Mi a harcos utcai ellenállás erejében bízunk, míg Ákos egy alternatív úton jár.

Hadházy Ákos a Ferenciek terén, 2025. április 22-én - Kép: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Már a tüntetők is észrevették, hogy Hadházy Ákos nem képviseli a Momentumosokat a múlt szerdai demonstráción az Erzsébet hídon. Az egyik résztvevő fel is tette a kérdést, hova tűntek a párt politikai tagjai, akik az elmúlt hetekben az események élvonalában harcoltak a gyülekezési törvény megszorításai ellen. A képviselő, sokak fülének hallatára, kifejtette, hogy nem szeretné, ha az alacsony támogatottságú pártok saját népszerűségük növelésére használnák az ellenállást.

"Az ellenállás sikerét veszélyezteti, ha csak a látszata felmerül annak, hogy ezt bárki azért csinálná, hogy a saját pártját népszerűsítse"

Hadházy azt nyilatkozta lapunknak, hogy szeretné, ha a momentumosok tartózkodnának a pártjelvények használatától az Erzsébet hídon zajló tüntetéseken. Ezzel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az esemény nem egy párt által irányított akció.

Hat hete zajlanak az utcai demonstrációk, és azóta egyre élesebb ellentétek bontakoztak ki Hadházy Ákos és a Momentum között. A zuglói független politikus a békés, ámde határozott ellenállás mellett áll ki, míg a Momentum inkább a figyelemfelkeltő akciók és hídfoglalások révén kívánja elérni céljait. Bár mindkét fél azonos célokat tűzött ki maga elé, a választott módszerekben jelentős eltérések mutatkoznak.

Mi a harcos utcai ellenállás erejében bízunk, míg Ákos egy eltérő úton halad. Célunk, hogy minél inkább összehangoljuk a nézőpontjainkat.

Tompos Márton, a Momentum elnöke reagált Hadházy szavaira: "Ez egy politikai kérdés, és a pártoknak van itt szerepük. Nem tudom, miért próbál egy országgyűlési képviselő kiszorítani azt a pártot, amellyel közösen indították el a tiltakozást" - fogalmazott. Kifejezte, hogy számítanak Hadházyra, és szeretnék, ha a jövőben is partnerként tekintene rájuk.

A tiltakozás közös erőfeszítéssel indult. Március 18-án füstgyertyák segítségével próbálták megakadályozni a Parlamentben a gyülekezési törvény módosításának megszavazását, amely a Pride rendezvény betiltását célozta. A demonstrálók a szovjet himnuszt játszották le, és Orbán-Putyin csókolózós fotóival borították a Parlament falait, de mindezek ellenére a többség nem habozott megnyomni a gombot. Aznap délután aztán együtt vonultak a Kossuth térre, majd a Margit hídon is közösen folytatták a demonstrációt.

Később azonban Hadházy átvette a kezdeményezést, és sorra szervezte meg a tüntetéseket az Erzsébet hídon, tudatosan próbálva távol tartani a pártokat. A Momentum viszont nem kívánta magát háttérbe szorítani az események forgatagában; hosszú idő után végre lehetőséget kaptak, hogy kifejezzék magukat, és igyekeztek kihasználni ezt a momentumot. Bár Hadházy nem hívta őket a színpadra, szinte minden demonstráción jelen voltak, és próbálták befolyásolni a történéseket. Több alkalommal ők vezették a tömeget, amikor a tüntetők más hidak elfoglalására indultak, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek rendőrségi engedéllyel.

Kedden a Ferenciek terén és az Erzsébet hídon tapasztalt események világosan megmutatták a politikai feszültségeket. Miközben Hadházy a törvények betartásával demonstrált, a Momentum tagjai a tüntetők egy csoportjával a Szabadság hídra vonultak, ahol leültek az úttestre, és a rendőri felszólítások ellenére sem hajlandók távozni. A rendőrök ezt követően elkezdték kiemelni a helyszínen maradókat, Bedő Dávid pedig úgy nyilatkozott, hogy "az elmúlt hetek legdurvább beavatkozását" látták. "A tüntetőket lerántották a földről, az ellenállókat erőszakkal tolták arrébb, és egy párttársam, aki bottal jár, a földre került" - írta Facebook-oldalán a Momentum frakcióvezetője, aki bejelentette, hogy feljelentést tesz a rendőri erőszak miatt. A Készenléti Rendőrség parancsnoka ennek hatására belső vizsgálatot indított az ügyben.

A Momentum azóta is brutális rendőri fellépésről, erőszakos zaklatásról kommunikál, míg Hadházy kitart amellett, hogy csak békés ellenállással, pártok nélkül lehet eredményt elérni. Innen ered az a konfliktus, amelyről Hadházyt és Tompos Mártont, a Momentum elnökét kérdeztük.

