Miért találhatóak még mindig hamutartók a repülőgépeken, amikor a dohányzás már régóta tilos a fedélzeten?

Az elmúlt harminc év, de főleg a World Trade Center elleni szörnyű támadás teljesen megváltoztatta a repülés biztonsági szabályrendszerét. Bár a légiközlekedés egyre biztonságosabb, ha a statisztikákat nézzük, a fedélzet mindig veszélyes üzem. A kötelező előírások betartatása soha nem öncélú. A téma különösen akkor kerül a címlapokra, ha légiszerencsétlenség történik, ami januárban sajnos több helyen előfordult.

Ma már jól tudjuk, hogy milyen tárgyak nem vihetők a repülőgép fedélzetére, mégis előfordul, hogy valaki véletlenül magánál hagy egy fémszerszámot, ollót vagy akár egy folyadékot. De mi történik ezekkel az elkobzott holmikkal? A fémtárgyakat, mint a többfunkciós szerszámok vagy konyhai kiskések, egy zárható szemetesbe helyezik, ahol biztonságosan tárolják őket. Ezután az elkobzott tárgyak egy központi raktárba kerülnek, ahol alapos átvizsgálás után, bizonyos esetekben, akár árverésre is bocsáthatják őket.

A folyadékok, gélek és aeroszolok esetében mindig elkerülhetetlen a megsemmisítés, hiszen ezek sem újrahasználhatók, sem át nem adhatók másoknak. De mi történik, ha valaki véletlenül tiltott tárgyat akar a fedélzetre csempészni? A Travel and Leisure turisztikai magazin az amerikai utazási szokásokat vizsgálja. Amennyiben egy turista a repülőtéren parkol, lehetősége van arra, hogy kilépjen a biztonsági zónából, és ha van elegendő ideje, visszamenjen az autójához, hogy eltávolítsa a tiltott árut. Azonban, ha már feladta a poggyászát, a helyzet bonyolultabbá válik, és sok esetben talán a legegyszerűbb megoldás, ha az ember megválik a kevésbé értékes holmijaitól.

Amennyiben a tárgy érzelmi jelentőséggel bír, néhány amerikai repülőtér lehetőséget kínál arra, hogy kisebb tételeket postázzanak az utas otthoni címére, természetesen térítés ellenében. A nagyobb repülőtereken erre külön osztályok állnak rendelkezésre, míg a kisebb repülőtéri ajándékboltok is elvállalják ezt a feladatot. Azonban a legokosabb megoldás az, ha eleve elkerüljük a tárgy elkobzását.

A leggyakrabban eldobott tárgyak közé tartoznak a különféle folyadékok és fémeszközök, valamint a paprika spray, amely különösen a szingli amerikai nők körében népszerű, biztonsági okokból. Azonban ez utóbbi a repülőgép fedélzetén veszélyesnek számít, mivel a pilóták látására és a tájékozódásra is hatással lehet. A tiltott tárgyak előfordulása a repülőtér elhelyezkedésétől is függ; például Seattle Tacoma repülőterén gyakran találkozhatunk utazókkal, akik túrabotokkal, baseball- és golfütőkkel érkeznek.

De ha valakinek orvosilag igazoltan szüksége van mankóra, akkor az engedélyezett, akárcsak egyes spray-k, csecsemőtápszerek vagy speciális folyékony gyógyszerek felvitele. Ezeket még a helyszínen tesztelik, ezért a megszokottnál jóval előbb tanácsos útnak indulni.

Ezt a kérdést teszi fel egy másik cikkben a szakújságíró. Mai ésszel felfogni is nehéz, hogy valaha lehetett cigarettázni a fedélzeten. Talán van, aki még emlékszik a repülés aranykorára, amikor a jegy árában - a MALÉV-nél is - benne foglaltattak a borok, és koccintás után nagyon sokan rágyújtottak, vagy ha már tilos volt, akkor még évekig a mosdóban titokban dohányoztak.

