Orbán Viktor tegnapi beszédében hangsúlyozta, hogy „Donald Trump nem a megváltónk”. Ezzel a nyilatkozattal kifejezte, hogy a politikai helyzetet és a vezetőket nem szabad egyetlen személyre redukálni, hanem fontos a saját utunkat járni.

A Harcosok Klubjában Menczer Tamás megosztotta a miniszterelnök teljes, 9 oldalas beszédét a tegnap esti Parlamenti Szalonból. Ebben a miniszterelnök szóba hozza Donald Trump szerepét, az úniós vezetők és Ukrajna uniós tagságának kérdését, de részletesen beszél a Pride-ról is, ami szerinte "nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel".

Orbán Viktor tegnap este a Parlamenti Szalonban tartott előadást. Erről először Menczer Tamás osztott meg egy rövid, belpolitikára vonatkozó összefoglalót a Harcosok Klubjában, amelyről be is számoltunk. Most azonban a kommunikációs igazgató elküldte a tegnapi miniszterelnöki beszéd teljes - 9 oldalas - leiratát. Nem is egyszer, hanem háromszor, igaz, ez valószínűleg csak valami technikai hiba miatt történt.

A leirat alapján most bemutatjuk, miről is szólt Orbán Viktor előadása, amelyet "több száz fideszes" előtt tartott.

A miniszterelnök szerint jelenleg két tábor áll szemben egymással Európában: "az egyik oldalon a föderalisták, a másik oldalon a szuverenisták". Orbán Viktor úgy látja, hogy mióta az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, "nincs Európában erő, amely a francia-német tengelyt blokkolni tudná". Ennek pedig az nemzetállamok szuverenitása látta kárát.

Minden egyes válság során a válasz mindig ugyanaz volt: több integráció, több hatáskör Brüsszelben, és kevesebb szuverenitás a tagállamok számára. A válságok idején folyamatosan visszavonták a jogköröket a nemzeti kormányoktól, akár egyes, akár több hatáskört is megszüntetve. Azonban ezekkel a jogkörökkel nem tudtak érdemben mit kezdeni, és végül egyik válságot sem sikerült hatékonyan megoldani.

- fogalmazott a miniszterelnök

Orbán Viktor két lehetséges jövőképet festett el. Az egyik, a reményteljes forgatókönyv szerint "újra életre tudjuk hívni a V4-et", Franciaországban jelentős előrelépések várhatóak, és az Egyesült Államok megállapodásra jut Kínával, sőt talán Oroszországgal is.

A pesszimista forgatókönyv szerint a fegyverkezés napirenden marad, és Európa "nagyon közel kerül" a "hamiltoni pillanathoz" - vagyis a közös eladósodáshoz, ami "valójában a tagállamok pénzének federalizálása".

Orbán kiemelte, hogy az ukrán helyzet kulcsfontosságú, mivel véleménye szerint mindkét lehetséges forgatókönyv a szomszédos állam körül forog.

A beszélgetés középpontjában álló csata, amely minden gondolatomat és érzelmemet áthatja, nem más, mint Ukrajna, valamint az ország európai uniós tagságának kérdése.

- fejtette ki.

A miniszterelnök véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága újabb pénzügyi forrásokat hozhatna az ország számára, mivel jelenleg Ukrajna gazdasági helyzete válságos, és a költségvetés már nem elegendő. Ennek következményeként az európai államok támogatják az "ukrán nyugdíjakat, az állami alkalmazottak bérét, valamint az ukrán hadsereg finanszírozását" is.

Brüsszel és az ukrán tagság kérdése - ahogy a frakcióvezető úr találóan megjegyezte előttem - új, elkötelezett szövetségest adna a francia-német föderalista tengelyhez. Ez pedig azt a forgatókönyvet vetíti előre, amely az Európai Unió eddig megszokott struktúrájának végét hozná el.

- összegezte a miniszterelnök.

Orbán Viktor egy figyelemre méltó történelmi párhuzamot állított fel az Európai Unió korábbi keleti bővítése és az ukrán helyzet között. Az elgondolkodtató analógiája rávilágít arra, hogy a múlt tanulságai milyen fontos szerepet játszanak a jelenlegi geopolitikai kihívások megértésében.

Az európai kontinens orosz határhoz közel eső szegmense az Európai Unióba való belépés során érdekes pályát futott be. Először a balti országok, majd a lengyelek, szlovákok, magyarok, románok és bolgárok csatlakoztak, de mindez előtt egy fontos lépés történt: a NATO-hoz való csatlakozásuk. Ez a védelmi szövetség képezte a belépési alapot, amely lehetővé tette számukra, hogy később az EU tagjaivá váljanak.

Saját tapasztalatait felidézve mondta része volt annak a vitának a kilencvenes évek második felében, amikor arról "próbáltuk győzködni a nyugatiakat, hogy ez egy marhaság, nyugodtan fölvehetnek bennünket az Európai Unióba", nem kell várni a NATO-tagságra.

