A helyzet egyre feszültebbé válik, és úgy tűnik, hogy Brüsszelben komolyan nekilátnak a magyar kémügy kivizsgálásának.

A Zöldek képviselőcsoport kezdeményezi egy vizsgálóbizottság megalakítását az Európai Parlament keretein belül, miután oknyomozó cikkek arra utaltak, hogy a 2010-es években a magyar állam esetlegesen diplomáciai védettség alatt álló hírszerzőkkel kémkedett uniós tisztségviselők és intézmények iránt. A Zöldek hangsúlyozzák, hogy fontos tisztázni Várhelyi Olivér szerepét is, aki a szóban forgó időszakban Magyarország EU-melletti Állandó Képviseletét vezette. Az Európai Parlament egy szakbizottsága már eddig is meghallgatásra idézte a magyar biztost.

Közleményben követeli az ökobaloldali Zöldek két társelnöke, a német Terry Reintke és a holland Bas Eickhout, hogy az Európai Parlament állítson fel egy vizsgálóbizottságot a brüsszeli magyar kémügy miatt, valamint tisztázzák Várhelyi Olivér magyar biztost.

Mint a közleményben fogalmaznak, három lap, a Direkt36, a De Tijd és a Der Spiegel oknyomozó cikkei azt állítják, hogy a magyar állam az Európai Unió melletti Állandó Képviseletén (ÁK) feddésben lévő hírszerzők uniós tisztségviselők után kémkedhettek. Emiatt, mint érvelnek,

Bármilyen olyan vád, amely azt állítja, hogy egy tagállam kémkedik az uniós intézmények és tisztviselők iránt, rendkívül komolyan veendő. Ilyen vád esetén elengedhetetlen, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vegyünk az ügy teljes körű kivizsgálására.

Reintke véleménye szerint ez az ügy nem csupán egy hidegháborús regény szövevényes titkos ügye, és az uniós döntéshozatal terén a kémkedésnek semmilyen helye nincs. Ezzel összefüggésben sürgeti egy azonnali vizsgálóbizottság felállítását az Európai Parlamentben, amelynek feladata többek között az lesz, hogy választ adjon arra, hogy...

Reintke véleménye szerint,

Úgy tűnik, Orbán nem tétlenkedett, amikor az OLAF nyomozásait próbálta megakadályozni, hogy megvédje saját magát és családját a korrupciós vizsgálatoktól. Azonban egy európai intézményekbe beépült kémhálózat már minden határt átlépett.

- utalt egy korábbi, szintén Direkt36-os cikkre - amiatt már korábban rendeztek vitát az Európai Parlamentben - a Zöldek képviselőcsoport német társelnöke, majd amellett érvelt, amennyiben a cikkekben tett állítások igaznak bizonyulnak, akkor a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács), valamint az Európai Bizottságnak azonnal lépni kell, és folytatva a hetes cikk szerinti eljárást, fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát a Tanácsban.

Az újságcikkekben megfogalmazott állításokat Eickhout, a képviselőcsoport másik társelnöke, precedens nélkülinek, veszélyesnek, mélyen aggasztónak és sokkolónak minősítette. Hasonlóan Reintkéhez, ő is hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak mindenképpen alaposan ki kell vizsgálnia az ügyet. Az Európai Bizottság már létrehozott egy vizsgálóbizottságot, ám a holland EP-képviselő véleménye szerint az Európai Parlamentnek is hasonló lépéseket kellene tennie.

Az a körülmény, hogy mindez Várhelyi biztos irányítása alatt zajlott az Állandó Képviseletnél, komoly kérdéseket vet fel az ügyben való lehetséges érintettsége kapcsán.

- fogalmazott Eickhout, aki a közleményét úgy zárja, az EU nem engedheti meg, hogy egy tagállam ellenségként kezelje az uniót.

Dobrev különös felhívással fordult a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt Tisza Pártjának EP-képviselőihez, arra kérve őket, hogy támogassák kezdeményezését. Szavaival arra ösztönözte a közönséget, hogy "együtt bizonyítsuk be, Orbán nem Magyarországot jelenti, és létezik egy másik, alternatív Magyarország is."

Dobrev a Zöldekhez hasonló kérdésekre számít a vizsgálóbizottságtól: kik voltak a kémkedés résztvevői, milyen szerepet játszott Vlagyimir Putyin orosz elnök, és vajon más uniós intézményekben is felbukkanhattak-e kémek.

Magyarország egy jelentős európai ország, és bármilyen lépést is tegyen Orbán Viktor, a kontinens részeként továbbra is megőrzi ezt a státuszt. A mi felelősségünk, hogy világossá tegyük: nem Magyarország a hazaáruló, hanem az Orbán-kormány, amely eltéríti az országot az európai értékektől.

- fogalmazott a valamiért online sajtótájékoztatónak titulált Facebook-élő közvetítés során Dobrev Klára.

A Zöldek 53 képviselője és a 136 fős S&D frakció együttműködésével elérhetik, hogy a szükséges számú támogatás összegyűljön. Ha minden EP-képviselőjük egyetértene, akkor képesek lennének megalapítani a vizsgálóbizottságot.

Azt ugyanakkor jelenleg nem tudni, hogy az ügynek lesz-e további folytatása: feláll-e végül egy vizsgálóbizottság, ahogy azt a Zöldek és Dobrev szeretnék, vagy egy másik plenárison egy állásfoglalást fogadhatnak el róla az EP-képviselők, esetleg ezzel a szintén Zöldeknél politizáló, a magyar jogállamisági ügyekkel foglalkozó Terry Reintke kiegészíti a jelenleg még csak szakbizottsági szinten tárgyalt jelentését a magyar jogállamiságról.

A lehetséges kémkedési ügyek kapcsán Várhelyi Olivér, aki 2015 és 2019 között vezette az Állandó Képviseletet, és jelenleg uniós biztos, kijelentette, hogy nem volt tudomása ilyen jellegű tevékenységekről. Hozzátette, hogy már egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel a helyzetről.

Hogy az ügy miatt, vagy annak ellenére, de az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) Várhelyit is meghívta egy maghallgatásra, hogy az előző évi költségvetés felhasználásáról kérdezzék - mindezt a CONT-szakbizottságban tag Daniel Freund számolt be a Politiconak.

A CONT meghallgatásai november 5-én kezdődnek, és jelenleg legalább 15 biztost fognak a költéseikről kérdezni.