Olekszandra Matvijcsuk szavai szerint: "Egy olyan békeszerződésért küzdünk, amely biztosítja számunkra a jövőbeni védelmet."

Ukrán állampolgárokként folyamatosan az életünket védelmezzük, és ez a küzdelem egy olyan békeszerződésért folyik, amely biztosítja számunkra a jövő védelmét. Olekszandra Matvijcsuk, a Nobel-békedíjas aktivista, az Euronewsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ez a harc az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatunk.
Amíg az európai vezetők a potenciális békemegállapodások részleteit vitatják meg, Ukrajna folyamatosan szembesül Oroszország drón- és rakétatámadásaival.
Mindannyian hallottuk Donald Trump amerikai elnököt a háborúban meghalt több ezer emberről beszélni.
Kérem őt és más vezetőket, hogy fordítsanak figyelmet arra a több ezer ukrán férfira és nőre, akiket orosz börtönökben embertelen körülmények között kínoznak. Ne feledkezzenek meg a 20 ezer ukrán gyermekről sem, akiket elraboltak, és akiket Oroszországba deportáltak. Az ő sorsukra sürgősen oda kell figyelnünk, hogy hangot adjunk a szenvedésüknek és küzdjünk a jogainkért.
Szeretném emlékeztetni a béketárgyalókat, hogy a béke az erőszakkal szembeni félelem nélküli élet szabadságát és a hosszú távú perspektívát jelenti.
Fontos, hogy ne veszítsük szem elől: az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus messze túlmutat egy egyszerű államok közötti összecsapáson. Ez valójában a tekintélyelvű rendszer és a demokratikus értékek küzdelme. Mindkét rendszernek megvannak a saját értékrendjei és világnézetei, amelyek alapvetően különböznek egymástól.
A tekintélyelvű rendszerek gyakran tükrözik a társadalmi és kulturális normákat, különösen a nőkkel való interakcióik során.
Ez az oka annak, hogy például Iránban a nőket üldözik a "nem megfelelő öltözködés" miatt; Afganisztánban a nőket kitiltják az iskolákból és az egyetemekről; Oroszországban pedig a családon belüli erőszakot dekriminalizálják. Ez mindig annak a kivetítése, amit a kormány tesz országukban az emberekkel.
Amikor a békemegállapodás részleteit vitatjuk meg, elengedhetetlen, hogy megőrizzük az ukránok szabadságért és demokráciáért folytatott harcának tiszteletét, és ne engedjük, hogy ez a küzdelem bármilyen módon csorbát szenvedjen.
Végső soron, egy olyan megállapodás, amely túlzott engedményekre alapoz, csupán a jövőbeli szenvedés és feszültségek útját egyengetné egy olyan Oroszország számára, amely elszántan törekszik imperialista céljaira.
Ukrajna számára létfontosságú, hogy olyan biztonsági garanciák álljanak rendelkezésére, amelyek nemcsak a jövőbeli támadások ellen nyújtanak védelmet, hanem megakadályozzák a konfliktus kiterjedését más országokra is. E cél eléréséhez a legátfogóbb és legmeggyőzőbb megoldás a NATO-hoz való csatlakozás lenne.
A NATO kollektív védelem elve kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna szuverenitásának megőrzésében, valamint Európa biztonságának garantálásában. E közben Ukrajnát átfogó biztonsági intézkedésekkel és elrettentő lépésekkel kell támogatni, hogy megerősítsük védelmét a külső fenyegetésekkel szemben.
Oroszország eddigi teljesítményei alapján elengedhetetlen, hogy biztosítékokat kérjünk. A minszki megállapodásokat 2014-2015 között kötötték, miután Oroszország jogellenesen támadta meg és foglalta el a Krímet, valamint a keleti területeket. Ennek ellenére, amikor Putyin érdekei úgy kívánták, kijelentette, hogy ezek a szerződések "nem léteznek".
Tehát a fenntartható béke megteremtéséhez elengedhetetlen az igazságosság. Ne felejtsük el, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború nem más, mint a hosszú évek óta megengedett büntetlenség következménye, amelyet Oroszország folyamatosan kihasznál.
