A harcok továbbra is folytatódnak, Oroszország ismét bombázza Ukrajnát, és várhatóan újabb szankciók lépnek életbe.
Moszkva látszólag egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a Nyugat által megadott 30 napos tűzszünet véghatáridője lejárt: az éjszaka folyamán ismét rakétákkal és drónokkal csapott le Ukrajna több területére.
Oroszország éjszakai offenzívájában több mint 100 rakétát és drónt indított a Mikolaiv, Kirovohrad, Vinnyica és Odessza környékére – számolt be az ukrán légierő. Ezen túlmenően Moszkva KAB típusú irányított bombákat is bevetett az északkeleti Szumi térségében.
Az éjjeli bombázások a tegnapi, egész napos orosz támadásokat követték a tűzszünet tervezett kezdetének napján. Andrij Szibiha külügyminiszter az uniós külügyminiszterek egy részének londoni csúcstalálkozóján arról tájékoztatta szövetségeseit, hogy az orosz erők folytatták az ukrán állások támadását több fronton is, és az egyik éjszakai dróncsapásban hét ember megsebesült.
A Londonban, az úgynevezett Weimar+ formátumban tanácskozó európai külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy "ambiciózus intézkedésekkel csökkentjük Oroszország háborús képességét a Kreml bevételeinek korlátozásával, az árnyékflotta megzavarásával, az olajárplafon szigorításával és a fennmaradó orosz energiaimportunk csökkentésével." Az új szankciókat mindaddig fenn kívánják tartani, "amíg Oroszország fel nem hagy agressziójával és meg nem fizet az okozott károkért".
A miniszterek hangsúlyozták elkötelezettségüket Ukrajna haderejének megerősítése, szilárd biztonsági garanciák biztosítása, valamint egy erősebb NATO támogatása iránt.
Ukrajna és európai szövetségesei először május 10-én szólították fel Oroszországot, hogy fogadjon el egy átfogó, feltétel nélküli tűzszünetet 30 napra, különben újabb szankciók várhatnak rá. Németország hangsúlyozta, hogy a Kremlnek május 12-ig kell lépnie, ha el akarja kerülni a további intézkedéseket.
Ahogyan arról tegnap tájékoztattunk, a Kreml határozottan elvetette a nyugati országok felszólításait. Dmitrij Peszkov, a szóvivő kijelentette: "Az ultimátumok stílusa Oroszország számára teljesen elfogadhatatlan, és nem is megfelelő. Így nem lehet kommunikálni Oroszországgal." Moszkva már korábban világossá tette, hogy nem hajlandó a tűzszünetet elfogadni.
Közben Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere telefonon egyeztetett európai kollégáival "az ukrajnai tűzszünet elérésének lehetséges útjairól". A megbeszélésen részt vettek az ukrán külügyminiszter, valamint Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyi vezetői, továbbá Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is.
A Kremlből ugyanakkor még nem érkezett közvetlen válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz intézett felhívására, hogy csütörtökön Törökországban találkozzon vele személyes béketárgyalásokon. Peszkov nem volt hajlandó megmondani, hogy orosz részről ki utazhat Isztambulba.
"Összességében határozottan elkötelezettek vagyunk a hosszú távú, békés megoldás keresése iránt. Ennyi az egész" - fogalmazott az orosz szóvivő.
Az Egyesült Államok és az európai államok együttműködve dolgoznak azon, hogy véget vessenek a harcoknak, amelyek már több tízezer katona és több mint 10 ezer ukrán civil tragikus halálát idézték elő. Az orosz megszálló erők a második világháború óta legnagyobb európai konfliktus keretében Ukrajna területének körülbelül egyötödét foglalták el.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, bizakodóan nyilatkozott a közelgő isztambuli tárgyalásokról. "Kiváló lehetőség rejlik egy eredményes megbeszélésben" – fogalmazott Trump Putyin és Zelenszkij esetleges találkozójáról Washingtonban. Hozzátette, hogy komolyan fontolgatja, hogy átrepül a tárgyalások helyszínére, miután részt vett katari és egyesült arab emírségekbeli látogatásain.
