Robert C. Castel műve, "Diplomácia orosz módra", egyedülálló betekintést nyújt az orosz külpolitikába, bemutatva a történelmi és kulturális kontextust, amely formálja a nemzet diplomáciai megközelítéseit. Castel részletesen elemzi az orosz diplomáciai str
Ne csak a szavakat figyeljük, hanem a gesztusok mögött rejlő hatalmi dinamikákat!
"Az utóbbi napokban egyre többen keresnek meg, és aggódva kérdezik, hogy véglegesen összeomlottak-e az amerikaiak bábáskodása alatt létrejött tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között. A válaszom erre az, hogy szó sincs róla. Amit látunk, az a sok évszázados orosz diplomáciai stílus legjava, egyenes adásban.
Az orosz megközelítés mély történelmi gyökerekből táplálkozik, és alapvetően más paradigmát követ: a diplomácia a konfliktus folytatása más eszközökkel. A cél nem a kompromisszum, hanem az ellenfél megtévesztése, kifárasztása, végső soron térdre kényszerítése. Hogy csak egy példát emeljünk ki a sok közül, 1939-ben a Szovjetunió a "határövezet biztonságáról" folytatott tárgyalásokat Finnországgal - legalábbis a diplomáciai kirakatban.
Valójában groteszk mértékű, előre tudhatóan elfogadhatatlan engedményeket követelt, majd ezekből "pragmatikus engedményként" visszalépett, mintha kompromisszumkész lenne. Ez az egész persze nem volt más, mint egy cinikusan koreografált diplomáciai maszkirovka, amelynek célja a Vörös Hadsereg mozgósításának és hadműveleti előkészületeinek elfedése volt. A Kreml szó szerint addig tárgyalt, amíg az ágyúk készen nem álltak. Egy másik hasznos példa a 70-es és 80-as évek genfi fegyverzetkorlátozási örökfilmje, diplomáciai attríciós hadviseléssel, az orosz PR által gerjesztett álcázófüsttel és a nukleáris leszerelést követelő nyugati hasznos idióták finanszírozásával."
