Ursula Von der Leyen kiállt a Trumppal létrejött vámtarifa-megállapodás mellett, hangsúlyozva annak jelentőségét és előnyeit.

Az Európai Bizottság elnöke megvédte az EU és Donald Trump között megkötött vámtarifa-megállapodást, hangsúlyozva, hogy az stabilitást és kiszámíthatóságot teremt a kereskedelmi kapcsolatokban. A megállapodás 15 százalékos vámtarifa-plafont rögzít több kulcságazatban, miközben vámmentességet biztosít stratégiai termékeknek. Von der Leyen szerint az egyezség új exportlehetőségeket és munkahelyeket nyithat meg Európa számára. A megállapodást ugyanakkor több német politikus is bírálta.

Az Európai Bizottság elnöke a védelmébe vette az Európai Unió és Donald Trump amerikai elnök között a múlt hónapban megkötött vámtarifa-megállapodást a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes kiadásában vasárnap megjelentetett írásában - számolt be az MTI. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a megállapodás "egy tudatos döntés: stabilitás és előreláthatóság a konfrontáció kiszélesedése helyett. Képzeljük el, hogy a demokratikus világ két legnagyobb gazdasága nem tud megállapodni, és kereskedelmi háborút indít egymás ellen. Ennek csak Moszkvában és Pekingben örülnének" - állapította meg.

A 15 százalékos amerikai vámtarifa-plafonra utalva azt írta, hogy "ha nem is tökéletes, de jó" megállapodást kötöttek.

A tervezett viszontvámok bevezetésével csupán annyit érnénk el, hogy egy drága kereskedelmi konfliktust indítunk el, mely súlyosan érintené az európai munkavállalókat, a vásárlókat és az ipari szektort is.

- tette hozzá.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU különleges garanciát kapott, amely biztosítja, hogy a gyógyszerek, félvezetők és faipari termékek esetében a vámok nem léphetik túl a 15%-os határt. Ezen kívül számos stratégiai szektor, mint például a repülőgép-alkatrészek és a generikus gyógyszerek, teljes vámmentességet élveznek. A felek abban is egyetértettek, hogy a vámmentes termékek listáját a jövőben tovább fogják bővíteni.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezség nem érinti az uniós szabályokat: Európa továbbra is maga dönt az élelmiszerbiztonságról, az online védelemről és a közegészségügy biztosításáról. A megállapodás szerinte lezár egy fejezetet a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor új együttműködési lehetőségek előtt is megnyitja az utat.

a gazdasági sokszínűséget is növelik, lehetővé téve Európa számára, hogy függetlenebb legyen a globális kereskedelmi láncokban. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a különböző régiókkal való együttműködés nemcsak a kereskedelmi lehetőségek bővítését szolgálja, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a környezeti célok eléréséhez is. Az új partnerségek révén Európa képes lesz jobban reagálni a globális kihívásokra, miközben erősíti saját gazdasági pozícióját és a nemzetközi piacon való szerepét. Az Európai Unió tehát egy új irányvonalat képvisel, amely a diverzifikációra és a stabil kapcsolatok kiépítésére helyezi a hangsúlyt.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke szavaira alapozva hangsúlyozta, hogy a belső piacon létező akadályok és a szabályozási fragmentáció sokkal nagyobb kárt okoznak a gazdasági növekedésben, mint bármely harmadik ország által kivetett vámok. Jelenlegi adatok szerint az uniós tagállamok közötti kereskedelmi forgalom alig haladja meg az amerikai államok közötti forgalom felét. Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, hogy a belső piac teljes körű kiaknázása az EU legfontosabb prioritása, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy a kontinens gazdasági potenciálját maradéktalanul kihasználhassuk.

A megállapodást kritikai hangvétellel illette Lars Klingbeil, a német pénzügyminiszter és alkancellár is. A Funke Media Groupnak adott interjújában kifejtette, hogy nem tartja ünnepélyesnek a megállapodást csupán azért, mert azzal megakadályoztak valami még kedvezőtlenebbet. "Érdemes elgondolkodnunk azon, hogyan lehetséges, hogy az Európai Unió - a maga 27 tagállamával és 450 millió lakosával - ilyen gyenge pozícióba került" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.

Klingbeil kifejezte abbéli reményét, hogy az Európai Unió meg tudja erősíteni magát, és akkor visszakerülhet a fő helyre a tárgyalóasztalnál. Naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát a két térség között, az éves kereskedelmi volumen pedig 1,68 ezer milliárd euró. A megállapodás szerinte rögzíti, hogy a legtöbb európai termék, köztük járművek és gyógyszerek, legfeljebb 15 százalékos "all-inclusive" vámtarifa alá eshetnek. Ez a plafon kizárólag az EU-ra vonatkozik, más országok esetében a vámtételek az eddigiekre rakódnak rá.

Az új szabályozás rendelete a Fehér Ház honlapján jelent meg augusztus 1-jén. Az elnök indoklása szerint egyes kereskedelmi partnerek "nem kínáltak olyan feltételeket, amelyek megfelelően kezelnék a kereskedelmi kapcsolatokban fennálló egyensúlytalanságokat." A rendelet külön kiemeli, hogy a fel nem sorolt országokból érkező árukra érvényes a 10 százalékos alapvám.