Sosem járult hozzá az Európai Unió ahhoz, hogy olyan területet vegyen föl, olyan országot fogadjon be a tagjai közé, amelyet előzőleg katonai szempontból - lélekszám, terület, fegyverzet - 100 százalékban nem konszolidáltak. Mert ellenkező esetben egy konfliktus az unióban jelentkező katonai konfliktus lenne, aminek a megvívására az unió teljességgel alkalmatlan

- emelte ki a figyelmet a miniszterelnök.

Orbán Viktor véleménye szerint Ukrajna NATO-tagsága egy lehetetlen elképzelés, hiszen ez folyamatos katonai feszültséget eredményezne Oroszország és a NATO között. Ebből adódóan Ukrajna keleti határainak meghatározása kérdéses, a lakosságszám stabilitása nem garantálható, és a háborús konfliktusok kockázata sem csökkenthető nullára. Ebből kifolyólag Ukrajna felvétele az Európai Unióba is problematikus, és nem lenne helyénvaló.

Bár Zelenszkij elnök úr tiltakozása érthető, azt hiszem, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb. Az ukránok sorsa valóban megindítja a magyarokat, és szívből együttérzünk velük. Ugyanakkor fontos, hogy megértsük: a magyarok nem akarják saját életüket kockáztatni Ukrajna védelméért. A szolidaritásunk nem jelent önfeláldozást, hanem inkább a kölcsönös megértés és támogatás keresését jelenti.

- Üzenetet küldött a magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkijnek.

Orbán Viktor a kedvezőbb jövőképre áttérve hangsúlyozta, hogy "a lengyel választások kapcsán felmerült a lehetőség, hogy újra életre kelthetjük a V4-es együttműködést".

"A V4-esek most már tényleg eltűntek. Ez egy olyan fórum, ami soha nem létezett" - fogalmazott.

Ennek dacára a miniszterelnök bizakodóan beszélt a visegrádi együttműködés jövőbeli kilátásairól.

Július 1-jétől miénk a vezetés! A lengyel elnök helyzete stabil, Szlovákia szintén jól áll, és tegnap találkoztam a cseh ellenzék vezetőjével, Babis úrral, aki a leendő miniszterelnök is lesz. Biztosíthatom, hogy októberben ők is a helyükön lesznek!

Természetesen! Íme egy átfogalmazott változat: - kifejtette.

Kiemelte a pozitívumok között, hogy Donald Trump győzelmet aratott az amerikai választások során, de hangsúlyozta, hogy nem érdemes minden reményt ráhelyezni.

Sokan reméltek, hogy ez a pillanat megváltást hoz. Azonban ez talán túlzó elképzelés, hiszen Trump elnök úr nem a megmentőnk, hanem inkább egy társunk a küzdelemben, aki saját harcát vívja.

- fogalmazott, majd kiemelte, hogy már az is nagy dolog, ha az amerikaiak már nem finanszírozzák az ellenfeleinket, márpedig Donald Trump nem finanszírozza őket.

A miniszterelnök kifejezte aggályait az európai fegyverkezési irányzatokkal összefüggésben.

Most fegyverkezési láz van egész Európában. Ennek számos messzeható következménye lehet és lenne, ha megvalósulna. Nagyon régen nem volt arra példa, hogy Németország legyen Európa legnagyobb hadserege, és Németországé legyen nemcsak a legnagyobb hadsereg, hanem a legnagyobb hadiipar is

Természetesen! Íme egy átfogalmazott változat: - kifejtette.

Franciaországi élményeit felidézve figyelmeztetett arra, hogy olyan emberekkel találkozott, akik azt állítják: fél év múlva a fegyverkezés kérdése háttérbe szorul. Helyette Európa nyugati részén a pénzügyi válság kezelése és a növekvő munkanélküliség problémái kerülnek előtérbe.

A hitelkorlátokat a fegyverkezésre és a háborúra hivatkozva már sikerült eltörölni először a németeknek, aztán pedig sikerült eltörölni ezt Brüsszelben is, ezzel elhárították az utolsó akadályt az európai uniós tagállamok közös eladósodása előtt

- hívta fel a helyzetre a figyelmet Orbán Viktor.

Egy különleges példával érzékeltette az európai országok helyzetét, amely az amerikai történelemből merítkezik. Az előadó hangsúlyozta, hogy ha valaki alaposabban szemügyre veszi az Egyesült Államok fejlődését, világosan láthatja, hogy a jövője nem volt előre meghatározva. Az önálló államok sokáig saját útjukat járták, mígnem elérkezett a "hamiltoni pillanat", amely a politikai történelem egy meghatározó eseménye. Alexander Hamilton, aki pénzügyminiszterként tevékenykedett, Orbán Viktor véleménye szerint kulcsszerepet játszott abban, hogy a független államok közötti együttműködést és közös eladósodást sikerült megvalósítania.

