Nyitott szemmel: Tisztánlátás – Nők Lapja A "Nyitott szemmel" kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes figyelmesen és tudatosan élni a mindennapokban. A világ tisztánlátása nem csupán a külső környezet észlelését jelenti, hanem a belső világunk

Szerencsére már túl vagyunk a téli napfordulón, azaz egyre kevésbé hosszúak és sötétek az éjszakák. A fény kezdetek óta része az ember életének, mert korábban a napfény volt az egyetlen fényforrás, amihez alkalmazkodni tudott. A Nappal ébredt, általa tudta, mikor kell munkába indulni, és mikor fejezze be a teendőit.

A fényhez való vonzódás tehát ősi időkre vezethető vissza. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, milyen fontos szerepet játszik életünkben a világosság?

A Guiness Rekordok Könyve szerint Yuma, Arizona délnyugati csücskében található, és ez a város büszkélkedhet a világ legmagasabb napsütéses óraszámával. Télen naponta átlagosan 11 órányi, míg nyáron akár 13 órányi napsütést élvezhetnek a helyiek. Évente összesen legalább 4 015 napsütéses órát gyűjthetnek be, ami igazán lenyűgöző. Ezzel szemben a világ egyik legnapsütésmentesebb helyszíne a kis piemonti település, Viganella. Ez a falu egy mély alpesi szurdok mélyén helyezkedik el, közvetlenül a svájci határ mellett, és a magasan fekvő déli hegylánc minden évben november közepétől február elejéig teljesen elzárja a napfény elől, így a lakók hosszú időn keresztül sötétségben élnek.

Ezért a közel 200 fős közösség évszázadokon keresztül a téli hónapokat a sötétség homályában élte meg.

A korábbi polgármester, Pierfranco Midali, és Emilio Barlocco mérnök közösen álmodták meg 2006-ban azt a különleges projektet, amelynek keretében egy hatalmas forgó tükör került a közeli hegy oldalára. Ez a tükör a napfény sugarait gyűjti össze és irányítja a város felé. A 40 négyzetméteres, számítógép-vezérelt tükör a hegy északi oldalán, a déli lankán helyezkedik el, és folyamatosan követi a Nap járását. Ennek köszönhetően a falu főtere és a környező utcák akár napi 5-6 órán át is élvezhetik a napfényes világosságot.

A modern világban a mesterséges fényforrások révén lehetőségünk nyílt arra, hogy napirendünket teljes mértékben függetlenítsük a természetes fényviszonyoktól. Ezek a mesterséges világítások nemcsak hogy meghosszabbítják a nappalokat, hanem jelentős hatással vannak biológiai ritmusunkra, szervezetünkre, sőt, hormonális működésünkre is. Az e változások mögött álló tényező a színhőmérséklet, amely a látható fény egyik alapvető jellemzője.

A napfény titka a kék színben rejlik, amely az ébrenlét kulcsfontosságú tényezője. Délben, amikor a nap a legmagasabbra ér, ez a szín éri el legintenzívebb formáját, ezért ekkor tapasztaljuk a legnagyobb aktivitást a nap során. Ahogy azonban a nap lenyugszik, a kék szín helyét átveszi a vörös árnyalat, amely a melatonin hormon termelődését serkenti. Ez a hormon csak sötétben vagy gyenge fényviszonyok között szabadul fel, és hozzájárul az álmosság érzéséhez.

A mesterséges kék fény használata során fontos, hogy körültekintően járjunk el.

Ajánlott, hogy a munkahelyi környezetünkben, ahol a figyelmünket ébren kell tartanunk, hidegebb fényt alkalmazzunk. Ezzel szemben a pihenésre szánt helyiségekben, mint például a hálószoba vagy a nappali, a sárgásabb, napfényhez hasonló fényforrások a legideálisabbak. Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy a szokásos szobai világítás (> 200 lux) elegendő ahhoz, hogy a melatonintermelés késlekedjen, ami akár 90 perc késlekedést is okozhat az elalvásban.

