Mától elérhetőek az új lakossági állampapírok – melyik lehet a legjobb választás a befektetők számára?

Május 8-án kerül megrendezésre a Portfolio Investment Day 2025, egy izgalmas befektetési konferencia, ahol tapasztalt szakértők osztják meg értékes befektetési stratégiáikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindenki találhat inspirációt. Ne habozz, most van itt az ideje, hogy jelentkezz!

Mától kezdve a lakossági megtakarítók számos új állampapír-sorozat közül válogathatnak! A PMÁP, a BMÁP és a FixMÁP esetében is izgalmas változások léptek életbe. Érdemes felfedezni ezeket az új lehetőségeket!

Az ÁKK összesítése szerint az alábbi forintos lakossági állampapír-kínálat áll most a háztartások rendelkezésére - igaz, hogy itt nem szerepelnek a csak fizikai formában megvásárolható lakossági állampapírok, azaz a Kincstári Takarékjegyek és a Nyomdai MÁP Plusz:

Természetesen nem lehet biztosra venni, hogy a különböző állampapírok közül melyik lesz a legoptimálisabb választás, hiszen a BMÁP és a PMÁP kamatának jövőbeli alakulása teljes mértékben bizonytalan. Jelenleg azonban néhány következtetést levonhatunk: amennyiben az infláció a Magyar Nemzeti Bank által előrejelzett ütemben alakul, akkor az inflációkövető állampapír az aktuális paletta legkevésbé vonzó eleme lehet. Továbbá, ha a DKJ-hozamok a jelenlegi szinten stabilizálódnak a következő években, akkor a Bónusz Magyar Állampapír kamatai akár a Fix Magyar Állampapír 6,5%-os kamatát is meghaladhatják.

Amennyiben feltételezzük, hogy az infláció várhatóan mérséklődni fog, és a DKJ-hozamok esetében jelentős csökkenésre nem számíthatunk, akkor egyre világosabbá válik a különböző pénzügyi eszközök közötti verseny lehetséges kimenetele.

Elemzéseink alapján 1 millió forint kezdeti befektetéssel három év alatt 1,15-1,23 millió forintra lehet számítani, figyelembe véve a kamatok újbóli befektetését is. Az elérhető összeg a választott állampapír típusától függ. Ha a befektetési időtartamot öt évre hosszabbítjuk, akkor a kezdőtőke értéke 1,25 millió forintról akár 1,42 millió forintra is növekedhet, amennyiben a jelenlegi makrogazdasági környezet nem szenved jelentős változást.

A számításaink során feltételeztük, hogy a befektetők a lejárat előtt 1%-os tőkeveszteség árán eladhatják meglévő lakossági állampapírjaikat, miközben az időarányos kamatokat zsebre tehetik. Ez a tényező különösen fontos a PMÁP és BMÁP esetében. Kivételt képez a MÁP Plusz, amely kedvezőbb feltételeket kínál: évente egyszer, a kamatfizetést követő öt munkanapon belül díjmentesen visszaváltható. A Fix Magyar Állampapír esetében pedig ez a kérdés egyáltalán nem releváns, mivel pontosan 3 és 5 éves futamidőkkel érhető el.

A lakossági befektetők jelenleg háromféle forintos állampapír közül választhatnak: rendelkezésre állnak a fix kamatozású, inflációkövető, valamint a DKJ-hozamokat követő kötvények. A fix kamatozású lehetőségek közül a Magyar Állampapír Plusz és a Fix Magyar Állampapír tűnik a legkedveltebbnek, ahol az utóbbi a magasabb hozamával vonzza a befektetőket. A Fix Magyar Állampapír esetében 3 éves időtávon évi 6,7%-os hozam realizálható, míg a sávosan növekvő kamatozású MÁP Plusz ennél alacsonyabb, 6%-os évesített nyereséget kínál. Tehát, ha valaki a fix kamatozású állampapírok iránt érdeklődik, akkor a 3 éves horizonton a Fix Magyar Állampapír a legjobb választás számára.

Az infláció és a DKJ-hozamok tartós csökkenésének időszakában a Fix Magyar Állampapír kiemelkedő lehetőséget kínálhat a befektetők számára, hiszen ez lehet a legkedvezőbb választás a piacon.

A Bónusz Magyar Állampapír sikeressége akkor realizálódik igazán, ha a DKJ-hozam 5,8%-os érték fölött stabilizálódik, miközben az infláció átlagosan évi 7-7,5% alatt marad a PMÁP változó kamatozású időszaka alatt. A jelenlegi körülmények között ennek megvalósulására kedvező esélyek adódnak: a DKJ-hozamszint és az infláció alakulása olyan irányba mutat, ami a Bónusz Magyar Állampapír előnyére válik.