Hadházy véleménye szerint fontos lenne elkerülni a pártpolitikai érdekek nyilvánvaló megjelenését, amit a Momentum nem tűnik, hogy teljesen átlátna. Ez a kérdés már 2022-ben is vitát generált, amikor Hadházy megpróbálta meggyőzni a Momentum vezetőségét arról, hogy nem célszerű a parlamenti üléseken csak a demokrácia színjátékát játszani. Hadházy a Momentum támogatásával indult el Zuglóban az ellenzéki előválasztáson, és kezdetben úgy tűnt, hogy a párt frakciójához csatlakozik. Azonban miután a Momentum úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az alakuló ülésen, és bizottsági posztokat is vállalnak, Hadházy végül bejelentette, hogy inkább a függetlenségét választja, és független képviselőként folytatja.

A Momentum elnöke hangsúlyozta, hogy pártja nem kívánja kihasználni a tüntetéseket, mivel a gyülekezési jog védelme alapvető kérdés a tagság számára. "Ha a Momentum népszerűsége nő ennek hatására, azt örömmel fogadjuk. Ha viszont nem tapasztalunk növekedést, azt is elfogadjuk, és folytatjuk a munkánkat, mert ebben hiszünk" - nyilatkozta Tompos. Hozzátette, hogy ez a téma nem csupán a Momentum vagy Hadházy Ákos személyéről szól, hanem arról a szélesebb problémáról, hogy a hatalom nem engedélyez olyan demonstrációkat, amelyek számára kellemetlenek.

Hadházy nem volt jelen a Momentum által szervezett múlt hétfői parlamenti blokáznál, és a párt képviselőivel sem csatlakozik pénteki tiltakozásaikhoz az MTVA Kunigunda úti székházánál, amikor Orbán Viktor rádióinterjúira igyekeznek felhívni a figyelmet. Távolmaradása nem véletlen: véleménye szerint a polgári engedetlenség csak akkor nyerhet értelmet, ha azt tömegek végzik. Álláspontja szerint a tiltakozások kudarcra vannak ítélve, amíg csupán néhány ember vesz részt bennük. Hozzátette, hogy ha a Momentum megkereste volna, nem ajánlotta volna a parlamenti blokád ötletét sem, mivel az Országház legalább 20 bejárattal rendelkezik, így legalább 20 ezer résztvevőre lenne szükség ahhoz, hogy valódi blokádról beszélhessünk.

Ami azonban ennél is súlyosabb problémának tűnik az ő nézőpontjából, az az, hogy ezek az akciók akár ellenkező hatást is kiválthatnak. Amennyiben pár képviselőt elkapnak a rendőrök, látványos felvételek készülnek, és a szabálysértési bírságokról is fel lehet tenni posztokat, ám a véleménye szerint mindez csak felszínes figyelemelterelés.

A rendőri erőszak és a kiszabott pénzbüntetések sokakat elriasztanak attól, hogy a jövőben részt vegyenek a tüntetéseken.

"Elfogadjuk, hogy Hadházy Ákos szerint a békés, de határozott tüntetés a célravezető, de mi ezzel nem értünk egyet. Szerintünk egy olyan országban nem vezet célra a csendes tüntetés, ahol lehazaárulóznak, ha rákérdezünk a tanárok bérére" - válaszolta Tompos. A Momentum elnöke úgy látja: nagyon sok ember épp a hídfoglalás miatt megy ki a tüntetésre. Szerinte azért sokan már nem kelnek fel a fotelből, hogy megint meghallgassanak pár beszédet és tapsoljanak, az elmúlt 15 évben a plakátrajzolásnak és papírrepülő hajtogatásnak semmilyen eredménye nem lett.

Tompos kifejtette, hogy a hídfoglalások és egyéb akciók célja a gyülekezési jog korlátozásának hangsúlyozása. Az utóbbi hetek eseményei azt mutatják, hogy ezek az akciók egyre inkább felkeltik a tüntetők és a média figyelmét. Sokan már kifejezetten azzal közelítenek hozzájuk a demonstrációkon, hogy érdeklődnek, terveznek-e további hidakat elfoglalni.

Hadházy véleménye szerint a hatalomnak kedvez a feszültségkeltés és a Lánchídon tapasztalt zűrzavar, hiszen ezáltal sokakat távol tudnak tartani a későbbi demonstrációktól.

A hatalom számára sokkal aggasztóbb, ha több ezer békés tüntető leül a Karmelita elé, mint ha csupán néhány tucatnyi ember lökdösődne a hidakon.

Tompos hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban provokálni a rendőröket, és nem várnak arra, hogy erőszakos intézkedéseket tegyenek. "A rendőrökkel szembeni erőszak elfogadhatatlan, nem célunk konfliktust generálni, de ki fogjuk fejezni elégedetlenségünket, ha a teljesen békésen tüntető tömeget sem engedik a Sándor-palotához" - nyilatkozta a múlt hétfői demonstráció kapcsán, amikor a rendőrök sorfalat állítottak a résztvevők elé a Lánchíd budai hídfőjénél. Tompos véleménye szerint a polgári engedetlenség része, hogy akár a Szabadság híd úttestére is leülnek, még ha a rendőrség ezt nem is engedélyezi.