Ma a földi várótermekben is csak néhány kijelölt sarokban lehet dohányozni (miközben a duty free shopok tömve vannak dohányáruval). Immár több mint 35 éve, hogy az összes amerikai belföldi járat nemdohányzó lett. Ma nagyon kevés légitársaság engedélyezi a dohányzást, de kivételt képezhetnek a magángépek.

Tehát, felmerül a kérdés: miért találkozhatunk még mindig hamutartókkal a repülőgépek fedélzetén? Sajnos, a mai napig vannak olyan utasok, akik figyelmen kívül hagyják a repülési szabályokat. Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy a cigarettacsikket a hamutartóba helyezzük, nem pedig egy gyúlékony anyagokkal teli szemetesbe. Ráadásul, volt már példa arra is, hogy a pilótafülkében keletkezett tűz tragikus következményekkel járt, és az ok egy pilóta dohányzása volt.

A hamutartókra vonatkozó előírásokat az Egyesült Államokban rendkívül komolyan veszik, és ez a légiközlekedési szabályok nemzetközi jellegéből adódóan más országokra is érvényes. Ha a repülőgép fedélzetén nem található hamutartó, akkor a gép nem indulhat el. Érdemes megjegyezni, hogy a dohányzás tilalma kiterjed az e-cigarettákra is, tehát a füstmentes környezet megőrzése érdekében mindkét forma használata tilos. Amennyiben valakit a fedélzeten elkapnak, ami meglehetősen valószínű, mivel a vécék füstérzékelőkkel vannak ellátva, akár 4000 dolláros büntetést is kiszabhatnak.

Az utóbbi időszakban bekövetkezett tragikus légi balesetek nyomán egyre többen kezdték el megkérdőjelezni, hogy mely ülések számítanak a legbiztonságosabbnak egy repülőgépen. Bár a statisztikai eltérések nem drámaiak, mégis jelentős hatással lehetnek arra, hogy az utasok hogyan választják ki helyüket az online jegyvásárlás során. Dan Bubb, a Las Vegas-i Nevadai Egyetem professzora az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatalának (FAA) 35 évre visszanyúló adatainak elemzésére hivatkozva megállapította, hogy a repülőgépek hátsó harmadában található ülések halálozási aránya 32 százalék. Ezzel szemben a középső szekcióban 39, míg az első részben 38 százalékos az arány. Érdekes módon a hátsó középső ülések bizonyultak a legbiztonságosabbnak, itt csupán 28 százalékos a halálozási arány. A kabin középső részén ülők helyzete viszont már sokkal kockázatosabb, hiszen náluk 44 százalékos halálozási arányt mértek.

Ezek természetesen csupán statisztikai átlagok. 1989-ben a United Airlines 232-es járatának tragikus balesete során, amelyben a 184 túlélő többsége a gép középső részében tartózkodott, érdekes mintázatok bontakoztak ki. Hasonlóképpen, az 1977-es tenerifei katasztrófa, amely a légiközlekedés történetének legsúlyosabb incidense volt, 583 ember életét követelte. Ebben az esetben a 61 túlélő főként a Pan Am repülőgép elején foglalt helyet, ami újabb példáját mutatja a balesetek során tapasztalható helyzeti különbségeknek.

Mi a helyzet a mobiltelefonjainkkal? Miért is fontos, hogy kikapcsoljuk őket, vagy legalábbis repülő üzemmódba állítsuk őket? Az Allianz Travel Insurance legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy az utasok 17,2%-a soha nem kapcsolja ki a telefonját a repülőgépen. Pedig a személyi elektronikus eszközök zavarhatják a repülőgép műszereinek működését. A legtöbb pilóta azt állítja, hogy ha valaki nem kapcsolja ki a mobilját, az akár a navigációs rendszerek működését is megzavarhatja. És ha létezik a zavarás lehetősége, akármilyen okból is történik, azt mindenképpen érdemes elkerülni.

