Légtérzárat hirdettek ki, a magyar Gripenek pedig azonnal felszálltak.
Orbán Viktor miniszterelnök háborús pszichózisról beszélt, és lázadásra hívta fel az ifjúságot.
Ideiglenes légtérzárat hirdettek ki Budapest felett, amit a Honvédelmi Minisztérium a nemzeti ünnep keretében hozott meg a biztonság érdekében. A főváros légtere különleges feszültséggel telítődött: a forradalom ünnepén a tömeg zúgása mellett a magyar vadászrepülők zaja is hallatszott. A Gripenek átrepültek a Kossuth tér fölött, nyomukban a nemzeti színekben pompázó füsttel. A miniszterelnöki beszédhez időzített akció valószínűleg azt is üzeni, hogy Magyarország elkötelezett a szabadságának és szuverenitásának megvédése mellett.
Ahogy a repülők átszelték az októberi égboltot, egyaránt sugallták a szimbolikát és a feszültséget. A főváros felett zúgó vadászgépek mintha kifejezték volna azt a politikai atmoszférát, amelyben Orbán Viktor idei október 23-i beszéde megszületett: egy háborús klímában, ahol a békére vágyó nemzet áll. A kormányfő szavai nem csupán 1956 hőseinek emlékét idézték fel, hanem a jelenlegi elégedetlenséget is: a háborús logika, a brüsszeli nyomás és a globális fegyverlobbi ellenállását képviselték.
"Ébredjetek, lázadjatok, hazátok hív! Most ismét elérkezett az idő, hogy válaszútra lépjünk. '56-ban a szabadságért küzdöttünk, ma pedig a háború vagy a béke között dönthetünk."
- jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint "Európa háborús pszichózisban él", és ma az a legnagyobb bátorság, ha egy ország kimondja: nem akar részt venni mások harcában. A beszédben újra előkerült a "nemzeti szuverenitás" és a "függetlenség" motívuma, de ezúttal nem történelmi, hanem geopolitikai értelemben: a miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a béke szavát is egyre nehezebb kimondani a nyugati világban, mert aki ezt teszi, "azt rögtön ellenségnek bélyegzik".
"Bár a hatalmak vagy a magát nagynak képzelő Brüsszel próbálnak fenyegetni minket, mi nem hajtjuk meg a térdünket. Mindig van néhány ügyes trükk a tarsolyunkban, amivel megvédhetjük magunkat."
- fogalmazott a kormányfő.
A Kossuth térre kifeszített transzparenseken a "Nem leszünk gyarmat!" és a "Békét Európának, biztonságot Magyarországnak!" feliratok váltakoztak, tükrözve a tömeg eltökéltségét. A Gripenek moraja hamar elhalkult, de sok résztvevő számára a beszéd hangulata egy új korszak kezdetét jelezte: Magyarország nem csupán az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét idézi fel, hanem a jelenlegi háborús helyzetre is határozott nemet mond. Így az idei október 23-a nemcsak a múlt dicsőítéséről szólt, hanem a jelen politikai akaratának is kifejeződése volt: repülőgépek szelik az eget, érzelmekkel teli beszéd hallatszik a téren, és egy olyan ország áll ki, amely "nem háborút akar, hanem békét" - mindeközben pedig kész arra, hogy megvédje ezt a békét.