Az orosz erők súlyos háborús bűnöket követtek el Csecsenföldön, Grúziában, Szíriában és Líbiában, és eddig egyik esetben sem vonhatták őket felelősségre. Oroszország úgy tűnik, meg van győződve arról, hogy cselekedhet következmények nélkül, mintha a nemzetközi törvények nem vonatkoznának rá.
Ez a könyörtelenség nemcsak a háború brutalitásában tükröződik, hanem abban is, hogy Oroszország a megszállt területeken a terror módszereit vetette be. Az orosz hadsereg civilek elrablásával, börtönbe zárásával, kínzásával és gyilkosságaival súlyosan megsérti a hadifoglyokkal való humánus bánásmód alapelveit.
Az ENSZ Ukrajnában működő független nemzetközi vizsgálóbizottságának jelentése riasztó képet fest a fogságban lévő emberek sorsáról. A jelentés alapján a fogvatartottakat brutális bánásmódnak vetik alá, amely magában foglalja a veréseket, áramütéseket, fulladásos kényszert, szexuális erőszakot, valamint köröm- és foghúzást. Ezen túlmenően az áldozatok víz-, étel- és alvásmegvonásnak vannak kitéve, ami súlyosan veszélyezteti egészségüket, miközben orvosi ellátásban sem részesülnek.
A békefolyamatnak elengedhetetlen része, hogy az összes deportált és illegálisan fogva tartott ukrán civil azonnal szabadlábra kerüljön, valamint a hadifoglyok cseréje is megvalósuljon. Ehhez Oroszországnak garantálnia kell a nemzetközi, humanitárius és vallási szervezetek teljes körű hozzáférését, hogy ezek a szervezetek azonnal javíthassák a fogvatartottak körülményeit és a bánásmódot.
Az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) szabad bejutást kell biztosítani a megszállt területekre. Jelenleg a megszállt területeken rekedt ukránok millióit súlyosan bántalmazza az orosz állam, amely az ukrán kultúra felszámolására és népének megtörésére törekszik.
A Genfi Egyezmény helyes alkalmazása lehetőséget teremtene arra, hogy a civilek akadálytalanul átjuthassanak a megszállt területekről Ukrajna szabad területeire. Ezzel biztosítaná az élethez és a személyes integritáshoz fűződő jogok védelmét, segítené az ukrán identitás megőrzését, továbbá garantálná az internethez és a médiához való szabad hozzáférést.
Az Oroszország által fogva tartott ukrán gyermekek száma legalább 20 ezerre tehető. Az orosz hatóságok módszeresen dolgoznak azon, hogy megszüntessék ezeknek a gyerekeknek az identitását, brutális átnevelő táborokban, valamint kényszer-örökbefogadáson keresztül, orosz családokhoz juttatva őket.
Minden, jogellenesen elrabolt ukrán gyermeket sürgősen fel kell kutatni, és azonnal vissza kell juttatni családjukhoz. A biztonságos hazatérésüket az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kell felügyelnie, hogy biztosítsák a gyermekek védelmét és jogait.
Oroszország ukrajnai agressziója csupán akkor tartható fenn, ha a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. Putyin a közelgő globális konfliktusra való felkészülésről beszél, és a gazdasági struktúráját úgy formálta át, hogy az maximálisan támogassa a katonai céljait.
A befagyasztott orosz eszközöket sürgősen le kell foglalni, és azokat Ukrajna védelmének, az áldozatok kártalanításának, valamint az ország gazdasági és infrastrukturális újjáépítésének szolgálatába kell állítani. Ez magában foglalja a Putyin hadserege által elpusztított iskolák, kórházak és energetikai létesítmények helyreállítását is.
Az ukrán nép elkötelezett amellett, hogy véget vessen a halálnak és a rombolásnak. Azonban egy békemegállapodás, amely nem biztosítja az ország védelmét, és nem óvja meg az ukrán férfiakat, nőket és gyerekeket a szenvedéstől, továbbá nem csökkenti Oroszország pénzügyi erejét, csupán ideiglenes megoldást jelent. Ez a megállapodás nem szünteti meg a fenyegetést, hanem csupán elodázza a pusztító szándékok folytatását.
És akkor folytatni fogja a terroruralmát a határainkon túl is.
Ukránokként továbbra is az életünkért küzdünk, és ez a harc egy olyan békemegállapodásért, amely megvéd minket a jövőre nézve, az egyik legsürgősebb és legfontosabb harc.