Csendes szürkületben megkezdődött az új globális konfliktus, és Európa lehet az első célpont, amelyet a csapások sújtanak.
Kína ismét egy újabb gazdasági eszközt vetett be a Nyugattal szembeni konfliktusában: szigorította a ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák exportját, ezzel pedig közvetlenül az európai ipart veszi célba. Ez az intézkedés nemcsak gazdasági nyomásgyakorlásként működik, hanem geopolitikai jelzésként is szolgál, hiszen a kontinens kulcsfontosságú ágazatai – az autóipartól kezdve a védelmi iparig – nagymértékben függenek ezektől az alapanyagoktól. Brüsszel eddig csupán figyelmeztetésekkel reagált, miközben Kína türelmesen, lépésről lépésre szorítja sarokba Európát a globális nyersanyag-piacon – írja a L'Express.
Kína újabb lépést tett a nyersanyagokkal folytatott harcban Európa irányába: október folyamán Peking kibővítette a ritkaföldfémek és az ezekhez kapcsolódó technológiák exportjának korlátozását. Ez a lépés jelentős hatással van az európai ipari szektorra, amely már így is nehézségekkel küzd.
Az új szabályozások értelmében mostantól minden olyan termék exportjához szükséges engedély, amely akár minimális mennyiségben is tartalmaz kínai származású ritkaföldfémet, függetlenül attól, hogy azt az Európai Unión kívül állították elő.
Mivel Kína a világ kitermelési tevékenységének közel 90%-át, valamint a finomítási folyamatok 70%-át dominálja, Európa helyzete rendkívül kiszolgáltatottá vált.
a legnagyobb iparágak - az autógyártás, a szélenergia, az elektronika és a hadiipar - működése most közvetlenül függ a kínai exportengedélyektől.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, "indokolatlan és aggasztó" lépésnek minősítette a kínai döntést, amely véleménye szerint már nem csupán kereskedelmi, hanem geopolitikai tényezővé is vált.
A francia lap emlékeztet, hogy bár Brüsszel már 2024-ben elfogadta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amely 2030-ra helyi beszerzési arányokat írna elő, a valóságban a diverzifikáció lassan halad.
Egy ritkaföldfém-bánya megnyitásának folyamata átlagosan nyolc évet igényel, miközben Kína folyamatosan újabb korlátozásokat léptet életbe.
Az európai cégek egyre inkább kétségbeesetten keresnek alternatív beszerzési lehetőségeket. A német Magnosphere például már Ausztráliából, Vietnámból és Dél-Afrikából is beszerez termékeket. A cég vezetője azonban hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hiányt csak költségesebb beszerzési megoldások révén tudják kezelni. A helyzetet tovább súlyosbítja a kínai exportengedélyek elutasítása, amely új kihívások elé állítja a vállalatokat.
az EU Kereskedelmi Kamarája szerint szeptember elejéig 141 kérelemből mindössze 19-et hagytak jóvá, ami már nyáron is több európai gyár leállását okozta - és decemberig további tíz leállás várható.
A helyzet különösen aggasztó Németországban, ahol az autóipar és a gépgyártás közvetlenül érintett a globális ellátási láncok zűrzavarában. Az ágazati szövetségek figyelmeztetnek arra, hogy a kínai exportpolitika "adagolt" megközelítése miatt Európát pontosan annyi nyersanyaggal látják el, hogy a gyárak működése ne álljon le, azonban a készletek felhalmozására nem biztosítanak lehetőséget. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy hosszú távon a mágnesmentes elektromos motorok és az újrahasznosítás segíthetnek csökkenteni a függőséget, ám más iparágak, mint például a védelem, nem tudnak ilyen gyorsan alternatív megoldásokat találni. E közben a kínai hatóságok egyre részletesebb adatokat kérnek az importőröktől a végfelhasználásról és az ügyfelekről, amit az európai gyártók ipari kémkedés határvonalának tekintenek, és ami lehetőséget adhat a célzott politikai nyomásgyakorlásra.
Elemzők szerint Peking több célt is követ egyszerre: egyrészt válaszol a Nyugat - főként az Egyesült Államok - chipexport-korlátozásaira és a brüsszeli védővámokra, másrészt a saját ipari túlkapacitásait is enyhíti az európai termelés fékezésével.
A kínai gondolkodásmód egyértelmű: ha Európa gazdasági helyzete romlik, valószínűleg hajlamosabb lesz engedményeket tenni a tárgyalások során.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Kína nem érdekelt abban, hogy Európa katonai szempontból megerősödjön, különösen Oroszország közelségében. Bár a hónap végén esedékes Hszi Csin-ping és Donald Trump közötti találkozó talán hozhat némi enyhülést, jelenleg úgy tűnik, hogy a ritkaföldfémek körüli versengés a globális gazdasági erőviszonyok egyik leghevesebb harctere lett.
