Példátlan mértékű migrációs hullámok elé nézhet az emberiség | 24.hu

Egy nemrégiben megjelent tanulmány figyelmeztet arra, hogy a tengerszint emelkedése már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is súlyos problémákat okozhat, sőt, katasztrofális belső migrációt idézhet elő - számol be róla a The Guardian. A párizsi klímaegyezmény keretében a világ államai azt a célt tűzték ki, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 2100-ra a felmelegedést lehetőleg 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. Azonban a helyzet egyre aggasztóbbnak tűnik, és a cél elérése egyre távolibbá válik.

A klímaválság a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró olvadásának fő oka, a jégveszteség az 1990-es évek óta megnégyszereződött. A folyamat következtében a világ tengerei egyre magasabban állnak.

A kutatók most arra jutottak, hogy még ha sikerülne is gyorsan csökkenteni kibocsátásunkat, a század végére évente akkor is 1-1 centiméterrel emelkedne a tengerszint. Ez gyorsabb, mint ahogy a partok védelmi infrastruktúráját ki lehetne építeni, ennek ellenére a felmelegedés korlátozására nagy szükség van, hiszen ezzel is időt nyerhetünk magunknak.

A jelenlegi legtöbb előrejelzés alapján a világ a 2,5-2,9 fokos felmelegedés felé tart, ami szinte bizonyosan a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlásához vezetne. Ezen jégtömegek elolvadása 12 méteres tengerszint-növekedést idézne elő.

Jelenleg körülbelül 230 millió ember lakik olyan területeken, amelyek 1 métertől egészen 1 milliárd 10 méterig terjednek a tengerszint felett. A becslések szerint, ha 2050-re 20 centiméterrel emelkedik a tengerszint, akkor a világ 136 legnagyobb part menti városában a várható árvízkár összesen 1000 milliárd dollárt érhet el.

A tengerszint 1-2 méteres emelkedése mára már szinte elkerülhetetlennek tűnik. A biztonságos határértékek előrejelzése nem könnyű feladat, de még mindig van lehetőség arra, hogy bizonyos mértékig alkalmazkodjunk a változásokhoz. Ezzel elkerülhetjük a katasztrofális, kényszerű migrációt, amely óriási társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

"A biztonságos határ évente körülbelül 1 centiméteres tengerszint-emelkedést jelent" – nyilatkozta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója és a csapat egyik tagja.

A szakértő szerint amennyiben elérjük ezt, olyan mértékű migráció következik majd be, amelyhez hasonlót a modern civilizációban nem láttunk.

A klímaváltozás következményei a fejlődő országokban sokkal drámaibb formában jelentkeznének, mint a gazdagabb területeken, ám a népvándorlás elkerülhetetlenül a fejlettebb régiókra is hatással lenne, fokozva ezzel a társadalmi és gazdasági feszültségeket.

Chris Stokes, a Durhami Egyetem kutatója figyelmeztetett arra, hogy a szemünk előtt bontakoznak ki a legrosszabb jövőképek. "A jelenlegi 1,2 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett a tengerszint emelkedése olyan gyors ütemben halad, hogy ha ez a tendencia folytatódik, a század végére, fiataljaink életében szinte már megoldhatatlanná válik a helyzet" - hangsúlyozta.

A globális átlaghőmérséklet 2024-ben először lépte át az 1,5 fokos küszöböt, ami aggasztó jel a klímaváltozás szempontjából. Bár a nemzetközi célkitűzések 20 éves időtávra vonatkoznak, a jövőbeli kilátások sajnos továbbra is kedvezőtlenek.

Egy újonnan készült kutatás során a tudósok a legutóbbi 3 millió év meleg időszakainak, valamint az elmúlt évtizedek jégolvadásának és a tengerszint emelkedésének adatait elemezték, továbbá figyelembe vették a már létező éghajlati modelleket is. A kutatócsapat megállapította, hogy a jégtakarók folyamatos és jelentős zsugorodása komoly fenyegetést jelent a tengerparti közösségekre.

Andrea Dutton, a Wisconsin-Madison Egyetem neves professzora úgy véli, hogy a korábbi meleg időszakokról származó bizonyítékok azt sugallják, hogy ha a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal vagy annál magasabbra emelkedik, akkor ez több méteres tengerszint-emelkedést vonhat maga után.

Az utolsó jégkorszak végén, körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt, a tengerszint a maihoz képest tízszer gyorsabban emelkedett, ám ennek hátterében valószínűleg sokkal enyhébb melegedés, illetve különböző visszacsatolási folyamatok álltak. Amikor a légköri szén-dioxid-koncentráció utoljára, mintegy 3 millió éve olyan volt, mint napjainkban, a tengerszint 10-20 méterrel magasabban állt.

Ha valamilyen csodás esemény folytán sikerülne csökkenteni a hőmérsékletet a szén-dioxid eltávolításával, a jégtakarónak több száz, sőt akár több ezer évre is szüksége lenne ahhoz, hogy regenerálódjon. Ez azt jelenti, hogy a tenger által elborított területek hosszú időre véglegesen eltűnhetnek.