Furcsa felfedezés a Duna mélyén: a tudósok a part mentén bukkantak rá a szemet gyönyörködtető pettyes ritkaságra - Pénzcentrum.

Idén ismét megtörtént a Duna főágának halfaunisztikai vizsgálata, amely során a kutatók izgalmas eredményekre bukkantak. Az elemzések alapján a folyó halállománya továbbra is gazdag és kedvező általános egészségi állapotban található. A tudósok külön örömmel jelentették be, hogy a mintavételek során több ritka és védett halfaj is előkerült, ami a biodiverzitás megőrzésének szempontjából rendkívül fontos.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete, együttműködve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával és a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel, hat különböző dunai helyszínen – Gönyű, Nyergesújfalu, Sződliget, Kisapostag, Paks és Mohács – végzett részletes kutatóhalászatokat. A kutatócsapat szakemberei mind a part menti zónákban, mind a mélyebben fekvő medrekben gyűjtöttek adatokat, hogy alapos és átfogó képet kapjanak a halállomány összetételéről – áll a legfrissebb sajtóközleményben.

A felmérés eredményeként összesen 34 különböző halfajt azonosítottak. A mélységi meder fajgazdagsága a korábbi évekhez képest ismét alacsonyabb volt, mindössze 21 faj képviseltette magát, míg a parti zónában 33 faj található. A mélyebb vizekben a halványfoltú küllő, amely egy védett őshonos faj, valamint az idegenhonos csupasztorkú géb mutatkozott a leggyakoribbnak. A parti területeken pedig a szélhajtó küsz és a csupasztorkú géb domináltak a legnagyobb számban.

A kutatók különösen örömmel számoltak be arról, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál ismét felfedezték a védett botos kölönte példányait, amelyek hosszú időn keresztül eltűntnek tűntek a térségből. Emellett Mohácsnál kecsegék és törpecsíkok is horogra akadtak, míg a balin és a fokozottan védett német bucó fiatal egyedeinek növekvő száma arra utal, hogy az idei év kedvező feltételeket biztosított e fajok szaporodásához.

A felmérés során egy meglepő felfedezésre bukkantak: Paksnál a kutatók rábukkantak egy pettyes busára a part közelében, pedig ez a faj általában a nyílt víz felsőbb rétegeiben tartózkodik.

A mintavételek során a szakértők a halak egészségi állapotát is alaposan megvizsgálták, különös figyelmet fordítva a halpenész megjelenésére. "A halpenész egy másodlagos kórokozó, amelynek előfordulása sokat mond a halak általános egészségi állapotáról" - emelte ki Eszterbauer Edit és kutatócsoportja. Az eredmények biztatóak: a 27 vizsgált hal közül csupán egyetlen egyed mutatott fertőzés jeleit, ami azt jelzi, hogy a Duna halállománya kedvező állapotban van.

A kutatás nem csupán tudományos értékű, hanem a természetvédelem szempontjából is kiemelkedően fontos. Segít felfedezni a folyó ökológiai állapotát, és lehetővé teszi az őshonos és idegenhonos fajok arányának alakulásának nyomon követését. A szakértők megállapításai alapján az idei adatok arra engednek következtetni, hogy a Duna élővilága, bár folyamatosan változik, mégis egy stabil és egészséges közösséget alkot.