A pontos adatok a következőképpen alakulnak:

Tedd különlegessé a szöveget: 10% - Brazília, Falkland-szigetek, Egyesült Királyság és minden egyéb állam, amely nem található meg a végrehajtási rendeletben.

Az alábbi országok listája 15%-át képviseli: Afganisztán, Angola, Bolívia, Botswana, Kamerun, Csád, Costa Rica, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Egyenlítői-Guinea, Fidzsi-szigetek, Ghána, Guyana, Izland, Izrael, Japán, Jordánia, Liechtenstein, Lesotho, Madagaszkár, Mozambik, Namíbia, Nauru, Új-Zéland, Nigéria, Észak-Macedónia, Norvégia, Pápua Új-Guinea, Dél-Korea, Trinidad és Tobago, Törökország, Uganda, Vanuatu, Venezuela, Zambia és Zimbabwe.

Nicaragua, Közép-Amerika varázslatos gyöngyszeme, lenyűgöző természeti szépségeivel és gazdag kulturális örökségével vonzza a látogatókat. Az ország híres vulkánjairól, gyönyörű tavairól és buja esőerdőiről, amelyek mind-mind felfedezésre várnak. A helyi lakosok barátságos vendégszeretete és a színes hagyományok még inkább különlegessé teszik az itt eltöltött időt. Nicaragua igazi kincs a kalandorok és a természet szerelmesei számára, ahol minden látogató megtalálhatja a számára legkedvesebb élményeket.

Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek – ezek az országok mind gazdag kultúrával és lenyűgöző természeti szépségekkel rendelkeznek. Minden egyes helyszín egyedi élményeket kínál, legyen szó a vibráló városi életről, a gyönyörű tengerpartokról vagy a lenyűgöző történelmi látnivalókról. Érdemes felfedezni mindazt, amit ezek az országok nyújtanak, hiszen mindegyikük különleges kalandokat és emlékeket tartogat a látogatók számára.

Algéria, Bosznia-Hercegovina, Líbia és Dél-Afrika - négy ország, melyek különböző kultúrákat, történelmet és természeti szépségeket rejtenek. Algéria a Földközi-tenger partján terül el, gazdag történelmi örökséggel bír, míg Bosznia-Hercegovina lenyűgöző tájaival és sokszínű kultúrájával vonzza a látogatókat. Líbia, az afrikai kontinens északi részén, homokdűnéivel és ősi romjaival hódítja meg a felfedezőket. Dél-Afrika pedig a szivárvány nemzeteként ismert, színes kultúrájával, lenyűgöző tájaival és gazdag állatvilágával csábítja az érdeklődőket. E négy ország mindegyike különleges élményeket kínál, és érdemes felfedezni őket.

Az alábbiakban felsorolt országok esetében különleges vámelőírások érvényesek: Mexikó 25%-os vámot fizet a fentanilra és az autókra, míg az acél, alumínium és réz esetében ez az arány 50%-ra emelkedik. Ezen intézkedések 90 nap múlva lépnek életbe. Ezen kívül az Európai Unióból érkező árukra 0%-os és körülbelül 15%-os vámok vonatkoznak, amelyek már augusztus 7-én hatályba léptek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szűkörű háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az amerikai-uniós vámmegállapodás pozitívuma, hogy véget vetett a bizonytalanságnak: mostanra legalább világos szabályok mentén tudnak kereskedni az érintett gazdasági szereplők. Hangsúlyozta, az acél és az alumínium kérdéséről továbbra sincsenek érdemi információk.

A megállapodás egészét az EU szempontjából kedvezőtlennek tartja, mivel az egyezség az uniós ipar több kulcsszektorát is hátrányosan érinti, miközben az unió jelentős költségeket is magára vállalt. Vannak olyan szakértői vélemények, amelyek szerint a 15 százalékos vám inkább ott jelenik meg áremelkedésként, ahol nincs külön védővám, így nem feltétlenül az amerikai piac lesz az, ahol a gyártók ezt érvényesítik.

Nagy Márton szerint az energia- és hadiipari függőség tekintetében is kedvezőtlen a kialakult helyzet. Az Európai Unió az egyik típusú kiszolgáltatottságot gyakorlatilag egy másikra cserélte, ezúttal az Egyesült Államokkal szemben. Részletezte azt is, hogy a magyar gazdaság jelenleg 6,4 milliárd dollárnyi közvetlen kereskedelmi kapcsolatot tart fenn az Egyesült Államokkal, míg további 4-5 milliárd dollárnyi kitettség közvetetten, a német exporton keresztül jelentkezik.

Az Egyesült Államok-EU-vámmegállapodással kapcsolatban Orbán Balázs az MCC Feszt nyitópaneljében elmondta, hogy volt az egyezménynek egy titkos része, ami Ukrajnáról szólt.

Elfogadtak egy Európának rosszabb egyezményt, hogy Ukrajnának kedvezzenek

- felfedte. "Az EU tagállamainak érdekeit feláldozták. Ezért mi, magyarok, határozottan úgy gondoljuk, hogy azonnal le kellene mondaniuk. Kiderült, hogy nem azt az érdekérvényesítést folytatják, amit a helyzet megkíván."