxis, amely optikai és infravörös tartományban is látható, kiterjedt, zavartságra utaló szerkezeti jellemzőkkel bír - ezek tehát egy korábbi galaktikus összeolvadás nyomai lehetnek.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy létezhet egy halvány ORC-kből álló populáció, amelyeket csak a mélyebb rádiós felmérések fedhetnek fel. A kutatók most az ORC J0219-0505 további vizsgálatát tervezik - különös tekintettel a morfológiájára (alaktan), polarizációjára és a spektrális tulajdonságaira. Ezek segítségével egy nap remélhetőleg kiderül, hogy milyen folyamatok idézik elő ezeket a rendkívüli rádiójelenségeket.
