Tánczos Barna: Hét-tíz év alatt Romániát radikálisan meg lehet változtatni (INTERJÚ)
Románia első magyar pénzügyminiszterének, Tánczos Barnának komoly kihívásokkal kell szembenéznie: az államháztartás a korábbi évek felelőtlen költekezése következtében megrongálódott, és sürgős rendbetételre szorul. A Maszolnak nyilatkozva Tánczos hangsúlyozta, hogy nem lenne tragikus, ha az idei gazdasági növekedés elmaradna a várt ütemtől. Ezen kívül a versenyszektor számára sokkal kiszámíthatóbb gazdasági környezetet ígér, ami elősegítheti a stabil fejlődést a jövőben.
Az RMDSZ 1996 óta részt vesz a kormányzásban, azonban a pénzügyi tárca vezetését most először nyerte el. Mit gondol, mi állhat annak hátterében, hogy a Szövetségre bízták az ország pénzügyeit?
Jelen voltam a koalíciós tárgyalások minden egyes pillanatában, és bátran állíthatom, hogy a megállapodás nem jött könnyen. Ugyanakkor világosan látszik, hogy a 2024-es költségvetési végrehajtás fényében komoly kihívás volt átvenni a minisztérium vezetését. Előzetesen senki sem számított arra, hogy Románia 8,65 százalékos költségvetési hiánnyal zárja az évet, amely a folyamatos béremelésekkel, a nyugdíjak újraszámításával és a beruházások finanszírozásával összefüggésben alakult ki.
Az RMDSZ-re hárult az a különösen bonyolult és kényes küldetés, hogy kihúzza a gesztenyét a tűzből, amelyet az első Ciolacu-kabinet vetett a lángok közé.
Soha nem volt jellemző ránk, hogy elhúzódjunk a nehéz kihívások elől, és ami engem illet, már régóta hozzászoktam ahhoz, hogy a legnehezebb feladatok jutnak nekem. Most egy valóban szép feladat előtt állunk: Románia pénzügyeinek rendbe rakása. A koalíció részéről úgy tűnik, hogy komoly elkötelezettség mutatkozik ebben az irányban. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében hét évünk van arra, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alá csökkentsük. Ez megköveteli tőlünk, hogy egy hosszú távú konszolidációs programot valósítsunk meg, függetlenül attól, hogy éppen mely pártok irányítják az országot. Ez a feladat kemény fegyelmet és következetességet igényel, hiszen a kormányzati kiadások, a közalkalmazotti bérek, a működési költségek és a szociális kiadások terén is szigorú szabályozásra van szükség. Ez lényegében azt tükrözi, amit az RMDSZ már régóta hangoztat: karcsúbb államra és hatékonyabb államapparátusra van szükség. A karcsúsítást a hatékonyság növelésével kell összekapcsolnunk. Új intézményi filozófiára és korszerű vállalati kultúrára van szükség, amely ugyan hosszú távú folyamat, de úgy vélem, hogy hét-tíz éven belül Románia teljesen átalakítható. Ezen időszak alatt jelentős mértékben csökkenthetjük az ország külkereskedelmi mérleghiányát is, amely a költségvetési hiány magas szintjével párosulva veszélyes ikerdeficitet hoz létre.
Az utóbbi két év tapasztalatai alapján a költségvetés kudarcát az okozta, hogy a tervezet készítői túlságosan optimista elképzelésekkel álltak elő. 2024-re például több mint 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak, ám a valóságban mindössze 1 százalék körüli eredmény született. Idén vajon elkerülhetjük a hasonló helyzetet? A kormány jelenlegi előrejelzése szerint 2,5 százalékos növekedés várható, míg a Világbank ennél szerényebb, 2,1 százalékos bővüléssel számol. Ráadásul léteznek még pesszimistább becslések is, amelyek további aggodalomra adhatnak okot.
- Akkor van baj, ha a túlzottan optimista növekedési prognózis egy költekező kormánnyal párosul. Tavaly és tavalyelőtt az volt a probléma, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a várttól, amihez felelőtlen pénzköltés, nem racionális gazdálkodás társult, ami miatt egy ollóhatás érvényesült, a bevételek a tervezettnél kisebbek, a kiadások pedig nagyobbak lettek. A mi hozzáállásunk teljesen más, s ha a gazdasági növekedés el is marad a prognózis értékétől, idejében tudunk lépni, korrekciós intézkedéseket hozni.
