A román gazdaság válságos helyzetben van, mégis elindul a négynapos minivakáció – Mandiner.

A keleti szomszédaink az évet laza, ünnepnapokkal színesítve kezdik, így a mindennapok mellett mindig van alkalom az ünneplésre.

Romániában idén a munkavállalók számára összesen hét hosszú hétvége vár, beleértve a mindig a hétvégére eső húsvéti és pünkösdi szabadnapokat is. Az első négynapos minivakáció szombaton veszi kezdetét.

A Digi24 hírportál pénteki jelentése alapján a munka törvénykönyvében rögzített, történelmi eseményekhez és keresztény ünnepekhez kapcsolódó 17 hivatalos munkaszüneti nap közül, amelyek között húsvét és pünkösd vasárnapja is megtalálható, idén négy napra esik szombatra vagy vasárnapra.

A fennmaradó 13 szabadnapot mindenkinek biztosítják, anélkül, hogy a kormány, ahogyan azt más években tette, hivatalos pihenőnapokká nyilvánította volna a közalkalmazottak számára a munkaszüneti napok mellett esedékes munkanapokat, amelyek a hétvégék előtt vagy után következnek.

A kormány beavatkozása hiányában január 3., péntek lett az egyetlen munkanap, amely megszakítja az idei év kezdetét jelentő egyhetes vakációt. Romániában nem csupán január elseje, hanem másodika is hivatalos szabadnap, és a legújabb intézkedések értelmében bevezetett két új munkaszüneti nap – január 6-a, Vízkereszt, valamint január 7-e, Keresztelő Szent János ünnepe – hétfőre és keddre esik.

Hasonlóképpen péntekre esik idén augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe, és háromnapos hétvégét eredményez az is, hogy december elseje, Románia nemzeti ünnepe hétfőre esik.

Idén két olyan, a romániai munkatörvénykönyvben munkaszüneti napként megjelölt nap van, amely vasárnapra esik: november 30-a, Szent András ünnepe, illetve június elseje, a nemzetközi gyermeknap.

A Digi24 felidézte, hogy az országos kollektív munkaszerződés szerint kiemelkedő családi események (házasságkötés, gyermek születése, temetés) alkalmával további fizetett szabadnapok illetik meg a munkavállalókat.

A Mandiner híradása szerint a román kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a közalkalmazottak béreinek és a nyugdíjaknak a kifizetését.

A kormány döntése értelmében a céges osztalékok utáni adó mértékét 8%-ról 10%-ra emelték. Emellett jelentős változást hozott a vállalatok számára, hogy a jelenlegi 500 ezer eurós (205,615 millió forint) éves árbevételi küszöböt 250 ezer euróra (102,755 millió forint) csökkentették. Ennek következtében azok a cégek, amelyek nem érik el ezt az új határt, mentesülnek a társasági adó fizetése alól, helyette forgalmi adót kötelesek teljesíteniük.