Az utasok talán észlelhették, hogy a légiutas-kísérők a felszállás és leszállás során különös, szokatlan testhelyzetet vesznek fel: gyakran a kezeikre támaszkodva ülnek. Hilary Clark, a Planet 9 magánrepülőgép-társaság fedélzeti szolgáltatásokért felelős igazgatója elmagyarázta a Travel + Leisure-nek, hogy ez egy biztonsági intézkedés. Ennek hátterében az áll, hogy a repülés ezen fázisai a legnagyobb baleseti kockázatot hordozzák, így a légiutas-kísérők olyan helyzetbe helyezik magukat, amely lehetővé teszi számukra a gyors és hatékony reagálást. Fontos tudni, hogy a légiutas-kísérők elsődleges feladata az utasok biztonságának megóvása; nem csak az italok és harapnivalók kiszolgálására koncentrálnak, hanem folyamatosan készülnek arra, hogy vészhelyzet esetén azonnal cselekedhessenek.

A sürgősségi eljárások során az érintettek fejben rögzítik a szükséges lépéseket, hogy felkészülten reagáljanak a megszokott rutinfeladatokra. Ez körülbelül harminc másodpercet igényel, amely magában foglalja azt is, hogy vészhelyzet esetén az utasok nem vihetik magukkal a csomagjaikat a csúszdán, hiszen ez értékes időt vesz el, és a poggyász elakadása akár emberéleteket is veszélyeztethet.

Ami az utasokat illeti, a biztonsági öv folyamatos használata elengedhetetlen. Fel- és leszállás során célszerű ébernek maradni, tehát érdemes elkerülni az alvást, hogy felkészülhessünk esetlegesen felmerülő helyzetekre. Amikor azonban meghalljuk a gép hangjelzését a felszállás után – ez az a pillanat, amikor a légiutas-kísérők is felállnak – akkor valóban hátradőlhetünk, ellazulhatunk és élvezhetjük a repülés élményét.

A lámpák tompítása nem csupán véletlenszerű döntés, különösen a fel- és leszálláskor. A kabinban ilyenkor a fények elhalványulásának célja, hogy vészhelyzet esetén az utasok evakuálása gördülékenyebben történhessen - magyarázta Sue Fogwell, a United Airlines korábbi légiutas-kísérője a Travel + Leisure magazinnak.

Amikor világos környezetből sötétbe lépünk, a szemünknek körülbelül 20-30 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új fényviszonyokhoz. Kényszerleszállás esetén, amikor a lehető leggyorsabban kell elhagyni a repülőgépet, ez a látásélesség kulcsfontosságú tényező. Fogwell rámutat, hogy ahogy a szemünk hozzászokik a sötéthez, sokkal könnyebben észlelhetjük a padlólámpákat, amelyek az evakuációs kijáratokhoz vezetnek. Ezzel szemben, ha a külső fényviszonyok világosak, a légiutas-kísérők felkapcsolják a belső világítást, hogy az utasok szeme gyorsan alkalmazkodhasson a fényhez, amikor kiszállnak a gépből. Ezek a látszólag jelentéktelen részletek valójában a sürgősségi evakuálás hatékonyságának maximalizálásáról szólnak.

A légiutas-kísérők arra is szokták kérni az utasokat, hogy húzzák fel az ablak árnyékolóit, mert így könnyebben felmérhetik azokat a külső veszélyeket - tüzet vagy bármi mást -, amelyek indokolják a vészkiürítést - emlékeztetett rá Patrick Smith, az AskThePilot.com pilótája.

Csupán 90 másodperc áll rendelkezésünkre egy repülőgép evakuálásához – ez az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság által előírt időkeret. Éppen ezért az idő kulcsfontosságú tényező. A repülőgép-balesetek – ahogyan azt már említettük – általában a felszállás vagy a leszállás fázisában következnek be. Bár a tragédiákat nem mindig lehet elkerülni, hasznos lehet, ha tisztában vagyunk a repülés sajátos szabályaival és eljárásaival.