Érkezik a legújabb adócsökkentési intézkedés - Milyen hatásai lesznek ez a magyar lakosságra?
A szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésére készül a kormány annak érdekében, hogy a hazai cégek könnyebben ki tudják gazdálkodni a következő évek béremeléseit. A 4 éve változatlan közteher mérséklésének lehetséges hatásairól kérdeztük a Checklist keddi adásában Horváthné Szabó Beátát, a Moore Hungary adótanácsadási üzletágának együttműködő partnerét.
Néhány nap leforgása alatt világossá vált, hogy a kormány milyen irányba szeretné csökkenteni az adókat. Hétfő délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztériumban folytatott megbeszélések során kiderült, hogy várhatóan 1 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó mértéke.
A Portfolio kedden közzétett alapos elemzése itt érhető el:
Az adószakértő véleménye szerint számos részlet még nem került véglegesen tisztázásra:
A szakértő arra is rámutatott, hogy az utóbbi években jelentős átalakulások zajlottak a szociális hozzájárulási adó (szocho) szabályozásában, ami már a kulcsadatokban is megnyilvánul. 2016-ban még 27%-os adóteherrel kellett szembenézniük a vállalkozásoknak, míg ez mára 13%-ra csökkent. Ez a változás kifejezetten kedvezőnek számít a magyar cégek számára, hiszen a korábbi, lépcsőzetesen végrehajtott szocho-csökkentés is a hat évre szóló bérmegállapodás része volt. E lépés célja az volt, hogy a munkáltatók könnyebben tudják kezelni a minimálbér emelését - tette hozzá a szakember.
Beszélt arról is, hogy korábban a cégeknek 1,5%-os szakképzési hozzájárulást is kellett fizetniük, mára ez eltűnt, vagyis a hazai vállalkozások még nagyobb könnyítést kaptak az elmúlt években.
A szocho minden kifizetőt érint, ezért érdemes lenne pár hónap felkészülési időt hagyni az új adómérték bevezetése előtt - vetette fel a Moore Hungary szakértője, aki szerint az lenne az ideális, ha a kulcsváltás az új év kezdetével következne be.
Arra is kitért, hogy ha a tervezett könnyítést a dolgozó szemszögéből közelítjük meg, akkor elmondható, hogy a szocho-csökkentés hatását együttesen kell tekinteni a minimálbéremelés hatásával. Ennek kapcsán első lépésként érdemes átgondolni, hogy mit is jelent az, ha nő a dolgozó nettó keresete, ez ugyanis azt vonja maga után, hogy magasabb nominális jövedelem után fizeti meg a dolgozó a járulékot és a személyi jövedelemadót. Ennek nyomán az állam is magasabb közterhet, adóbevételt könyvelhet el nominálisan, ugyanakkor lemond az állam a szociális hozzájárulási adó 1 százalékáról és ez a munkáltató terhét fogja csökkenteni - magyarázta a szakértő. A magánszemély nettó jövedelmét emellett más csatornán is érintheti a belengetett adócsökkentés - hívta fel a figyelmet a Moore Hungary szakembere, aki két konkrét példát említett.
A teljes Checklist podcast adás itt meghallgatható:
Fontos észben tartani, hogy a közteher-csökkentés kedvezően hat a munkáltatók helyzetére, hiszen a szocho-t a munkáltató a dolgozók bruttó béréből számolja. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a foglalkoztató előtt áll a kérdés: mit kezdjen a szocho csökkentéséből származó előnnyel? Lehet, hogy inkább lenyeli a megtakarítást, esetleg továbbadja a munkavállalóknak, vagy éppen megosztja a hasznot, hogy mindkét fél jól járjon.
Vizsgáljuk meg azt a szituációt, amikor egy minimálbért kereső munkavállaló esetében életbe lép a tervezett adókedvezmény, valamint a bérmegállapodás keretein belül 2026-tól érvényes 13%-os minimálbér-emelés is. Ezen körülmények között a jelenlegi 290.800 forintos bruttó minimálbér következő évben 328.600 forintra nő, amelyhez a 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) összege 42.700 forint, míg a 12%-os szocho-kulcs alkalmazásával ez az összeg csupán 39.400 forintot tesz ki. Ennek következtében a munkáltató havonta 3.300 forintos "megtakarítást" realizál, ha a 13%-os szocho-kulcs helyett a 12%-ost alkalmazza, ami éves szinten 39.600 forintot jelent. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy a munkáltató a minimálbér emelkedése mellett a szocho-kedvezményt is átadná a munkavállalónak, hiszen a 13%-os minimálbér-emelés jelentős anyagi terhet ró a cégre.
A mediánbér, aminél a munkavállalók fele keres többet és fele kevesebbet, bruttó 562 300 forint volt májusban a legutolsó adatok szerint. Az erre fizetendő 13%-os szocho nominális összege 73.100 forint. Ha elfogadjuk, hogy jövőre a mediánbér környékén 7-8%-os emelés valósulhat meg, akkor jövő év közepére valahol 601.000 forint körül lesz a bruttó mediánbér. Az erre fizetendő 13%-os szocho-teher nominális összege 78.200 forint. Ha viszont a cégnek 12%-os szochot kell csak fizetnie, akkor az nominálisan jövőre a mediánbér szintjén 72.200 forintot jelent. Vagyis a szocho-csökkentés hatására havonta a vállalkozás 6000 forintot nyer, éves szinten ez a hatás 72.000 forint. Egy ilyen fizetésösszegnél már felmerülhet az a kérdés, hogy a munkáltató extra béremelést ad úgy, hogy a szocho-könnyítést vagy annak egy részét átadja a dolgozónak. A dolgozó szintjén ez hipotetikusan plusz havi 3600 forintot jelentene, ha teljes egészében megkapná a szocho-előnyt (ami igencsak optimista feltételezés a dolgozó szempontjából). Ezzel a 7% körüli béremelési mértéke felmehetne közel 8%-ra.
Természetesen ezek csupán elméleti forgatókönyvek, hiszen az ilyen tiszta helyzetek a valóságban ritkán fordulnak elő. Az adott bértárgyalások során a felek alkupozíciója döntő szerepet játszik. Például a munkáltató bizonyos magasabb bérszinteknél azt is állíthatja, hogy jövőre alapesetben 3-4-5%-os emelést tervezett, de a szociális hozzájárulás csökkentésének hatására 4-5-6%-kal fogja növelni a béreket. Mindenesetre az újabb adócsökkentés izgalmas és váratlan helyzeteket teremthet a munkaerőpiacon.
