Sg.hu - A kvantum-számítástechnika jövőjét árnyalja az MI robbanásszerű előretörése.
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése megmozgatta a technológiai ipart, de egyben egy másik potenciálisan forradalmi ötletet - a kvantumszámítást - háttérbe szorított. Nehéz a kvantumgépek távolabbi és még nem bizonyított előnyeire koncentrálni, amikor a mesterséges intelligencia rohamos térhódítása uralja a címlapokat.
Ez azonban sokkal mélyebb kérdés, mint csupán a felfogás. A mesterséges intelligencia két prominens alakja rámutatott, hogy a kvantumszámítástechnika valójában sokkal távolabb áll a megvalósulástól, és lényegesebb mértékben alábecsülhető, mint ahogyan azt sok szakember hajlamos állítani. Véleményük hatására a kvantumszámítástechnikai szektor védelmi álláspontra kényszerült, és újra napirendre került egy olyan dilemma, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni: hol van az a vonal, amely elválasztja a túlzott várakozásokat a valóságtól egy olyan technológia esetében, amely eddig még nem produkált érdemi gyakorlati eredményeket?
Az első személyiség az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang volt, aki azt jósolta, hogy a használható kvantumszámítógépek majd csak 20 év múlva jelennek meg - sokkal később, mint ahogy azt a területen dolgozó vállalatok állítják. Huang saját cége szorosan együttműködik számos kvantumos céggel, többek között a CUDA szoftverét is úgy alakítja át, hogy az segítse a kutatókat a kvantumszimulációk létrehozásában. Mindez nem akadályozta meg, hogy megjegyzései a tőzsdén jegyzett cégek részvényeit a mélybe taszítsák.
Demis Hassabis, a Google DeepMind vezérigazgatója és társalapítója egy figyelemreméltó megjegyzést tett, amely bár nem váltott ki olyan drámai reakciót, mégis potenciálisan jelentős következményekkel járhat. Azt állította, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet olyan feladatok elvégzésére, amelyeket eddig kizárólag a kvantumszámítógépek tudtak megoldani. A kvantumtechnológia egyik legfőbb ígérete az, hogy sokkal részletesebb és precízebb modellezést tesz lehetővé a molekuláris folyamatok terén, mint amit a klasszikus számítógépek valaha elérhetnek. Ezzel pedig új perspektívákat nyithat a gyógyszerfejlesztés és az akkumulátor-technológia területén. Hassabis hangsúlyozta, hogy a mai számítógépeken működő mesterséges intelligencia már most is képes bonyolult rendszerek modellezésére, és potenciálisan alkalmas lehet ezeknek a feladatoknak az ellátására.
Nem meglepő, hogy az ilyen megjegyzések gyors válaszreakciót váltottak ki a kvantumosok körében. Hartmut Neven, a Google ilyen irányú törekvéseinek vezetője azt nyilatkozta, hogy biztos benne, hogy öt éven belül "olyan valós alkalmazások érkeznek, amelyek csak kvantumszámítógépeken lehetségesek". Hogy ezek pontosan milyen formában fognak megjelenni, az nem világos. A Google a teljes körű, hibatűrő kvantumgépekre fogad, amelyek messze felülmúlják a klasszikus számítógépek teljesítményét. Tavaly év végén a vállalat bebizonyította, hogy képes volt legyőzni a kvantumrendszerekben a qubiteknek nevezett alapkomponensek eredendő instabilitása miatt kialakuló "zajt" - ez fontos lépés a gyakorlati rendszer létrehozásához szükséges méretnövelés során.
Közelebbről szemügyre véve, az iparág reményei az úgynevezett NISQ (zajos, közepes méretű kvantum) gépek körül forognak. Ezek a rendszerek csupán rövid ideig képesek kvantumszámításokat végezni, mielőtt a zajhatás elnyomná őket, de még így is felmerülhet a lehetőség, hogy valami értékeset alkothatnak. Neven nyilatkozata egybeesett a Google legfrissebb kutatásának publikálásával a Nature folyóiratban, amely egy új megközelítést vázol fel a NISQ kvantumszimulációk gyakorlati alkalmazásának javítására. A NISQ rendszerek hívei azonban már évek óta hangoztatják, hogy közel állnak egy jelentős áttöréshez. Mindazonáltal, amíg nem képesek olyan számítási feladatokat bemutatni, amelyeket klasszikus számítógépekkel soha nem lenne lehetséges megoldani, addig a kétségek továbbra is fennmaradnak.
A mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése új lehetőségeket nyithat meg a kvantumszámítástechnika terén. A Quantinuum, amely a Honeywell kvantumos részlegének és a Cambridge Quantum egyesüléséből alakult, nemrégiben bemutatta, hogy kvantumgépei képesek új adatokat generálni a nagyméretű nyelvi modellek betanításához, amelyek a modern mesterséges intelligencia alapját képezik. Raj Hazra vezérigazgató elmondta, hogy a természet molekuláris szintű szimulációja kvantumszámítógépeken olyan információkat termel, amelyek más módszerekkel nem elérhetők. Ez különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek gyógyszerek felfedezésére vagy új anyagok kifejlesztésére keresnek mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ez valódi előrelépést jelentene a hagyományos számítástechnika szempontjából.
A Quantinuum munkája rávilágít arra a széleskörű kérdésre, hogy a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia milyen módon hatnak egymásra. A fejlődés folyamán a két terület határvonalai folyamatosan változnak. Mindig is valószínűnek tűnt, hogy e két technológia párhuzamosan létezve, mindegyik a saját erősségei szerint fogja végezni a számítástechnikai feladatokat. A mesterséges intelligencia dinamikus fejlődése mellett a kvantumszámítástechnika még mindig inkább egy ígéretes jövőképként van jelen, mintsem konkrét valóságként. Így hát nehéz megjósolni, miként fog összeolvadni e két terület, és milyen új lehetőségeket teremthet ez a szoros együttműködés.
