Számos uniós állam nem tesz lépéseket a kockázatos befektetések védelme érdekében, míg Magyarország éppen most kezdett el foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Jelenleg 24 uniós állam működtet olyan rendszereket, amelyek a külföldi befektetések biztonsági ellenőrzésére szolgálnak – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. E rendszerek célja a kritikus területek, mint például az energia, a védelem és a technológia védelme. A 2024-re bejelentett 477 ügy közül mindössze néhány tucat érte el a részletes vizsgálat szintjét, és csupán az esetek egy százalékát utasították el, ami arra utal, hogy az EU továbbra is nyitott a külföldi tőke előtt, de egyre tudatosabb a választásában. Magyarország kiemelkedő szereplő az aktív tagállamok között: 2024-ben két új irányelvet – a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelméről – integrált az FDI-törvénybe, ezáltal megszilárdítva a kapcsolatot az uniós biztonsági normákkal. A magyar rendszer a jövőben is a bejelentésen alapul, tehát nem automatikusan zárja ki a befektetéseket, hanem célzottan vizsgálja, hogy egy adott beruházás kockázatot jelent-e a nemzetbiztonságra vagy a stratégiai ágazatokra.

Az uniós országok már 24 államban alkalmaznak valamilyen formájú rendszert a külföldi befektetések (FDI) ellenőrzésére. Ezek a mechanizmusok azért jöttek létre, hogy a tagállamok, sőt olykor még az Európai Bizottság is, képes legyen kiszűrni azokat a külföldi tőkebefektetéseket, amelyek nemzetbiztonsági vagy közrendvédelmi kockázatokat hordozhatnak. Különösen figyelembe kell venni a kritikus infrastruktúrák, a védelmi szektor vagy a fejlett technológiai iparágak esetében történő felvásárlásokat. Az FDI-ellenőrzés tehát nem a külföldi tőkével szembeni ellenállásról szól; az EU alapvetően nyitott a külföldi befektetések irányába, de egyre inkább arra törekszik, hogy ezek ne veszélyeztessék a stratégiai szuverenitását.

A rendszer alapját a 2019-ben bevezetett uniós FDI Screening Regulation képezi, amely egy közös együttműködési keretet alakított ki a tagállamok és az uniós intézmények között. A tagállamok továbbra is fenntartják a jogot arra, hogy önállóan döntsön arról, engedélyeznek-e egy adott befektetést, feltételekhez kötik azt, vagy éppen ellenkezőleg, megtiltják. Ugyanakkor kötelező számukra, hogy információt osszanak meg egymással és Brüsszellel.

Az Európai Bizottság októberben nyilvánosságra hozott ötödik éves jelentése rámutat, hogy a hálózat működése az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. 2024-re 21 tagállam összesen 477 ügyet regisztrált, ami szinte azonos az előző évi 488-as számával.

Ezek közül az esetek 92%-át már az első, 15 napos előszűrési szakasz során sikerült lezárni, míg csupán 8% érkezett el a részletesebb, második fázisba.

A ténylegesen megtiltott ügyletek aránya továbbra is rendkívül alacsony, körülbelül egy százalék, ami a Bizottság szerint azt jelzi, hogy az FDI-szűrés nem korlátozza a befektetéseket, hanem szelektíven védi az érzékeny területeket.

A legfrissebb jelentés alapján 2024-ben az Egyesült Államok továbbra is az Európai Unió legjelentősebb külföldi befektetője maradt. Az amerikai vállalatok részesedése figyelemre méltóan 30%-ot tett ki az összes felvásárlásból, míg a zöldmezős beruházásoknál ez az arány 37%-ra emelkedett.

Az Egyesült Királyság a második helyen állt (23, illetve 24 százalékkal), míg Kína és Hongkong együttes aránya 9 százalékra nőtt - ami 50 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A legkiemelkedőbb befektetési célpontok Németország és Spanyolország voltak: míg Németország a vállalatfelvásárlások terén tűnt ki, Spanyolország a zöldmezős projektek vonzerejével büszkélkedett. A különböző szektorok közül a feldolgozóipar uralta a piacot, a befektetések 27%-át képviselve. Ezt követően az információs és kommunikációs technológiák ágazata állt 24%-kal, majd a kutatás-fejlesztési tevékenységek, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem szektorai következtek.

A 2024-es év adatai alapján a feldolgozóipar emelkedett ki a legnagyobb biztonsági kockázatokkal terhelt szektorok között. Az uniós szinten elemzett "Phase 2" ügyek felét ez az iparág adta, ami figyelemre méltó. A felmerülő kockázatok 49 százaléka kritikus technológiákhoz, mint például a félvezetők, a űr- és védelmi ipar, kapcsolódik. Továbbá, a kockázatok 26 százaléka kritikus infrastruktúrákat érint, míg 20 százaléka alapvető nyersanyagokkal vagy inputokkal kapcsolatos.

