Az ipar továbbra is mélyponton van, de szerencsére az akkumulátorgyártás terén némi pozitív jelet tapasztalhatunk.

A Központi Statisztikai Hivatal frissítette a májusi adatokat, és a számok kedvező irányt mutatnak: az ipari export enyhe növekedést mutat, különösen az autógyártás terén, ahol 6%-os emelkedést regisztráltak. Az akkumulátorgyártás esetében pedig örömteli hír, hogy a korábbi hónapokban tapasztalt drámai visszaesés végre megállt.

Májusban az ipari termelés 2,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz, és 1,3%-kal az előző hónaphoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése nem hozott új információt, az első becslésben megállapított zsugorodás továbbra is érvényben maradt. A munkanaphatástól megtisztított index is hasonló értékeket tükröz.

A kedden nyilvánosságra hozott részletes adatok alapján egy árnyaltabb kép bontakozik ki a helyzetről, amelyen biztató jelek is megjelennek. Miközben a feldolgozóipar legtöbb szegmense visszaesést mutatott, a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása terén növekedés tapasztalható. Az akkumulátorgyártás is 3 százalékkal bővült, de ez csupán egy kicsinyke szépségtapasz az iparág számára, amely az utóbbi időszakban jelentős visszaeséseket élt át: áprilisban 17, februárban 24, januárban pedig 46, míg tavaly decemberben 51 százalékos csökkenést regisztrált a KSH. Így a legnagyobb öröm, hogy a romlás megállt, és nem folytatódott tovább.

Az ipari export volumene 0,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A feldolgozóipar exportértékesítésének 33%-át kitevő járműgyártás kivitele 3,7%-os növekedést mutatott, míg a 13%-os részesedéssel bíró számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 1,9%-kal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 8,0, míg a feldolgozóipar esetében 9,0 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,9 százalékkal bővült.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1 százalékkal meghaladta a 2024. májusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,5 százalékkal nőtt, a számítógép, perifériás egység gyártása 4,4 százalékkal csökkent.

A 9,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 8,8 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipar élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártásának részesedése 13 százalékra rúg, azonban az elmúlt év azonos hónapjához képest 6 százalékos visszaesést mutatott, amely a hazai és külpiaci eladások csökkenésével magyarázható. A húsfeldolgozás, -tartósítás és húskészítmény gyártása, amely a legnagyobb súlyt képviseli 23 százalékkal, 2,1 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. Öt alágazat esetében is tapasztalható termeléscsökkenés, amely 2,2 és 43 százalék közötti mértékben mozog, a legnagyobb mértékben a növényi és állati olaj gyártásában. Ezzel szemben a többi öt alágazatban növekedés figyelhető meg, a leglátványosabb, 41 százalékos bővülést a kisebb súlyú dohánytermék gyártása produkálta, míg az egyéb élelmiszerek gyártása csupán 2,2 százalékos emelkedést mutatott.

A két közepes súlyú ágazat közül a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek előállítása 4,9%-kal, míg a fémalapanyagok és fémfeldolgozó termékek gyártása 7,7%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az előző hónapban tapasztalt növekedést követően a feldolgozóipar 3,6 százalékos részesedésű kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás kibocsátása 4,5 százalékkal csökkent. E csökkenés fő oka a belföldi eladások visszaesése volt, ezzel szemben az export terén kedvezőbb tendenciák figyelhetők meg, hiszen az bővült.

A legfrissebb KSH adatok szerint a vegyi anyagok és termékek gyártása a legnagyobb mértékben, 17,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen kívül a szakágazatok többségében is jelentős visszaeséseket tapasztaltak.

Az ipari termelés dinamikája négy régióban emelkedett, míg négy területen csökkenést tapasztaltak az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A legkiemelkedőbb bővülést, 4,7%-ot a Dél-Alföldi régió mutatta, míg a legnagyobb visszaesést, 12,7%-ot Budapest területén jegyezte fel a Központi Statisztikai Hivatal.

A megfigyelt feldolgozóipari szektor új rendeléseinek volumene 2024 májusához képest 0,7 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a belföldi rendelések 4,3 százalékos csökkenést mutattak, míg az export rendelések 1,6 százalékkal növekedtek. A rendelésállomány összességében május végére 11 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

2025. január-májusban az előző év azonos időszakához képest: az ipari termelés 4,1 százalékkal csökkent, az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítése 4 százalékkal mérséklődött. Ebben az időszakban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9 százalékkal.