Tudósok új felfedezéseket tettek azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik a testünkben a halál előtti utolsó pillanatokban.
A halál folyamata számos fizikai és mentális változással jár, amelyek megértése segíthet enyhíteni a vele kapcsolatos félelmeket.
Az élet végéhez közeledve sok ember tapasztalja, hogy az étvágyuk és a szomjúságuk fokozatosan csökken. Ennek hátterében a szervezet energiaigénye csökkenése áll, valamint a kalciumszint emelkedése, amely fokozott álmosságot eredményez. Ennek következtében a betegek egyre több időt töltenek az álom világában, míg az ébren töltött órák száma folyamatosan csökken.
Ahogy a halál órája közeledik, a test számos észlelhető fiziológiai átalakuláson megy keresztül. A szívverés üteme lassulni kezd, a vérnyomás fokozatosan csökken, és a bőr színe sápadtá válik, míg a körmök is elveszítik eredeti árnyalatukat. Ebben az állapotban a betegek gyakran zavarodottak, és lassan a mély álom birodalmába merülnek.
A légzés szintén jelentősen megváltozik: ritmusa szabálytalanná valik, és a torokban felhalmozódó váladék miatt úgynevezett "halálhörgés" alakulhat ki. Bár ez a hang ijesztő lehet a hozzátartozók számára, a haldokló személy általában nincs tudatában ennek, és nem érez fájdalmat.
Érdekes módon közvetlenül a halál beállta előtt az agyban egy rövid, intenzív aktivitási hullám figyelhető meg, amely hasonlít az álmodás során tapasztalt rezgésekre. Éppen ez az aktivitás adhat magyarázatot azokra a beszámolókra, amelyek szerint a halál közeli élményt átélők életük fontos pillanatait látják leperegni maguk előtt.
A halál folyamata az élet természetes körforgásának elengedhetetlen része. Noha a testi átalakulások sokszor félelmet keltőek lehetnek, e folyamat megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegek és hozzátartozóik nyugodtabban, elfogadóbban szembenézzenek az életük utolsó szakaszával. Az ismeretek birtokában könnyebbé válhat a búcsú, és a szeretet még inkább érvényesülhet a nehéz pillanatokban.
