Elindult a Duna Párt, de Szabó Bálint nem volt jelen az alapító ülésen.

Leel-Őssy Gábor, a korábbi DK-s politikai szereplő, megelőzve Szabó Bálintot, megalapította a Duna Pártot. Az alapító és egyben pártelnök eddig nem osztotta meg véleményét a közelgő választásokon való részvételről, azonban hangsúlyozta, hogy nem a stáblista támogatásokra és kampányfinanszírozásra fókuszál.

Május 5-én, Leel-Őssy Gábor megalapította a Duna Pártot - írja a HVG. A politikust korábban kizárták a Demokratikus Koalícióból (DK), a párt szerint azért mert magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit, korábban azonban az akkori pártelnök, Gyurcsány Ferenc lemondását szorgalmazta.

A Duna Pártot eredetileg az a Szabó Bálint alapította, aki mindig készen állt arra, hogy akár a névadó folyóba is beleveti magát, és trombitáját sosem felejti otthon. Az alapítás hivatalos bejelentésére április 11-én került sor.

A portál rögzítette, hogy Leel-Őssy a cégbírósági nyilvántartás szerint már januárban megkezdte a szükséges lépéseket. A létesítő okiratot február 17-én állították ki, és ekkor őt választották meg a párt elnökének. A politikai vezető hangsúlyozta, hogy célja az volt, hogy megelőzze Szabó Bálintot, aki, bár a neve alapján ezt sugallhatná, valójában nem a Tisza Párt ellenében alapította saját politikai formációját.

Leel-Őssy úgy véli, hogy a párt világos célt tűzött ki maga elé: a kormányváltást. "Ha ez a Tisza támogatását jelenti, akkor mi készen állunk erre" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a Tisza Párt környezetében is sokan elégedetlenek, és örömmel várják azokat is, akik a "Tiszából kiábrándultak".

A párt alapítója a 2026-os választásokkal kapcsolatos nyilatkozatát még korai lépésnek tartotta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője az Európai Unióban van, és a közéleti diskurzusokban, őszinte, demokratikus párbeszédben gondolkodnak. Kijelentette, hogy minden választókerületben a legnagyobb eséllyel bíró jelöltet fogják támogatni. Azzal is kifejezte, hogy nem a kampányfinanszírozás vagy az állami támogatások megszerzése a céljuk: "a Duna nem egy üzleti érdekeket szolgáló párt, hanem a demokrácia védelmezőjeként kíván fellépni, ezért nem versenyt hirdetünk, hanem a párbeszéd fontosságát hangsúlyozzuk."

A lap megkereste Szabó Bálintot, aki úgy véli, hogy a bírósági bejegyzésük késlekedése lehetőséget adott másoknak arra, hogy megelőzzék őt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a hatalom tart tőle. Bálint azonban nem hátrál meg terveitől, és ha szükséges, más néven is, de mindenképpen létrehoz egy pártot, amely a 106 egyéni választókerületben részt vesz a közelgő választásokon.

Ungár Péter, az LMP társelnöke, a hvg360-nak adott interjújában szeptember közepén arról beszélt, hogy a budapesti ellenzéki egyéni országgyűlési képviselők, akik valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe 2026-ban, egy új kezdeményezés, a Duna Egyesület létrehozásán dolgoznak. Ezzel a lépéssel a Tisza Párttal való együttműködésre készülnek, abban bízva, hogy így sikerülhet folytatniuk politikai pályafutásukat anélkül, hogy közvetlenül csatlakozniuk kellene a Tisza Párthoz.

Később Magyar Péter a Telexnek kifejtette, hogy "jelenleg Budapesten létezik egy szerveződés", amely az ellenzéki országgyűlési képviselők nem DK-s frakcióját célozza meg. A Tisza elnöke megjegyezte, hogy "a Tisza Párttal szemben egy Duna Egyesület- vagy Duna Párt-együttműködés zajlik". A politikus úgy véli, hogy a párbeszédes, momentumos és MSZP-s képviselők "zsarolási potenciált" próbálnak kiépíteni, de a Tisza ebbe nem kíván belemenni. Magyar Péter mindeközben jó szervezkedést kívánt a jövőbeni tevékenységükhöz.