Szamos Miklós másik cukrászdájánál is feltűntek a rendőrök és a behajtók, akik figyelemmel kísérték az eseményeket.

A legfrissebb hírek szerint a Ruszwurm cukrászda után a Korona is a rendőrség és a végrehajtók figyelmének kereszttüzébe került.

Szerda reggel a Ruszwurm cukrászdánál jártak a végrehajtók. A történtek annyira felzaklatták a 74 éves Szamos Miklóst, hogy infarktust kapott és elhunyt.

Péntek reggel korai órákban a rendőrök a budai Várba látogattak, ahol a Dísz téren található Korona cukrászda előtt is feltűntek – számol be róla a Blikk. Hét órára már megérkeztek a behajtók is.

A Ruszwurm Kft. ügyvezetője, Gálné Kis Mária Zsuzsanna, a behajtóknak kifejtette, hogy a cég vezetése továbbra is kitart amellett, hogy átveszi a cukrászdák üzemeltetésének feladatait. A vállalat számos kérelmet nyújtott be, azonban eddig egyetlen válasz sem érkezett ezekre.

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy Szamos Mikós a két cukrászda működtetését szerette volna elérni.

A munkavállalók később együtt léptek be az épületbe a végrehajtókkal, hogy alaposan átbeszéljék a részleteket.

Szamos Miklós már a szocialista korszakban át vette a Ruszwurm üzemeltetését, majd a rendszerváltás után megszerezte a használati jogát. Ezt követően a cég, amely korábban romokban hevert, a kezei alatt újjászületett - számol be róla a Blikk. Eközben a helyiség tulajdonjoga az I. kerületi önkormányzatra szállt, de minden, ami a falak között volt, Szamos Miklós birtokában maradt.

A vita 2015 óta húzódik Szamos Miklós cukrász és a kerület között, amikor a helyi önkormányzat a bérleti szerződés öt éves meghosszabbítását javasolta. Szamos aggódott amiatt, hogy a változtatások következtében elveszítheti évtizedes munkájának eredményét, ezért biztosítékokat kért, de ezeket nem kapta meg. A hírek szerint a cég felajánlotta, hogy a tárgyalások ideje alatt háromszoros bérleti díjat is fizetne, de ez sem segített a helyzeten. Az önkormányzat viszont azzal érvelt, hogy Szamos bérleti díjának emelését szerették volna, amit ő nem fogadott el. A feszültség végül odáig fajult, hogy 2015-ben a kerület felmondta a bérleti szerződést, így az ügy bíróság elé került. 2020-ban az önkormányzat rövid időre felfüggesztette az eljárást, de Szamos ezt követően azzal vádolta meg a kerületet, hogy pénzt kérnek tőle a megállapodás megkötéséért. Az ügy tovább bonyolódott, és vesztegetés gyanúja miatt is nyomozás indult.

A Kúria végül a kerület érdekét támogatta, és Szamosnak 300 millió forint kifizetésére kellett köteleznie magát. 2024 őszén az önkormányzat két javaslattal állt elő Szamos számára, amelyek lényege az volt, hogy az önkormányzat átvállalná a cég működtetését. Azonban Szamos nem fogadta el ezeket az ajánlatokat.

A jogerős ítéletet követően a kerület úgy döntött, hogy nem marad más opciója, mint birtokba venni az ingatlanokat - nyilatkozta korábban Böröcz László, a kerület fideszes polgármestere.