A Bizottság megállapítása szerint a védelmi célú beruházások részesedése jelentős mértékben megnövekedett: ezek a részletes elemzések 37 százalékát alkották.

Sajnos sem az alaposabb ellenőrzésen átesett ügyekről, sem arról nem közölnek részleteket, hogy ez mely tagállamokat és mely ügyleteket érinti.

A dokumentumban egy helyen említést nyer, hogy a részletes, egyedi ügyek kapcsán kizárólag bizalmas vélemények ("opinions") készülnek. Ezek a vélemények az FDI Screening Regulation 10. cikkének értelmében nem nyilvánosak, hogy megvédjék az érintett felek üzleti érdekeit.

A jogszabályi környezet dinamikusan fejlődik. 2024 végére mindössze három uniós tagállam - Ciprus, Görögország és Horvátország - marad, amely nem rendelkezik saját FDI-szűrési mechanizmussal. Azonban mindhárom országban aktívan zajlanak a jogalkotási folyamatok. Bulgária és Írország új szabályozási keretrendszert alakított ki, míg további tíz tagállam már módosította a meglévő jogszabályait, hogy lépést tartson a változó igényekkel.

Magyarország aktívan részt vett a jogszabályi módosításokban: 2024-ben két kiemelkedő jogi változás valósult meg. Az egyik a kiberbiztonság területén, míg a másik a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét érintő irányelvek hazai implementációját célozta meg.

Az FDI-törvény és annak végrehajtási rendelete 2025. január 1-jétől lép hatályba. Ennek a jogszabálynak a célja, hogy a külföldi befektetések bejelentési kötelezettsége kiterjedjen azokban az ágazatokban, amelyek jelentős hatással bírhatnak az ország kiberbiztonságára vagy létfontosságú szolgáltatásaira. Ilyen ágazatok például az energetika, telekommunikáció, pénzügy és közlekedési infrastruktúra.

A módosítás különös figyelmet fordított arra, hogy a hatály ne terjedjen ki automatikusan új szervezetekre, ezzel megakadályozva, hogy indokolatlanul bővüljön az engedélyköteles ügyek köre.

Ezzel Magyarország továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el az FDI-szűrés fejlettségi szintjét illetően. Habár működik a nemzeti mechanizmus, a Bizottság felé még nem készült el az éves nyilvános beszámoló, ellentétben olyan országokkal, mint Ausztria, Belgium vagy Franciaország, ahol ez kötelező. A magyar hatóság, amely a gazdaságfejlesztési miniszter vezetése alatt működik, továbbra is az előzetes engedélyezési eljárást alkalmazza, amely a bejelentéseken alapul. Ennek során megvizsgálják, hogy a befektető – különösen, ha az EU-n kívüli országból érkezik – nem jelent-e kockázatot a nemzetbiztonság, a közrend vagy az uniós stratégiai érdekek szempontjából.

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint az FDI-mechanizmus egyre inkább az uniós gazdasági biztonsági politika kulcsfontosságú eszközévé érik. A geopolitikai feszültségek, az ukrajnai konfliktus elhúzódása, valamint a nagyhatalmak közötti technológiai verseny következtében a befektetések már nem csupán gazdasági szempontból bírnak jelentőséggel, hanem a biztonság szempontjából is elengedhetetlenek. Ennek megfelelően az uniós végrehajtó testület 2024 januárjában javaslatot terjesztett elő a rendelet átfogó felülvizsgálatára.

A javasolt intézkedések keretében a szűrési mechanizmusok bevezetése minden tagállamban kötelezővé válna, ezzel biztosítva a közös alapelvek érvényesülését. Emellett a minimális ágazati kör egységesítése révén harmonizálnák a szabályozást, míg a vizsgálatok kiterjesztése azokra az uniós vállalatokra is vonatkozna, amelyek irányítása EU-n kívüli entitásokhoz kapcsolódik, így növelve a transzparenciát és a biztonságot az európai piacon.

A jelentés konklúziója szerint az EU továbbra is nyitott a külföldi tőkére, de jóval tudatosabban szelektál. Az uniós szinten bejelentett 477 ügy közül csupán minden tizedik igényelt feltételeket vagy korlátozásokat, és mindössze néhányat tiltottak meg teljesen. Az FDI-szűrés tehát nem fal, hanem szűrő: a cél, hogy a tőke ott áramoljon be, ahol az gazdaságilag hasznos, de ne veszélyeztesse az európai biztonságot, technológiai szuverenitást és kritikus infrastruktúrákat. Magyarország ennek a rendszernek már stabil résztvevője, és a 2025-ös jogszabály-módosításokkal az uniós irányelvekhez való teljes illeszkedés felé halad.