Müller Cecília megállapította, hogy a nem fertőző betegségek jelentik a legkomolyabb kihívást napjaink egészségügyi rendszerében.
Évente Magyarországon 32-33 ezer ember hal bele daganatos megbetegedésekbe, nagyjából 83 ezer új esetet felfedeznek fel. Folyamatos növekedésnek vagyunk tanúi, a fejlett világban viszont egyre több ember gyógyul meg a szűrővizsgálatoknak és az új terápiás lehetőségeknek köszönhetően - mutatott rá az országos tisztifőorvos a népegészségügyi szűrésekről tartott előadásában a Magyar Kórházszövetség által rendezett 47. Medicina konferencián.
Müller Cecília hangsúlyozta, hogy a globális színtéren, különösen Európában, a nem fertőző betegségek jelentik a legnagyobb kihívást. Magyarországon évente körülbelül 32-33 ezer ember halála köthető daganatos megbetegedésekhez. Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy évente 83 ezer új daganatos esetet diagnosztizálnak, és a népegészségügyi szűrővizsgálatok révén egyre több korai stádiumú elváltozást fedeznek fel. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője kiemelte, hogy világszerte növekvő tendencia figyelhető meg a tumoros esetek számában, azonban a halálozási statisztikák itthon stagnálnak. Müller Cecília rámutatott, hogy a szociális életminőség javulása párhuzamosan növeli a születéskor várható élettartamot, és várakozásaik szerint közel állunk ahhoz, hogy elérjük az európai átlagot, amelyben a szűrőprogramok kiterjesztésének jelentős szerepe van. Hozzátette, hogy az egészségesen eltöltött évek számának növekedésével egyre több egészségügyi szakemberre lesz szükség, így a humánerőforrás hiánya világszerte egyre gyakoribb problémát jelent.
A kötelező szűrővizsgálatok már régóta részei az egészségügyi rendszernek, és az első ilyen vizsgálatra a születés után kerül sor. "Ezeknek a programoknak és az oltásoknak köszönhetően sikerült számos, évszázadok óta létező járványt leküzdenünk" - emelte ki a szakértő. Kifejezte aggodalmát a COVID-19 óta felerősödött oltásellenességgel kapcsolatban, amelyről már a WHO képviselőjével és az ELTE magatartástudományi kutatójával is beszélgetett. "A használatban lévő oltóanyagok úgy lettek kifejlesztve, hogy minimális terhet jelentsenek a gyerekek számára, ezért például egyes gyermekvakcinák tűmentes, nazális spray formájában érhetők el" – tette hozzá az NNGYK vezetője, megjegyezve, hogy ezek a megoldások kedvező fogadtatásra találtak a szülők körében.
A tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy a szűrések terén a panaszmentes, átlagos lakosság körében a korai diagnózis kiemelkedő fontossággal bírhat.
"Ez arra ösztönözhet bennünket, hogy minden orvos-beteg találkozás során tartsuk fenn a figyelmünket" - állapította meg. Háziorvosi tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy az alapellátás kulcsszerepet játszik a megelőzés terén, ezért fontos, hogy a családi kórtörténetet figyelembe véve a beteget a megfelelő vizsgálatokra irányítsuk. "A betegségek szűrése akkor indokolt, ha azok jelentős társadalmi terhet jelentenek, és van elérhető hatékony kezelés. Ezen vizsgálatokat rendszeres időközönként meg kell ismételni, mivel a szűrés adott időintervallumra vonatkozik. A kórelőzmények vagy a családi előzmények ismeretében a gondozó orvos fogja meghatározni, hogy milyen gyakran szükséges a szűrés" - tette hozzá Müller Cecília.
Mint már köztudott, hazánkban többféle népegészségügyi szűrést szerveznek, amelyek célja a lakosság egészségének megőrzése és a betegségek korai felismerése.
Az alacsony részvételi arányról elmondta, hogy sokan a magánegészségügyben vesznek részt a vizsgálatokon, ez a statisztika nem látható a központi adatbázisban. Emlőszűrésen a meghívottak 35 százaléka, méhnyakszűrésre 27 százalék, vastagbélszűrésen 25 százalék vesz részt.
Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ oktatási szakértője rámutatott, hogy a 2010 és 2021 közötti időszakban végzett felmérésük alapján az érintett 45-65 év közötti nők közül egymillióan vettek részt emlőszűrésen, összesen pedig 2,5 millió vizsgálatot hajtottak végre.
Évente a potenciálisan érintettek mindössze 16%-a veszi igénybe a mammográfiai szűrést, ám a Covid-19 pandémia idején is folytatódtak a vizsgálatok: 2020-ban a résztvevők aránya 10,5%, míg 2021-ben 11,5% volt. Az adatok azt mutatják, hogy a szűrésen részt vevő csoportban az egy éves halálozási arány ötször alacsonyabb, mint azoknál, akik nem éltek a szűrés lehetőségével. A kutatások szerint a nyirokcsomóáttétek előfordulási aránya is magasabb azok körében, akik az azt megelőző félévben nem vettek részt szűrővizsgálaton. Érdekes módon a részvételi hajlandóság földrajzi és életkor szerinti eltéréseket is mutat: egyes vármegyékben ötször annyi nő él a szűrés lehetőségével, mint a hátrányos helyzetű területeken. Ráadásul az idősebb korosztály tagjai is nagyobb arányban jelennek meg a mammográfiai vizsgálatokon.
Gszelmann Róbert, országos kollegiális szakmai vezető és fogorvos, előadásában hangsúlyozta, hogy a szájüregi daganatok évente 1500 ember halálát okozzák Magyarországon, így a rendszeres fogorvosi vizsgálatok szerepe kiemelkedően fontos a szűrésük szempontjából. Az 1948 és 2004 közötti időszakban a betegség előfordulása drámai mértékben, 6,8-szorosára nőtt. „Háromszor annyian halnak meg ezekben a daganatokban, mint közúti balesetek következtében” – emelte ki. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás jelentős kockázati tényezők, ugyanúgy, mint a nem megfelelő szájhigiénia, a fogászati kontrollok elhanyagolása, valamint az utóbbi években egyre gyakoribb HPV-fertőzések. A jövőbeni kilátásokat illetően Róbert elmondta, hogy az egészségügyi államtitkárság prioritásként kezeli a szájüregi daganatok korai azonosítását, és a minisztériumi munkacsoport célja a fogászati ellenőrzések alapján egy átfogó, strukturált adatkezelési rendszer kidolgozása.
(Borítókép: Müller Cecília 2022. január 11-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)
