Tíz évvel ezelőtt tragikus esemény rázta meg a világot, amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségének munkatársait brutálisan lemészárolták.

A Charlie Hebdo évfordulós kiadása a megemlékezések színhelyén - Fotó: Ludovic MARIN / POOL / AFP

Már 2005 óta feszültséget keltett az ummában, a muzulmán világban az európai médiában olykor megjelenő blaszfémia, azaz többek közt Mohamed prófétáról készül, olykor gunyoros rajzok. 2005-ben a dán Jyllands Posten lapban jelentek meg Mohamed-karikatúrák, amik több országban erőszakos tüntetésekhez vezettek, majd a francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo is beszállt a próféta karikírozásába.

2015. január 7-én az algériai származású Said és Cherif Kouachi elhatározták, hogy megtorolják a vallási közösségüket ért sérelmeket. Fegyverrel felfegyverkezve behatoltak a párizsi lap szerkesztőségébe, ahol szörnyű vérontást rendeztek.

A lőfegyveres támadás következtében összesen 12 ember vesztette életét, köztük olyan neves karikaturisták, mint Cabu, Wolinski, Charb és Tignous, akik közismert beceneveik révén váltak híressé. A tragikus események között szerepel egy muszlim rendőr is, aki az utcán teljesített szolgálatot; kegyelemért könyörgött, ám végül őt is fejbe lőtték. Az elkövető testvérpárra két nappal később bukkantak rá a Charles de Gaulle reptér közelében, ahol a rendőrség végül sarokba szorította őket, és agyonlőtte őket.

A Kouachik által elkövetett események egy sötét időszakot jeleztek Franciaország történetében. A híres Amedy Coulibaly először egy rendőrnőt lőtt le, majd másnap a párizsi kóser szupermarketben négy embert gyilkolt meg, miközben túszokat is ejtett. A rendőrök végül őt is megölték, de a francia társadalom sokkolt állapotából alig tudott felocsúdni. Ugyanebben az évben, novemberben egy még brutálisabb, koordinált támadássorozat következett, melynek következtében több mint száz ember vesztette életét. 2016-ban pedig a nizzai teherautós gázolás szörnyű tragédiát hozott, ahol 86 ártatlan élet kioltása történt. Az események együttesen rávilágítanak a terrorizmus fenyegetettségére, amely a modern világban egyre inkább jelen van.

A tíz évvel ezelőtti eseményeket felidézve, a támadást túlélt magazin különszámot adott ki, amely még mindig heti 50 ezer példányban kel el - számol be róla a BBC. A címlapja "elpusztíthatatlan" felirattal díszített, és egy röhögő figura látható rajta, aki terpeszben ül egy géppuska csövén, mintha a szó szoros és átvitt értelmében is kifejezné a véleményét. Kezében a 32 oldalas jubileumi számot tartja, amelyben a "Kinevetni Istent" című pályázat 40 győztes alkotását mutatják be. Az egyik illusztráción egy karikaturista kérdezi:

"Rendjén van egy képet rajzolni egy férfiről, aki egy olyan férfi képét rajzolja, aki épp Mohamed képét rajzolja?"

A kedden megjelent számban az egyik tulajdonos egy cikkben jelezte, a Charlie Hebdo vallásellenes tiszteletlenségének szelleme változatlanul él. "A vágy, hogy nevessünk, sose fog eltűnni" - írta a tíz évvel ezelőtti támadást túlélő Riss, polgári nevén Laurent Saurisseau. Riss szerint a szatíra, az optimizmus, az emberek nevetés utáni vágya segített nekik túlélni. "A nevetés, az irónia és a karikatúra mind az optimizmus megnyilvánulásai" - írta.

A francia vezetés kedden megemlékezett a támadásról, jelen volt François Hollande, a támadás idején államfő, valamint Emmanuel Macron, a jelenlegi elnök, továbbá a kormány, a parlament és Párizs több vezetője is. Decemberben egy párizsi galériában kiállítást rendeztek Georges Wolinski, az egyik elhunyt karikaturista műveiből, ahogyan arról a France24 beszámolt.

A Charlie Hebdo működése persze már sohasem lesz olyan, amilyen a támadás előtt volt. A szerkesztőség már titkos helyen működik, a tagjaira testőrök vigyáznak. A francia média már sokkal óvatosabban közöl szenzitív tartalmat. 2020-ban az öncenzúrát megerősítette, amikor Samuel Paty iskolai tanárt lefejezte egy dzsihadista, mert Mohamedről szóló rajzot mutatott a diákjainak, akiknek épp a szólásszabadságról magyarázott. A héten pedig egy olyan pakisztáni férfinek a pere kezdődik el, aki Paty lefejezése előtt nem sokkal egy hentesbárddal sebesített meg súlyosan két embert egy irodaháznál, ahol azt hitte, a Charlie Hebdo működik (ez téves információ volt).

A fenyegetés továbbra is jelen van, Bruno Retailleau belügyminiszter állítása szerint tavaly kilenc támadást sikerült megakadályozni. Véleménye szerint a legnagyobb kockázatot most már a Franciaországban nevelkedő fiatalok radikalizálódása jelenti, amely folyamatot az internet is jelentős mértékben segíti elő.

A BBC felveti a kérdést, hogy vajon megmaradt-e a szolidaritás érzése, amely a "Je suis Charlie" jelszó jegyében bontakozott ki a francia társadalomban a tragikus támadást követően. Az események után több mint kétmillióan vonultak végig Párizs utcáin, François Hollande elnök és számos más állami vezető, köztük Orbán Viktor vezetésével, hogy kifejezzék tiltakozásukat a radikális cselekmények ellen. A pesszimisták úgy vélik, hogy a harc elveszett, és az iszlám nyomására a közvélemény visszahúzódott, sőt, a francia baloldal is eltávolodik a Charlie Hebdótól, amelyet balról néha szélsőjobboldalinak, iszlamofóbnak, rasszistának és nőgyűlölőnek bélyegeznek. A jobboldal ezért azzal vádolja a baloldalt, hogy csupán a francia muszlim közösség szavazataira törekszik ezzel a distanciálódással.

A France24 hírportál hivatkozik az Ifop közvélemény-kutatására, amely szerint a válaszadók 76%-a úgy véli, hogy a szólásszabadság és a karikatúra szabadsága alapvető jogok. Ezen kívül 62% egyetértene azzal, hogy vallásokat is lehet gúnyolni. Riss, a Charlie Hebdo szerkesztője, a BBC-nek nyilatkozva megerősítette ezt a nézőpontot, hangsúlyozva, hogy a Charlie Hebdo szellemisége mélyen gyökerezik az emberekben, és nem vált elfeledetté. "Ez a kollektív emlékezetünk része" – tette hozzá.