Szerb orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a NATO tevékenységei közvetett módon hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések számának növekedéséhez az országban. Álláspontjuk szerint a környezeti hatások és a háborús következmények jelentős szerepet játszhatnak
Az Észak-atlanti szövetség szegényített uránt tartalmazó lövedékeket használt 1999-ben Jugoszlávia ellen. Egyes orvosok szerint emiatt nőtt meg a daganatos betegek száma több országban - köztük Magyarországon is.
A Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-légicsapások következtében az utóbbi 25 évben jelentősen megnőtt a rákos megbetegedések száma - állítják szerbiai orvosok.
A NATO 1999. március 24-én megkezdte légitámadási kampányát Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkor éppen 19 tagállama döntött a nyugat-balkáni ország elleni fellépés mellett, miután a franciaországi Rambouillet-ben és Párizsban zajló tárgyalások Koszovó helyzetéről eredménytelenül zárultak.
A koszovói albánok ellen indított erőszakkampányának megfékezésére a támadások révén tettek pontot Slobodan Milosevic jugoszláv elnök politikai karrierjének végére.
A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.
A támadások következtében a különböző források szerint Jugoszlávia területén körülbelül 1200 és 3500 közötti civil, katona és rendőr vesztette életét, míg az ország gazdasági kára mintegy 30 milliárd dollárra rúgott. Ezen felül körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült meg vagy szenvedett súlyos károkat. A közlekedési infrastruktúra is jelentős csapást szenvedett el: 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná. Emellett 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd állapota is megromlott, sok esetben teljesen megsemmisült. A légitámadások okozta anyagi kár mértékét akkoriban körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.
Azóta napvilágra került, hogy a NATO összesen 17 tonna szegényített uránból készült lövedéket vetett be a hadműveletek során.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elismerte a szegényített urán alkalmazását, azonban határozottan elutasította, hogy ennek bármiféle köze lenne a daganatos megbetegedések számának emelkedéséhez.
"A szegényített urán a természetes urán dúsításának melléktermékeként keletkezik. Magas sűrűsége miatt kiválóan alkalmas lövedékek előállítására. Bár radioaktív sugárzása nem túl jelentős, erős mérgező hatása miatt alkalmazása számos etikai kérdést felvet. A becsapódás során keletkező mérgező égéstermékek széles körben terjednek, ami súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz" - hangzott el a szabadkai Pannon RTV által készített riportban.
Az orvosi közösség véleménye megoszlik ebben a témában. Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos weboldalán a szegényített uránról kifejtették, hogy "a vizsgálatot végző szakemberek arra a következtetésre jutottak, miszerint nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték a szegényített uránnak való kitettség és a klinikai kimenetek, például a rákos megbetegedések vagy a születési fejlődési rendellenességek között."
A szerbiai egészségügyi szakemberek viszont eltérő nézőpontot képviselnek, mivel a hivatalos statisztikák alapján 1999 óta jelentős emelkedés tapasztalható a daganatos megbetegedések számában az ország területén.
Dusan Ristic, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet orvosa a szerb közszolgálati televízióban (RTS) kifejtette, hogy az elmúlt évtized során körülbelül ötvenezer embernél diagnosztizáltak daganatos megbetegedést. "2001-ben körülbelül 200 ezer daganatos beteg volt a nyilvántartásban, míg 2011-re ez a szám már 250 ezerre emelkedett. Ez a jelenség páratlan, és szoros összefüggésben áll a bombázásokkal. Koszovói kollégáinktól érkező információk alapján ott is jelentős mértékben nőtt a daganatos megbetegedések száma az albán lakosság körében" - fejtette ki a szakorvos.
Danica Grujicic, a korábbi egészségügyi miniszter, az RTS műsorában osztotta meg aggodalmait az orvostudomány fejlődése és a dohányosok számának csökkenése ellenére tapasztalható tüdőrákos esetek növekedéséről. Évenként körülbelül hétezer új tüdőrákos beteget regisztrálnak, ami aggasztó tendencia. Emellett a mell- és vastagbélrákban szenvedők száma is évente négyezerrel emelkedik. Mint hangsúlyozta,
Nem csupán Szerbiában, hanem Horvátországban, Magyarországon és a többi szomszédos országban is növekvő tendencia figyelhető meg.
"1999 áprilisa, sőt, 1999 tavasza egy regionális ökológiai katasztrófa volt" - fogalmazott a korábbi egészségügyi tárcavezető. "Nyilvántartásunk szerint megnőtt a férfiak sterilitása, megnőtt a különböző autoimmun megbetegedések, a patológiás terhességek száma és minden más. Bizonyos mentális zavarokat állapítottunk meg azoknál a gyerekeknél, akik abban az időben születtek, illetve azoknál a szülőknél, akik a negatív hatásoknak voltak kitéve. Ez egy csúf és embertelen kísérlet volt a térségben" - tette hozzá.
