Orbán Viktor szövetségese egyedülálló javaslattal állna elő az ukrajnai konfliktus lezárására, amely lehetővé tenné a béke helyreállítását és a stabilitás megteremtését a régióban. Az átfogó stratégia célja a párbeszéd és a diplomáciai erőfeszítések fokoz
A G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén, amelyen Joe Biden elnökként utoljára vesz részt, az Egyesült Államok úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat orosz területre, válaszul arra, hogy Észak-Korea fokozta Putyin támogatását. A váltás mögött az az elképzelés is áll, hogy ez segít megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt az esetleges fegyverszüneti tárgyalásokhoz.
A Kreml határozottan elítélte az Egyesült Államok döntését, Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője pedig kifejtette, hogy amennyiben az ukránok számára megengedik ezen taktikai rakétarendszerek alkalmazását, az "újabb feszültségkört indíthat el" - tájékoztatott az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök is csatlakozik a NATO-hoz, és aktívan részt kíván venni a diskurzusban. Az értesülések szerint a G20-as vezetők hétfői találkozóján, amelyet Rio de Janeiróban rendeznek, bemutatja majd azt a javaslatát, amely a konfliktus jelenlegi frontvonalainak befagyasztására irányul.
A konfliktus rendezésére irányuló sürgető felszólítások azt jelzik, hogy Ukrajna szövetségesei fokozták az nyomást a helyzet mielőbbi megoldása érdekében. Céljuk, hogy megelőzzék Trump esetleges visszatérését, ami komoly kockázatot jelenthet az amerikai támogatás jelentős csökkentésére. Most, hogy észak-koreai csapatok is csatlakoztak az orosz oldalhoz a harcokban, egyre inkább érezhető a szándék a konfliktus lezárására. Ez a helyzet alapjaiban rengette meg a geopolitikai viszonyokat Európában és világszerte, és sürgeti a felek közötti párbeszédet.
Zelenszkij békeformulája világos irányt mutat a NATO-tagság felé, amely szerint a csatlakozás előtt kulcsfontosságú biztonsági garanciák megszerzése áll. Ezzel szemben Erdogan azt javasolja, hogy Zelenszkij Putyinnak tett engedményként legalább egy évtizeddel késleltesse a szövetséghez való csatlakozásról folytatott tárgyalásokat - értesült a Bloomberg névtelenséget kérő, a török elnökhöz közeli forrásokból.
A legreálisabb megközelítés
Török tisztviselők elismerik, hogy egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogadna el, azonban úgy vélik, ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk az lenne, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket úgy parkoltassák, hogy először a stabil tűzszünet biztosítására összpontosítsanak.
Az általános képlet vonzó lehet Kijev néhány szövetségese számára, akik aggódnak amiatt, hogy Ukrajna teljes NATO-tagsága közvetlen összecsapásokat eredményezhet a Kremllel.
A nyugati gondolkodásmód megváltozott, mióta észak-koreai csapatok jelentek meg a csatatéren Putyin erőinek támogatására, és ez alakította Biden nézeteit az Oroszország elleni esetleges rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G20-országok értékelései szerint Észak-Korea végül akár 100 000 katonát is küldhet Oroszországnak.
Erdogan abban reménykedik, hogy sikerül meggyőznie Zelenszkijt az isztambuli béketárgyalásokon való részvételre, mivel belső források szerint olyan hírszerzési adatok birtokába jutott, amelyek arra utalnak, hogy Ukrajna a következő hónapokban még több területet veszíthet, ha nem sikerül megállítani a harcokat. A harctéri helyzet pedig Putyint is arra késztetheti, hogy továbbra is folytassa a katonai akciókat.
(Borítókép: Két ember áll egy súlyosan megrongálódott lakótömb előtt, amelyet egy korai reggeli rakétatámadás ért 2022. február 25-én Kijev városában, Ukrajnában. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)
