Szijjártó Péter: Az Európai Unió a legnehezebb helyzetből nézi az új világgazdasági korszak kezdetét.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nyilatkozata szerint Szijjártó Péter a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácskozását követően arról tájékoztatott, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy a közösség komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, és az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a versenyképessége. Az okok és a lehetséges megoldások tekintetében azonban már eltérő nézetek fogalmazódtak meg – adta hírül az MTI.

"Azt gondoljuk, hogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök elmúlt ötéves gyalázatos teljesítménye vezetett oda, hogy a világgazdaság legnagyobb szereplői közül az Európai Unió várja a legrosszabb pozícióból az új világgazdasági korszakot" - mondta a miniszter.

Ezt alátámasztva rámutatott, hogy tíz évvel ezelőtt a világ legnagyobb cégei közé harminchat európai vállalat tartozott, míg mára ez a szám tizennégyre csökkent, és az első tíz között már egyetlen európai cég sem található.

Az elmúlt tíz év során az Európai Unió részesedése a globális gazdasági teljesítményből 22%-ról 17%-ra zsugorodott. E közben az Egyesült Államok folyamatosan előnyre tett szert, míg Kína nemcsak utolért minket, hanem már meg is előzte a régiót a gazdasági növekedés terén.

- folytatta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a helyzet alakulása szoros figyelemmel kísérendő.

A tárcavezető kritikával illette az Európai Bizottságot, kifejezve, hogy véleménye szerint az elmúlt évek során a testület incapacitásának köszönhetően még egyetlen beruházásvédelmi megállapodást sem sikerült tető alá hozniuk. A szabadkereskedelmi egyezmények előrehaladása is rendkívül lassú, amit a miniszter úgy vélt, hogy a brüsszeli apparátus által a folyamatba bevont, a gazdasági együttműködéshez nem kapcsolódó ügyek, mint például az LMBT-jogok, hátráltatnak.

Kiemelte, hogy a korábban alkalmazott, a fejlett nyugati technológiai újítások és az olcsó keleti nyersanyagok ötvözésére építő gazdasági növekedési modell mára elavulttá vált, és egyelőre nem alakult ki helyette új alternatíva. "Ez magyarázza, miért kell az európai cégeknek a földgázért négyszer-ötször, valamint a villamos energiáért kétszer-háromszor annyit fizetniük, mint amerikai vagy kínai versenytársaiknak" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Szijjártó Péter ezután súlyos hibának nevezte a gazdasági kérdések átpolitizálását és átideologizálását, ami azt eredményezte, hogy az unió elszigetelte magát a világgazdaság két legnagyobb szereplőjétől, az Egyesült Államoktól és Kínától.

Jelenleg európai politikai vezetők arról diskurálnak, hogy az új amerikai elnök esetleg vámokat léptethet életbe az Európai Unióval szemben. Két fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is, talán nem kellett volna sportot űzniük az európai politikusoknak abból, hogy meglehetősen súlyos vádakkal és kritikákkal illették az Egyesült Államok új elnökét. Másodszor pedig fontos észrevenni, hogy az Európát kedvezőtlenül érintő amerikai intézkedések gyökerei nem Donald Trump elnökségéhez nyúlnak vissza, hanem Joe Biden kezdeményezéseihez.

- tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy míg Washington a koronavírus-járvány idején védelmi intézkedéseket hozott a helyi cégek érdekében, Brüsszel cselekvés helyett tétlenül nézte a helyzetet, és nem vezetett be hasonló ellenlépéseket.

Ahogy megfogalmazta: "Az Európai Bizottság az utóbbi öt évben tanúsított kudarcai és alkalmatlansága arra a pontra juttatta el a helyzetet, hogy az Egyesült Államokban ma már viszonylag egyszerűen bevezethetők a vámok az Európai Unióval szemben."

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a világgazdaság jövője a józan észre épülő kelet-nyugati együttműködésben rejlik. Magyarország számára ez különösen kedvező helyzetet teremt, hiszen a gazdasági semlegesség stratégiája révén hazánk a keleti és nyugati vállalatok fontos kapcsolódási pontjává vált. A miniszter rámutatott arra, hogy a mesterséges, politikai indíttatású akadályok helyett olyan környezetet kell kialakítani, amely elősegíti a kelet-nyugati üzleti együttműködést. Magyarország éppen ezt tette, és jelentős előnyökre tett szert ennek következtében.

Emellett fontosnak nevezte a következtetések levonását az elmúlt évekből. "Hogyha nem akarja Európa végleg elveszíteni a globális gazdasági versenyt, akkor Brüsszel helyett a tagállamokra kell bízni a gazdaságpolitikát. Itt az ideje annak, hogy Brüsszel befejezze a tagállami hatáskörök elvételét, s itt az ideje felismerni, hogy a tagállamok szintjén sokkal jobban sikerült menedzselni a gazdaságot" - emelte ki.

Itt az ideje, hogy Brüsszel helyett a tagállamokra bízzuk ismét a gazdaságpolitikát az Európai Unióban. A következő időszak folyamán nagyobb terepet kell adni a tagállamoknak arra, hogy beruházásvédelmi megállapodásokat kössenek. Mi az elmúlt öt év alatt tizenkettőt tárgyaltunk ki, míg az Európai Unió nullát. Emellett pedig Brüsszelnek hátrébb kell lépnie a beruházások támogatásáról szóló tárgyalások során is

- sorolta, majd hozzátette: "szabad kezet kell kapniuk a tagállamoknak akkor, amikor beruházások ösztönzéséről, támogatásáról van szó. Ne Brüsszelből mondják meg, hogy egy beruházást a saját nemzeti költségvetési forrásainkból támogatunk-e vagy sem".

Mint mondta, az elmúlt évek kudarcos brüsszeli gazdaságpolitikájából azt a következtetést kell levonniuk, hogy vissza kell adni a tagállamoknak a gazdaságpolitika menedzselésének lehetőségét. "A tagállamok jobban tudják kezelni a gazdasági kihívásokat, mint Brüsszel. Ez az elmúlt időszakban bebizonyosodott. Magyarország sikere is ezt mutatja" - összegzett.