"Jelenleg 42 olyan üzem működik, amely az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, és ezek közül 22 besorolható veszélyes üzemek közé. Ez a helyzet már egyfajta kényszerpályára állít bennünket" - nyilatkozta a szakértő.

Gulyás miniszter kijelentette, hogy a cél az, hogy mindenki magyar legyen, akár Nagyváradról is hoznak munkásokat, akkor is magyaroknak számítanak.

Ez a helyzet különösen érdekes, hiszen a CATL hivatalosan is megerősítette, hogy a munkaerő 10-12%-a elkerülhetetlenül kínai lesz, és a menedzsment is kizárólag kínai szakemberekből áll majd, ahogyan azt a németországi gyárak esetében is tapasztalhatjuk. Emellett a vezető operátorok, akik a helyi munkavállalókat betanítják, szintén kínaiak lesznek. Ugyanakkor a cég képviselői hangsúlyozták, hogy törekednek arra, hogy a gyár működtetését magyar munkaerővel oldják meg, amennyire csak lehetséges. Mindazonáltal már akkor is egyértelmű volt, hogy ez a terv nem lesz könnyen megvalósítható, több okból kifolyólag. Először is, a munkanélküliség rendkívül alacsony, ami miatt nagy a verseny a viszonylag szűk munkanélküli rétegért. Jelenleg körülbelül 200 ezer munkanélküli van Magyarországon, ám ebből körülbelül 25% nem alkalmas a munkaerőpiacra való integrálódásra, mivel például írás-olvasás tudásuk hiányzik.

A rendelkezésre álló munkavállalók negyede nem rendelkezik írásbeli tudással.

Egy ideje olvastam egy statisztikát, ami azt mutatta, hogy a lakosság 20-25%-a funkcionálisan analfabéta, és sokan közülük nem képesek dolgozni vagy beilleszkedni a munkaerőpiacra. De nem csak ez a kérdés, hanem az is, hogy van, aki akár tudna is dolgozni, de nem vonzza őt például egy akkumulátorgyár. Ráadásul az is jelentős problémát jelent, hogy sokan távol élnek a munkahelyektől, és Magyarországon a mobilitás meglehetősen alacsony. Így hát nem valószínű, hogy valaki Zalából Debrecenbe ingázna, és a gyáraknak sem érdekük, hogy ilyen nagy távolságból szállítsák a munkásokat.

Debrecen környékén egyre több gyár telepedik meg, mint például a BMW és a Mercedes, ráadásul a CATL mellett még hat másik akkumulátorgyár is épül. Nyíregyházán is új üzemek létesülnek, és Szlovákiában is találunk hasonló fejlesztéseket, amelyek mind a munkaerőért folytatnak versenyt. Ez a helyzet azt jelenti, hogy ha a magyar munkaerő iránti kereslet növekszik, a munkabérek is emelkedni fognak, ami természetesen nem kedvez a gyártóknak. A CATL kísérletet tett arra, hogy a 60 kilométeres körzetben keressen munkavállalókat, talált is néhány potenciális munkaerőt, de a szükséges számot nem tudták elérni, így kénytelenek külföldi vendégmunkásokat alkalmazni, akik között ázsiaiak és fülöp-szigetiek is akadnak. Ez a jelenség nem meglepő, hiszen...

Ha a akkumulátorgyártás területét vesszük górcső alá, érdemes megemlíteni, hogy a Samsungnál a körülbelül 6000 alkalmazott közül mintegy 50% nem hazai szakember.

- De ha már akkor lehetett látni, hogy gondok lehetnek a munkaerővel, miért oda telepítettek újabb és újabb gyárakat?

- Az ország keleti fele elsősorban azért kerül előtérbe, mivel

Ha mondjuk Budapestre vagy a környékére települnének, akkor ezek a kedvezmények már nem járnának. Ez az egyik ok. A másik talán a munkaerőpiaci helyzet: az országnak ezen a részén van a legtöbb munkanélküli. Igazából volt egy olyan gondolat még 2020 körül, mikor az akkumulátor-iparosítási stratégia eldöntődött, hogy mivel az elektrifikációt az EU sürgeti, azaz az átállást az elektromos autókra, ezért az autógyárakból felszabaduló munkaerőt majd átképzik, és az akkugyárak felszívják őket. Legalábbis én ezt tudom elképzelni, azonban ez nem történt még meg. Tavaly visszaesett az egész elektromosautó-akkumulátorok iránti kereslet, úgy tűnik, az átállás jóval lassabb folyamat lesz. Mindenesetre nem látunk még felszabaduló óriási munkaerőt, így aztán nincs rendelkezésre álló magyar munkaerő. Itt jöttek képbe az ázsiai vendégmunkások.

Ezek a munkavállalók ritkán kerülnek állandó alkalmazásba; a kölcsönző cégek alkalmazottjaiként érkeznek, és napi 12 órás műszakokban dolgoznak. Konténervárosokban élnek, és a tipikus ázsiai munkás jellemzi őket, aki a megszokott szorgalmával igyekszik a lehető legtöbbet dolgozni, hogy jövedelmét hazautalhassa. Bár a cégek számára előnyösek, hiszen a munkamoráljuk kiemelkedő, a helyi magyar munkavállalókhoz képest mégis költségesebbek. Mindez a cégek számításait érinti, hiszen 2023 júniusában a kormány már jelezte, hogy a Debreceni Déli Ipari Park mellett épülő munkásszállás-projekt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lesz. Ez azt mutatja, hogy már akkor is tudták, hogy jelentős igény lesz a munkásszállásokra.

- Az a kérdés, hogy hol a haszon? Tehát maga a régió ebből mennyit nyer?

- Ezt például Győrfi Dóra feszegette, hogy igazából nem térülnek olyan hamar meg ezek a beruházások. Lokálisan azt szokták mondani, hogy az iparűzési adóban van a haszon. Szerintem az iparűzési adó sem feltétlenül lesz óriási haszon, két okból. Az egyik, hogy akkor van iparűzési adó, ha van adóalap. De ha a cég azt mutatja ki, hogy nem nyereséges, akkor nincs.