A kormányt a pénzügyi-költségvetési felelősség 69/2010-es törvénye kötelezi arra, hogy a közalkalmazotti bértömeget befagyasztja, ha az államadósság a GDP 50%-át meghaladja – ami már meg is történt. Ennek ellenére a bérek befagyasztása komoly társadalmi elégedetlenséget váltott ki, de a kormányzati kommunikációból teljesen hiányzik a jogszabályra való hivatkozás. Mi állhat ennek a hátterében?
Tavaly olyan jelentős béremelések zajlottak, amelyek komoly nyomást gyakoroltak a költségvetésre. Idén pedig túlléptünk a jogszabályok által előírt kereteken: nem csupán befagyasztottuk a béralapot, hanem bizonyos minisztériumok és intézmények esetében 5%-os csökkentést is végrehajtottunk.
Az év kezdetén a gazdasági helyzet meglehetősen aggasztóan alakult, hiszen két jelentős gyár, amelyek összesen 900 munkavállalónak adtak otthont, bezárásra kerül. Ráadásul a kollektív elbocsátásokról érkező hírek folyamatosan érkeznek, mint egy futószalagon. Ezek a kedvezőtlen események vajon milyen hatással lesznek a költségvetés stabilitására?
- Minden évben szűnnek meg cégek, bocsátanak el dolgozókat, de indulnak más vállalatok, kezdődnek új beruházások, beáll az egyensúly. Ezek a folyamatok egy felelősen felépített költségvetést nem rengetnek meg. Romániában továbbra is alacsony a munkanélküliség, a nagy probléma az, hogy a környező országokkal összehasonlítva a munkavállalók aránya az összlakosságon belül alacsony. Ennek az egyik oka az, hogy a szociális támogatások számos olyan személyt vontak ki a munkaerőpiacról, akik dolgozhatnának, termelhetnének. Hozzájárul az is, hogy az elmúlt években nagyon sok fiatal távozott az országból. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Ezek hosszú, nem könnyen megváltoztatható folyamatok, de biztos vagyok benne, hogy 2025 ilyen szempontból is fordulatot hoz Románia gazdasága számára. Hét-tíz év alatt meg fogjuk találni azokat az eszközöket, hogy bevonzzuk a munka mezejére azokat, akik mostanáig jószántukból távol maradtak tőle, s hogy hazacsábítsuk külföldről a romániai munkavállalókat, hogy itthon kamatoztassák a tapasztalataikat.
A hazai gazdaságpolitika az utóbbi években gyakran hasonlít egy hullámvasútra, ahol a szabályok gyors és szinte zökkenőmentes módosítása vált a normává. A mostani kormány is tovább vitte ezt a gyakorlatot, amikor december 31-én bejelentette a január 1-jén életbe lépő adóügyi változtatásokat. A vállalkozók jogosan tehetik fel a kérdést: vajon az elkövetkező időszakban végre megérkezik a kiszámíthatóság, vagy továbbra is a váratlan fordulatokkal kell szembenézniük?
A vállalkozók felháborodása teljesen érthető, és ezzel teljes mértékben egyetértek. A közelmúltban zajlott kormányülés előtt hangsúlyoztam, hogy ez az első és egyben utolsó alkalom, amikor az RMDSZ részt vesz ilyen jellegű döntéshozatalban. Rendkívül nehéz helyzetet kellett kezelnünk, és sürgősen kellett lépnünk. A kormány december 22-én alakult meg, és a sürgősségi kormányrendeletet még az év végéig el kellett fogadnunk, hogy az intézkedések az egész évre kihatással legyenek. Sajnálom, hogy így alakult, de még mindig előnyösebb volt ez, mintha év közben emeltük volna az adókat vagy befagyasztottuk volna a béreket. A Pénzügyminisztériumban szemléletváltás indult, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy az adópolitikát a kiszámíthatóság irányába formáljuk. Minden hasonló változtatásról törekedni fogunk arra, hogy legalább félévvel előre elkezdjük az egyeztetéseket az érintett felekkel.