A harmadik típusú, inflációra érzékeny kamatozású kötvények akkor bizonyulhatnak a legelőnyösebb választásnak, ha az infláció hosszú távon magas szinten stabilizálódik, miközben a diszkont kincstárjegyek (DKJ) hozamai nem emelkednek meg drasztikusan. A FixMÁP-hoz képest a PMÁP akkor válik vonzóbbá, ha az inflációs ráták az első két évben legalább 6,9%-ra rúgnak. Ezzel szemben a BMÁP-hoz viszonyítva az inflációkövető kötvények előnyösebbek lehetnek, ha az infláció átlagosan 1,1-1,3 százalékponttal meghaladja a DKJ-hozamokat az adott időszakban. Ugyanakkor ennek a forgatókönyvnek a megvalósulásának esélye alacsony, mivel ehhez jelentős inflációs ugrásra lenne szükség a jelenlegi szintről, míg a DKJ-hozamoknak is érdemben csökkenniük kellene.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy különböző inflációs és hozamszint-forgatókönyvek mellett melyik értékpapír biztosítaná a legmagasabb évesített hozamot.

Képzeljük el, hogy a befektetők továbbra is lehetőséget kapnak arra, hogy 1%-os tőkeveszteséggel kiszálljanak a meglévő, nem lejáró állampapírjaikból, tehát a jelenlegi gyakorlat szerint eljárva. Ez a lehetőség fenntartja a rugalmasságot számukra, miközben megőrzi a hagyományos befektetési folyamatokat.

Nyilvánvaló, hogy a következő három évben, a jelenlegi helyzethez képest nem túl távoli forgatókönyvek megvalósulása esetén, a legjobb lakossági állampapírok évesített hozamai 6,7% és 8,8% között alakulhatnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az egyéni elvárások jelentős hatással vannak arra, hogy egy befektető számára melyik papír tűnik a legcsábítóbb választásnak.

Öt év távlatában a helyzet hasonlóan alakulhat: ha az infláció nem haladja meg a 6,3%-ot, és a diszkont kincstárjegyek (DKJ) átlagos hozamszintje 5,4%-nál nem magasabb, akkor a Fix Magyar Állampapír tűnik a legelőnyösebb választásnak. Amennyiben viszont az infláció drámai emelkedésnek indul, de a DKJ-hozamok nem reagálnak ennyire, úgy a Prémium Magyar Állampapír kerülhet ki győztesként a három különböző állampapír közül. Ha pedig az infláció 6,3%-on belül marad, de a diszkont kincstárjegyek hozamai meghaladják az 5,6%-ot, akkor öt év múlva a Bónusz Magyar Állampapír válhat a befektetések nyertesévé.

Szembetűnő, hogy az azonos típusú állampapírok esetében, egyforma inflációs és DKJ-paraméterek mellett, az 5 éves időtávon elérhető évesített hozam magasabb, mint a 3 éves időszakban. Ennek egyik magyarázata, hogy a figyelembe vett 1%-os tőkeveszteség hatása hosszabb futamidőn jobban "elaprózódik", azaz kisebb mértékben rontja a hozamot, mint rövidebb időtávon. Ugyanez a jelenség áll annak a mögött is, hogy a visszavásárlási költséggel terhelt PMÁP és BMÁP 5 évre nézve kedvezőbb helyzetben van a FixMÁP-hoz képest, mint 3 év esetén.

A Bónusz Magyar Állampapír különlegessége, hogy az 5 éves futamidő alatt egy plusz tényező is emeli a hozamát a 3 éves változathoz viszonyítva. Az utolsó évben a papír már a megemelt, 1,5%-os kamatprémiumot kínálja a kamatbázis felett, így még vonzóbbá válik a befektetés.

Nem csak lakossági állampapírokba fektethet a lakosság

A nagy népszerűségnek örvendő lakossági állampapírokon túl a befektetők más típusú, úgynevezett "intézményi" állampapírokba is fektethetnek. Ezek némileg másképpen (bonyolultabban) működnek, mint a sokak által jól ismert lakossági állampapírok, de bizonyos helyzetekben felettébb versenyképes alternatívát jelenthetnek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése alapján a jövőben erősödhet az arra irányuló törekvés, hogy az intézményi állampapírok szerepe növekedjen a lakosság portfólióján belül, amit többek között a lakossági és intézményi papírok hozamainak közelítésével valósíthatnak meg.

Az éppen elérhető lakossági állampapírok kezdeti kamatai az alábbi táblázatban találhatók.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A forrást a Getty Images biztosítja.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