A mesterséges intelligencia fejlődése napjainkban forradalmi változásokat hoz a nyelvhasználat terén. Érdekes párhuzamot vonhatunk a HVG cikkében tárgyalt témák és a nyelv közötti kölcsönhatásra. A nyelv nem csupán egy kommunikációs eszköz, hanem a kultúr
A digitális nyelvi szuverenitás nem csupán nagyszabású célkitűzés, hanem elengedhetetlen kulturális igény - érvelnek a magyar mesterséges intelligencia törekvései mellett Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.
A 2025. július 29-én megjelent cikkük (Orbán Viktor MI-stratégiája: hatalom, nem innováció?) számos lényeges és aktuális kérdést vet fel a mesterséges intelligencia nemzeti alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor szeretnénk rámutatni néhány olyan pontatlanságra és a tényszerűséget háttérbe szorító leegyszerűsítésre, amelyek véleményünk szerint torzítják a mondanivaló valódi értelmét. Kérjük, vegyék figyelembe ezeket a megjegyzéseket, mivel fontosnak tartjuk a párbeszéd hitelességét és mélységét.
A cikk egyik központi megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia szuverenitására irányuló törekvés "irreális álom", mivel Magyarország sohasem tud versenyezni a globális technológiai óriásokkal. A megállapítás második része kétségtelenül helytálló, azonban az első rész figyelmen kívül hagyja, hogy a technológiai szuverenitás nem csupán a teljes függetlenségről szól. Valójában a kritikus képességek feletti kontroll és a külföldön kifejlesztett technológiák stratégiai alkalmazása is kulcsszerepet játszik. Például a magyar nyelvű jogi vagy közigazgatási rendszerek esetében olyan megoldásokra van szükség, amelyeket sem az OpenAI, sem a Google nem fognak részletesen testreszabni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség. Egy-egy ágazatspecifikus magyar nyelvi modell például teljesen racionális cél a nyílt forráskódú megoldások finomhangolásával, főleg a már említett jogi, közigazgatási vagy pénzügyi szövegek feldolgozására.
Ezek a specializált modellek - hangsúlyozva, hogy nem pusztán a mesterséges intelligencia nagyhatalmaként - Svájc, Finnország és Izrael is aktívan fejlesztik. Az ilyen típusú modellek, amelyek magyar nyelvű és célzott tartalmakkal is tovább finomíthatók, elérhetők európai, kínai és amerikai kutatások révén. Érdekes párhuzam, amely szoros összhangban állhat a magyar geopolitikai stratégiával, hogy a vezető nyílt forráskódú megoldások jelenleg kínai eredetűek, például a DeepSeek és az Alibaba fejlesztései révén.
2025 májusában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése nyomán a Microsoft elkötelezte magát amellett, hogy egy minimum 10 milliárd magyar szóból álló, gondosan előkészített adatbázison fogja képezni mesterséges intelligencia rendszereit. Ezen kívül az adatbázist más fejlesztők számára is ingyenesen hozzáférhetővé teszi.
A nemzeti mesterséges intelligencia-szuverenitás nem csupán a nyelvi modellek világában gyökerezik, hanem egy komplex, egymással összefonódó területek logikai összefüggéseit is magában foglalja. Ide tartozik a szuverén számítási kapacitás, az adatok tartózkodási helye, valamint egy olyan szabályozási keretrendszer, amely figyelembe veszi a nemzeti érdekeket, támogatja az innovációt, és összhangban áll az európai uniós AI Act irányelveivel.
Évtizedünk egyik nagy feladata a számítási kapacitások - nemzeti érdekeket is figyelembe vevő - felépítése. Tény azonban, hogy még ha sikerül is a nagy nemzetközi nyelvi modellektől való függőségünket csökkenteni, kritikus iparágaink megoldásai a mögöttük álló adatközpontokban futnak, így a kitettségünk valójában nem csökkent.
