Különös előrejelzés látott napvilágot: mit tartogathat Magyarország számára az idei tavasz? - Agro Napló
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tisztviselői a napokban jelentették be, hogy egy viszonylag hosszú átmeneti időszak után kezdetét vette a La Niña éghajlati jelenség. A tájékoztatás szerint ez az időszak várhatóan gyengébb és rövidebb lesz a megszokottnál, azonban mivel egy erős El Niñó megy át egy gyenge La Niñába, nagy valószínűséggel a megszokottnál hidegebb lesz az idei tavasz - írta meg a 24.hu.
Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu szakértője, elmondta, hogy Dél-Amerika északnyugati partjaitól egészen Indonéziáig terjed egy olyan terület, amely jelentős hatással van az időjárásra világszerte, és amely a Magyarországról nézve távolinak tűnik. Ezt a jelenséget ENSO néven ismerjük, ami az El Niño - Southern Oscillation rövidítése, azaz az El Niño - Déli Oszcillációt jelenti. Ez a kifejezés egy tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliát foglal magában, amely jelentős következményekkel járhat az időjárási mintázatokra globális szinten.
A jelenség mozgatórugója a mindig keleti irányból érkező passzátszelek dinamikája. Amikor a légmozgás intenzív, a dél-amerikai kontinenshez érve hideg víz tör fel a mélyből, így minél erősebben fúj a passzátszél, annál több hideg víz áramlik a felszínre, elöntve a hatalmas vízfelületeket. Ezzel szemben, ha a szél gyengélkedik, a helyzet teljesen megfordul: a hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete folyamatosan emelkedik, így kialakul egy meleg víztömeg, ami hosszú távon hatással van az ökoszisztémákra és az időjárási viszonyokra.
A vízfelszín hőmérsékletét havonta figyelemmel kísérik, és ennek változása alapján állapítják meg, hogy éppen El Niño, La Niña vagy semleges időszak van-e folyamatban. Amennyiben a hőmérséklet eltérése plusz vagy mínusz fél Celsius-fok, akkor semleges állapotot tapasztalunk. Ha azonban a hőmérséklet pozitív irányban fél fokot meghalad, akkor az El Niño jelensége lép életbe, míg ha negatív irányú a változás és szintén túllépi a fél fokot, akkor La Niña alakul ki.
- mondta el Molnár László.
A NOAA szakértői korábban jelezték, hogy a várakozások szerint a jelenségnek tavaly nyáron kellett volna kezdetét vennie. Ugyanakkor az ECMWF szezonális előrejelzése már akkor is csak egy gyenge La Niña állapotot valószínűsített, mind a nyári, mind az őszi időszakra. Jelenlegi előrejelzések szerint rövid és enyhe La Niña időszakra számíthatunk: a NOAA becslése szerint körülbelül 40%-os valószínűséggel lehet arra számítani, hogy a La Niña még 2025 március-májusában is jelen lesz. Molnár László megjegyezte, hogy az adatok alapján a La Niña várhatóan tavasz elejéig fog tartani, és a legmélyebb pontja valahol mínusz 0,6 fok körül alakulhat.
A meteorológus szerint a La Niñának legalább öt hónapon keresztül fenn kellene állnia ahhoz, hogy abból Magyarországon kimutatható aszály, tehát csapadékhiányos helyzet alakulhasson ki. Annyiban viszont van hatása az ENSO-jelenségnek hazánk klímájára, hogy az idei téli időszak azért jóval hidegebb, mint a tavalyi volt, mert egy rendkívül erős El Niñóból megyünk át egy gyenge La Niñába. A differencia hatalmas, 2,5 Celsius-fok környéki, ami azt jelenti, hogy a hőelvonás óriási.
Molnár László szerint jelenleg 6 hónapra van előrejelzés, tehát nagyjából a nyár közepéig látunk most el, ez alapján nagyrészt semleges állapot lesz, maximum a legvégén mehet át gyenge El Niñóba. A felfutás pedig jól láthatóan elmarad a 2023-ban tapasztaltaktól, ami nem meglepő, ugyanis jellemzően 5-8 évente szokott robbanni egy olyan erős El Niño.
A meteorológus hangsúlyozta, hogy bár a La Niña hatása várhatóan nem fogja jelentősen befolyásolni hazánk éghajlatát, a poláris örvény idei tél folyamán különösen intenzív. Kifejtette, hogy ez egyfajta „ketyegő bomba”, hiszen minél később gyengül el a szezonális stabilitás, annál drámaibb hidegbetörések várhatóak. Molnár László véleménye szerint hasonló helyzetre számíthatunk, mint amikor az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt a poláris örvény hosszú időn keresztül erősen jelen volt, majd 2022 február végén hirtelen összeomlott, ami szokatlanul hideg tavaszi időjárást eredményezett.