A Momentum elnöke megosztotta azt a személyes benyomását is, hogy minél nagyobb a hírverés, és minél inkább azt látják az emberek, hogy végre történik valami, annál többen hajlandóak megmozdulni, és kimenni az utcára. Azt is mondta: nem lehet úgy elindítani egy tüntetéssorozatot, hogy csak akkor csinálunk valamit, ha már sokan vannak.

"Ez teljesen másképp működik. A tömeg akkor alakul ki, amikor az emberek észreveszik, hogy valaki aktívan foglalkozik valamivel, és lehetőségük nyílik csatlakozni hozzá."

De vajon mit várnak az érintettek, mi lehet a tüntetések végkimenetele? "Vagy sikerül a fintorgó, hitetlen politikai elemzőknek meggyőzni azt a 10 ezer embert, aki eddig csatlakozott a megmozdulásokhoz, hogy ez az egész csak üres frázis, és nem hoz semmiféle változást. Vagy éppen ellenkezőleg: a 10 ezer résztvevő inspirálhat még többet arra, hogy együtt, nagy tömegben küzdjenek a céljaikért" – felelte Hadházy, megemlítve a Majdan téri eseményeket példaként. A képviselő abban reménykedik, hogy a tüntetések száma folyamatosan nőni fog, és az Erzsébet híd szimbólumává válik azoknak, akik tenni akarnak a szabadságukért.

"A politikai életben az ügyek végső soron a közöny áldozataivá válnak. Ezt szeretnénk elkerülni, és célunk, hogy a gyülekezési törvény módosítását vonják vissza. Ennek megvalósulásához azonban elengedhetetlen, hogy kitartóan felemeljük a szavunkat" - nyilatkozta Tompos, aki hangsúlyozta, hogy pártja továbbra is támogatja Hadházy Ákos kezdeményezéseit, de emellett saját akciókat is terveznek. Jövő szombaton például Debrecenben tartanak demonstrációt.

Hadházy Ákos jelenleg Budapesten folytatja a demonstrációkat. Miután a rendőrség nem járult hozzá ahhoz, hogy május 1-jén újra elfoglalják az Erzsébet hidat, a képviselő online szavazást indított követői körében, hogy közösen döntsenek a további lépésekről. A szavazás során, amely szerda reggelig tartott, arról dönthettek, hogy a rendőrség által javasolt Kossuth téren, a szabályok betartásával tüntessenek, vagy a tiltás ellenére inkább az Erzsébet hídra menjenek. Hadházy mindkét lehetőség mellett érveket sorakoztatott fel, és figyelmeztette követőit, hogy mint a tiltott gyűlés szervezője akár egy év börtönre is számíthat. "Ezt a kockázatot szívesen vállalom, amennyiben a részvétel elegendő mértékű" – nyilatkozta a képviselő.

Az online szavazáson a résztvevők 75:25 arányban a Kossuth tér mellett döntöttek, és Hadházy máris bejelentette az eseményt. A Momentum csütörtök délután pedig megerősítette, hogy ők is részt vesznek a rendezvényen.

Hadházy a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy sokan keresték meg őt azzal, hogy aggasztja őket a lehetséges börtönbüntetése. Ugyanakkor úgy véli, a szavazás eredménye arra is utal, hogy egyre többen hajlandók részt venni békés tüntetéseken. "Ez nem azt jelenti, hogy el kellene fogadnunk, hogy a jövőben a polgári engedetlenségnek nincs helye. Fontos, hogy figyelmesen mérlegeljük, hogyan tudjuk a legtöbb embert az ügyünk mellé állítani" – hangsúlyozta.

A Kossuth tér számára nem csupán egy megálló, hanem lehetőség, hiszen innen szabadon folytathatja az útját, akár a hidak irányába is, egy váratlan és impulzív kaland keretein belül.

"Nem fogom elfogadni, hogy egy olyan országban éljek, ahol a kínai arcfelismerő rendszerek figyelemmel kísérik az ellenzéki hangokat."

- válaszolta Hadházy arra a kérdésünkre, hogy meddig folytatná a heti tiltakozásokat, és meddig van értelme utcára hívni az embereket. Úgy fogalmazott: ha egyedül fog állni a hídon, elgondolkodik azon, hogy abbahagyja. Amíg azonban minden héten több ezer ember azt skandálja, hogy nem hagyják abba, folytatni kell. "Ez az, amit soha nem csinált még az ellenzék Magyarországon. Máshol, ahol meg kipróbálták, hatásos volt."