Egy másik szempont, amelyet érdemes megvizsgálni, az a nemzeti szakértelem erősítése, amely elengedhetetlen a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szakmai tudás és intézményi háttér kialakításához. Különösen fontosak a vállalkozói szellem és a piaci megvalósítási képességek, amelyek alapvetően hozzájárulhatnak a sikerhez. Ha ezek a készségek széles körben hozzáférhetővé válnak, minden érintett fél, a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a nagyobb cégekig, jelentős előnyökhöz juthat.
A részfeladatok sikeres teljesítése után a megoldások középpontjában álló nyelvi modell már csupán egy összetevővé válik.
A nyerő üzleti megoldások építése többösszetevős feladat, melyben alapvetően nem a befektetés mérete határozza meg a sikert. Ha egyes hazai szektorok (pl. gyógyszeripar, autóipar, közigazgatás) ebben elsőként lépnek, az nemcsak a termelékenységet erősítheti, hanem külföldi üzleti térnyerést és többletbefektetést is eredményezhet, ami közvetve erősítheti a magyar gazdasági szuverenitást.
Úgy véljük, hogy a HVG cikke túlzottan éles határt von a politikai motivációk és a technológiai realitások között. Például azzal, hogy minden kormányzati mesterséges intelligencia kezdeményezést automatikusan a hatalom centralizálásának szándékaként értelmez, elveszik az a lehetőség, hogy a kezdeményezéseket szakmai szemszögből, önállóan is megvizsgáljuk és értékeljük.
A cikk állításával ellentétben, miszerint "ha volna hazai fejlesztésű LLM...", Magyarországon már léteznek és aktívak olyan kézzelfogható kezdeményezések, amelyek érdemi előrelépést jelentenek. Például a Monicomp-OTP projekt, amely kifejezetten a magyar nyelvű modellek fejlesztésére összpontosít, állami támogatással valósul meg. Emellett a HUN-REN keretein belül a SZTAKI is számos tudományos és nyelvi modellre épülő projektet indított, amelyek hozzájárulnak a hazai kutatás és fejlesztés előmozdításához. Az itt szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, a fent említett irányvonal sikeresen követhetővé válik.
Ezen felül számos hazai és nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó vállalati és startup kezdeményezéseket észlelhetünk, amelyek különböző fejlesztési fázisokban járnak. Ezek szakmai értéke nem csupán politikai ígéretekből ered, hanem valós innovációkból és elkötelezettségből.
Összegzésként elmondható, hogy a mai világban a felkészült és nyitott keresleti oldal, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása kiemelt fontosságúvá vált. Ha a magyar vállalati szektor és a közszféra képes regionálisan betölteni az "első vevő" szerepét, támogatott dedikált szabályozói sandboxok, finanszírozási és képzési programok révén, akkor versenyelőnyre tehetnek szert nemzetközi riválisaikkal szemben. Amennyiben Magyarország valódi felvevőpiaccá alakul, az nemcsak tehetségeket, hanem vállalkozásokat is vonz majd, biztosítva ezzel, hogy hosszú távon itt maradjanak.
Teljes mértékben megértjük az Önök cikkében felvetett kihívásokat, ugyanakkor határozottan állítjuk, hogy egy olyan jövőbe mutató területen, mint ez, elengedhetetlen a technológiai és politikai aspektusok alapos, átfogó mérlegelése. Nem csupán egy egyszerű, "vagy hatalom, vagy innováció" dichotómia mentén kellene gondolkodnunk, hanem egy komplex, sokrétű elemzésre van szükség, amely képes az összes releváns tényezőt figyelembe venni.
Most elérkezett az idő és a megfelelő pillanat, hogy alaposan meghatározzuk az MI-vel kapcsolatos szakmai és politikai diskurzus kereteit, valamint azok kölcsönhatásait. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a jól megfogalmazott kérdések alapot adnak a tartalmas vitákhoz.
Balog Ádám, közgazdász, befektető, a Platina Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonostársa, elnöke; korábban az MNB alelnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója.
Pereczes János, innovatív technológiai befektető és vállalkozó, aki a mesterséges intelligencia területén kiemelkedő szerepet játszik, megalapította az AI Budapestet és a First Principle Innovation startup inkubátort.