A hygge, ez a dán eredetű kifejezés, magyarul a meghittség megteremtésének művészeteként fogható fel. A hygge lényege a hangulat és az élmények élvezete. Az északi életérzés egyik legfontosabb eleme a fény, amely varázslatos atmoszférát teremt. Amikor a dánokat megkérdezték, mi az, ami leginkább összefonódik a hyggével, a válaszadók 85%-a a gyertyákat említette először. Ezek a lángok nem csupán világítanak, hanem a kellemes, otthonos légkör kialakításának kulcsfontosságú eszközei is.

A dánok, mivel a napsütésben való részesedésük viszonylag csekély, különösen nagy lelkesedéssel viszonyulnak a természetes fényhez. Hiedelmük szerint a napnak két varázslatos órája van: az első, ami a napfelkeltét követi, és az utolsó, amely a naplemente előtti pillanatokban ragyog. Ezekben az időszakokban egy csodálatos, meleg és diffúz fény árasztja el a tájat. Ilyenkor a fényképezés igazi hygge élménnyé válik, hiszen a dánok számára ez a varázslatos atmoszféra megörökítése különleges értéket képvisel. A dánok a fény iránti szenvedélyükben szinte megszállottá válnak: precízen megválogatják és elhelyezik a lámpákat otthonaikban, valamint a közintézményekben. Az ő céljuk nem csupán világítás, hanem hangulatos fényfoltok kialakítása, hiszen a lágyabb, alacsonyabb hőmérsékletű fények még inkább hozzájárulnak a "hyggelig" élményhez.

A gyertya folyamatosan jelen van az emberi élet különböző állomásaiban, hiszen karácsonykor éppúgy hangsúlyos szerepet kap, mint egy születésnapi ünneplés alkalmával vagy a gyász szertartásán. A keresztény hagyományban a lángoló gyertya Krisztus áldozatát szimbolizálja, míg a gyertyaláng melegsége a szeretet és az összetartozás érzését közvetíti. Már az ókori civilizációk is készítettek gyertyákat méhviaszból, amely az egyik legrégebbi és legellenállóbb, illatos alapanyag. Bár rendkívül hosszú ideig ég, a vele való munka nem mindig egyszerű.

A Kr.u. 2. században aztán az olcsóbb és elérhetőbb állati faggyúból kezdtek gyapotkanócos gyertyákat gyártani, melyek a 15. századra már nem csak a kiváltságosok, hanem a szegény emberek otthonait is bevilágították. A 19. században fejlesztették ki - a manapság leggyakrabban használt - viaszt, a paraffint, melyet túlnyomórészt kőolajból nyernek. Ökológiai szempontból ezért a paraffin kritikus minősítést kap - ellentétben a sztearinnal, mely természetes anyag.

A sztearinból készült gyertya tejszerű, opálos színe porcelánszerű megjelenést kölcsönöz, ám ez az anyag inkább törékeny, mintsem hajlékony. A 21. századi hobbiművészek körében népszerű zselégyertya viszont könnyedén formázható és díszíthető, igazi kreatív lehetőségeket kínál. Emellett ott a környezet- és egészségtudatos választás, a házilag is elkészíthető szójagyertya, amely nemcsak esztétikailag vonzó, hanem fenntartható is. És ha már a dekorgyertyáknál tartunk, érdemes megemlíteni az illatgyertyákat is, amelyek igazi atmoszférát teremtenek. Zólyomi Zsolt parfümőr korábban megosztotta velünk az illatos gyertyák kiválasztásának és használatának titkait, amelyek segítenek a tökéletes élmény elérésében.

Rajtunk áll, mi módon, de az étel- és italdömping mellett mindenképp érdemes az óév utolsó napjait is megtölteni egy kis lelket melengető fénnyel. Ne szalasszuk el ennek lehetőségét.