Nem akarjuk, hogy a gyerekeinket magyar hadseregben az ukrán frontokra vagy akár ukrán területre vezényeljék, és onnan koporsóban jöjjenek vissza. És nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen. Nem akarjuk, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség és uniós tagság miatt, mondjuk, a rezsi két és félszeresére növekedjen Magyarországon

- emelte ki.

A hazai helyzet és a Tiszás Harcosok Klubja már korábban terítékre került, ahogy annak cáfolatáról is részletesen beszámoltunk. Az első írásunkban foglaltakon túl azonban a miniszterelnök egy másik aktuális témát is érintett előadásában: a Pride események kérdését.

Kitért arra, hogy Franciaországban adott egy interjút a televízióban, és ott olyanokat kérdeztek tőle, amitől rájött, hogy jobb, ha nyilvánosan tisztáz valamit.

Magyarországon nincsen betiltva az, hogy a megszokottól eltérő szexuális szokású emberek összejöjjenek, és közös véleményüknek adjanak hangot. Ezt senki sem tilthatja meg. Ha valaki össze akar jönni a magafajtákkal egy nyilvános rendezvényen, és ki akar állni a jogai mellett, bátran megteheti. De a Pride nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem ahogy a nevében is benne van: az egy parádé, az egy Pride parádé. Az demonstratív megszégyenítése mindannak, amit mi gondolunk az életről és demonstratív fenyegetése a saját gyerekeinknek. Semmi köze a szabadsághoz! Ez egy parádé, ami nem történhet meg Magyarországon. Gyülekezni lehet, összejönni lehet, de parádézni, lábbal tiporni a gyermekek védelméhez való magyarországi jogokat, jogszabályokat nem lehet

- jelentette ki.

A miniszterelnök az erőviszonyokkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy egyetlen felmérésre nem lehet alapozni. Hozzátette, hogy az elmúlt 20-25 év tapasztalatait felhasználva számos felmérést "desztilláltak", így alakítva ki egy átfogóbb képet a helyzetről.

A számok alapján azt látom, hogy Magyarországon a kezdeti helyzet 57-43 arányban oszlik meg. Ebből következik, hogy az ország politikai tája körülbelül 43 százalék baloldali és 57 százalék jobboldali beállítottságú. Ne firtassátok, hogyan jutottam erre a következtetésre, hiszen egy részletes magyarázatot tudnék adni, de most inkább a lényegre koncentrálnék.

"Alakítsd át a szöveget úgy, hogy a saját stílusod tükrözze!" - mondta Orbán Viktor.

A szöveg egyedi átfogalmazása: Hosszú és részletes kifejtés helyett inkább egy emlékezetes történettel színesítette a mondanivalóját.

Egyik fogadáson hallottam a híres magyar mesemondótól, aki a statisztikák iránti szkepticizmusát egy szórakoztató történettel illusztrálta. Mesélt egy székely öregemberről, aki a kocsma melegében azzal a megállapítással rukkolt elő, hogy 75 százalék esélye van arra, hogy összejön Angelina Jolie-val. A fiatalabbak, akik hallották ezt, kíváncsian faggatták, hogyan jött ki ez a meglepő szám. Az öreg bölcsen válaszolt: "Hát úgy, hogy én akarom – ez már 50. De hogy ő mit akar, azt még nem tudhatjuk: lehet, hogy igen, lehet, hogy nem." Így hát, bármilyen irányban is nézzük, a válasz: 43 balra, 57 jobbra.

- A miniszterelnök egy csipetnyi humort csempészett a szituációba, hogy feloldja a feszültséget.

"Az európai parlamenti választás nem szólt másról, minthogy a patrióta erők mindenhol, Európa minden országában fellázadtak ez ellen, és az európai választáson nagy győzelmet arattunk, amely egy európai kiáltvánnyal ér fel: "Adjátok vissza a jogainkat!"" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök különös figyelmet szentelt a jobboldali frakciók erejének, ugyanis szerinte "a három jobboldali frakció az Európai Parlamentben - az Európai Néppártot nem számítom ide, azt balra sorolom -, ha összeszámolom a mandátumaik számát, akkor a legnagyobb frakciója lenne az Európai Parlamentnek. Nagyobb, mint az Európai Néppárt!"

Felhívta a figyelmet arra, hogy észrevett egy érdekes jelenséget a három párt vezetőinek viselkedésében.

Furcsa, nem tudom, van-e jelentése, de mind a három frakciót nő vezeti: Meloni asszony, Weidel asszony, Le Pen asszony, akit most választottunk meg a Patrióták tiszteletbeli elnökévé

- fejtette ki.

Orbán Viktor véleménye szerint a megváltozott technológiai környezetben a verseny továbbra is szoros és átlátható marad. Azonban a siker elérésének titka, véleménye szerint, rendkívül egyszerű:

Az az erősebb, az lesz az erősebb, aki többet dolgozik. Ha mi dolgozunk többet, akkor mi nyerünk.