Sokan nem is sejtik, de nap mint nap rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amelynek eredete vagy összetevői sokszor rejtve maradnak előttünk. Az Agrárszektor által bemutatott anyagok közé tartoznak ezek az ismeretek, amelyek segíthetnek jobban megérteni
Évről évre több mint 19 millió tonna műanyag jut a földekre, folyókba és óceánokba. Ezek a műanyag hulladékok nem tűnnek el nyomtalanul, hanem beépülnek a táplálékláncba, ezzel súlyos egészségügyi kockázatokat jelentve az emberek számára - áll a SodaStream nyilatkozatában.
A mikro műanyagok olyan, 5 mm-nél kisebb részecskék, amelyeket szabad szemmel nehéz észlelni. Ezek a mikroszkopikus darabok általában nagyobb műanyag tárgyak lebomlásának eredményeként keletkeznek. Érdekesség, hogy egészen 2023-ig kozmetikai termékekben is megtalálhatóak voltak, de az Európai Bizottság végül betiltotta használatukat, hogy csökkentse a környezeti terhelést.
A mikroműanyagok nemcsak az óceánok és édesvizek ökoszisztémáit befolyásolják, hanem a természetes élővilág különböző aspektusaira is kihatással vannak. Ráadásul, az emberi egészségre gyakorolt hatásuk is egyre aggasztóbbá válik.
- hívta fel a figyelmet Széll-Szőke Krisztina.
1. A mikroműanyagok csökkentik a növények fotoszintézisét
A fotoszintézis létfontosságú a növények életben maradásához, ennek során ugyanis a napfény energiáját felhasználva szén-dioxidból és vízből szerves anyagot, valamint oxigént állítanak elő. Egy új tanulmány1 szerint azonban a mikroműanyagok átlagosan 12 százalékkal csökkentik a fotoszintetizációs képességet a szárazföldi növények, valamint az algák esetében. Előbbinél ez a hatás akár 18 százalék is lehet. Számítások szerint ez 13,5%-os hozamcsökkenést eredményezhet olyan takarmánynövények esetében, mint a kukorica és a rizs. Vagyis komoly kihívást jelenthet az élelmezés biztonságra - írták.
A mikroműanyagok bejutása a táplálékláncba komoly aggodalmakat vet fel. Ezek a kicsiny műanyag részecskék a környezetbe kerülve, különböző forrásokból származva, felhalmozódhatnak a vízi és szárazföldi élőlényekben, így elérve az emberek táplálékát is. A mikroműanyagok jelenléte nemcsak a környezeti egyensúlyt zavarja meg, hanem potenciálisan egészségügyi kockázatokat is jelenthet, mivel a szervezetbe jutva különféle káros hatásokat okozhatnak.
A vízben előforduló mikroműanyagok nem csupán a környezetet szennyezik, hanem a növények és állatok – például planktonok, halak és kagylók – táplálékává is válnak. Ezáltal könnyen bejuthatnak az emberi táplálékláncba is. A New York-i Cornell Egyetem által végzett kutatás, amely több mint 100 országra kiterjedt, azt mutatta, hogy 1990 és 2018 között a mikroműanyagok bevitelének mértéke Ázsiában, Afrikában és Amerikában hatszorosára nőtt. Megdöbbentő, hogy ezeknek a mikroműanyagoknak szinte 60%-a vízi forrásokból származik, és különösen a tengeri ételek – mint a halak, puhatestűek és rákfélék – fogyasztásával kerül az emberek szervezetébe.
3. A mikroműanyagok befolyásolják szervezetünk képességét a fertőzések leküzdésére
A Bostoni Egyetem által végzett kutatás rámutatott, hogy a mikroműanyagok jelenléte következtében bizonyos baktériumok fokozott ellenállóságot mutathatnak az antibiotikumokkal szemben. Ez a jelenség tovább fokozza az antimikrobiális rezisztencia (AMR) problémáját. Különösen az E. coli baktérium vizsgálatai során kiderült, hogy ezek a mikroorganizmusok képesek a mikroműanyagokhoz kapcsolódni, így létrehozva egy olyan "biofilmet", amely megnehezíti az antibiotikumok hatékony működését.
4. A mikroműanyagok befolyásolhatják az agyi működést.
Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok bekerülhetnek az agyba a vérkeringésen keresztül. Az immunsejtek megtámadhatják és bekebelezhetik őket, amelyek viszont így idővel elzárhatják, vagy szűkíthetik a vérereket, hiszen nem élő organizmusokról van szó. Az egerekkel végzett kísérletek során a Pekingi Egyetem kutatócsoportja azt tapasztalta, hogy az általuk vizsgált állatoknál csökkent az agyi motoros funkció annak következtében, ahogy a mikroműanyagok az agyi ereken keresztül vándoroltak - áll a közleményben.
