Súlyos baleset történt Barta Sylviával, a TV2 népszerű műsorvezetőjével, akinek szépsége és tehetsége sokak szívét elnyerte.

Tegnap este jött a hír, hogy Barta Sylvia csúnya balesetet szenvedett. Méghozzá úgy, hogy csontja is törött, állapotáról a Facebook-oldalán számolt be. Így van most:

Képzeld el, hogy tele vagy tervekkel, lendülettel, majd BUMM... jön a gravitáció, és azt mondja: padlóóó!

Sajnos eltörtem a karomat! Az orsócsontom, vagyis a radiuszom sérült meg.

A balkezesek titkos klubjába tartozom, ahol a jobb kezem csak mellékes, mint egy elfeledett díszlet a színpadon. Nem vagyok kétszer balkezes, hiszen ahhoz szükség lenne egy ügyes jobb kézre is, de az sajnos nem adatott meg. Rájöttem, hogy a sors fintora, hogy a bal kezem a főszereplő, míg a jobb csak statiszta a mindennapjaimban. Ezért hát úgy döntöttem, hogy a legkevésbé drámai megoldást választom. Ahelyett, hogy kockáztatnék egy fej- vagy csípősérülést, inkább lemondok a bal kezemről. Igen, leteszem, mint egy fáradt színészt a színpad szélén, aki megkapta a tapsot, de most itt az ideje, hogy a reflektorfény másra irányuljon. Az élet egy balkezes szimfóniájában talán éppen ez a döntés adja meg a ritmust, amit keresek.

Mostantól az életem egy lassított felvételen zajlik, és elérkezett az idő az ÚJRATERVEZÉSRE! Egészen másképp képzeltem el a következő heteket... Egy apró, otthoni baleset okozta ezt a helyzetet: az ebédlő teraszon megcsúsztam egy nedves virágszirmon! Milyen ironikus, nem? A síelés, barlangászás, búvárkodás, vitorlázás, biciklizés és korcsolyázás közben soha nem történt velem baleset! (A motorozást inkább nem említem, mert egyszer sajnos súlyos balesetet szenvedtem...) Most azonban a testem megálljt parancsolt, és minden tervemet újra kell átgondolnom - lelassulni, elfogadni a helyzetet, és újra tervezni. A legnehezebb talán a kiszolgáltatottság érzése!

Bár okoz némi fájdalmat és frusztrációt, mégis úgy érzem, hogy minden egyes nehézségben ott rejlik egy lehetőség a tanulásra.

Most elérkezett az idő, amikor elengedjük a múlt terheit, elfogadjuk a jelen kihívásait, és újra tervezhetjük jövőnket!