Trump komoly játszmába kezdett, de lehet, hogy éppen most lövi lábon saját magát.

Az Egyesült Államok nem értesítette az európai államokat az Ománban folyó nukleáris tárgyalásokról, mielőtt Donald Trump elnök kedden nyilvánosságra hozta ezeket az információkat. Ez különösen figyelemre méltó, mivel az európai partnerek jelentős szerepet játszhatnak az ENSZ-szankciók esetleges visszaállításában Iránnal szemben - számolt be róla a Reuters.

Blaise Misztal, a Zsidó Nemzeti Biztonsági Intézet politikai alelnöke hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szorosabb együttműködésre van szüksége európai szövetségeseivel az Iránnal folytatott tárgyalások során. Kiemelte, hogy ez a koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy a maximális nyomás kifejtése sikeres legyen, és hogy bármilyen diplomáciai megoldás valódi esélyt kapjon a megvalósulásra.

Trump, aki februárban újraélesztette a "maximális nyomás" stratégiát Iránnal szemben, szerdán újfent katonai erővel való fenyegetőzésre szánta el magát, amennyiben Teherán nem állítja le nukleáris programját. Hozzátette, hogy Izrael lenne a művelet irányítója.

A Nyugat aggályai szerint Irán titokban nukleáris fegyverek fejlesztésére készül, ám Teherán határozottan cáfolja ezeket a vádakat. A szankciók újbóli bevezetésének terve mögött az a cél húzódik, hogy fokozott nyomást gyakoroljanak a perzsa fővárosra a kompromisszumok elérése érdekében. Diplomáciai források azonban hangsúlyozzák, hogy az amerikai féllel még nem zajlottak komolyabb, részletes stratégiai tárgyalások.

Mivel az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett a 2015-ös iráni nukleáris megállapodástól, nem indíthatja el a szankciók újbóli érvényesítésére vonatkozó folyamatot.

A "snapback" mechanizmus alkalmazása az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a korábbi szankciók automatikus visszaállítását, amennyiben egy adott állam nem teljesíti a nemzetközi megállapodásokat. Ezen eszköz célja, hogy fenntartja a nemzetközi biztonságot és stabilitást, valamint biztosítja, hogy az államok felelősséget vállaljanak kötelezettségeikért. Az „snapback” egyfajta vészhelyzeti mechanizmus, amely lehetőséget ad a közösségnek arra, hogy gyorsan reagáljon a jogsértésekre és megakadályozza a további feszültségek növekedését.

Ez Nagy-Britanniát, Németországot és Franciaországot (az E3-at) teszi az utolsó olyan résztvevőkké, akik képesek és érdekeltek a snapback alkalmazásában, ezért kulcsfontosságú, hogy Washington összehangolja lépéseit ezekkel a szövetségesekkel - állítják az elemzők. Izrael, Irán fő regionális ellensége, már lobbizott az E3-nál ennek kezdeményezéséért.

A három diplomata tájékoztatása szerint az E3 jelezte Iránnak, hogy a snapback mechanizmus aktiválására június végéig sor kerülhet. Irán válaszul közölte, hogy ez komoly következményekkel járna, és készek átgondolni nukleáris doktrínájukat - hangzott el a diplomáciai forrásokból.

Az E3 bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra, mivel olyan lépéseket tesz, amelyekről nem folytatnak velük egyeztetést.

- jelentette ki egy prominens európai diplomata.

2018-ban Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok kilépett az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, amelyet Oroszország és Kína is támogattak. Ez a megállapodás lehetőséget biztosított Irán nukleáris tevékenységeinek korlátozására, cserébe a gazdasági szankciók enyhítéséért. Oroszország kifejezte ellenállását a szankciók újbóli bevezetésével kapcsolatban.

A nukleáris megállapodás keretein belül a résztvevő országok kérvényezhetik a 30 napos snapback eljárás aktiválását, amennyiben nem sikerül rendezni az iráni jogsértésekkel kapcsolatos problémáikat a vitarendezési mechanizmus segítségével. Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség 2024. október 18-án megszűnik, amikor a megállapodás hatálya véget ér.

Az Egyesült Államok 2018-as kilépése óta Irán jelentősen meghaladta az uránium dúsítására vonatkozó határokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség állásfoglalása szerint.

Teherán olyan hasadóanyag-készleteket termel, amelyek tisztasága jelentősen túllépi azt a szintet, amit a nyugati hatalmak egy polgári energiaprogram számára elfogadhatónak tartanak, és ezzel közel kerül a fegyverminőséghez. Ezzel kapcsolatban körülbelül három havonta bocsát ki jelentést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), amelyben rendszerint azt állítják, hogy Teheránnak már csak két hétre van szüksége az atomfegyver előállításához.

Az amerikai kormányzat mostani stratégiája hasonlóságot mutat Trump első elnöki időszakával, amikor is az Iránnal folytatott egyoldalú tárgyalások élveztek prioritást. Ezen kívül emlékezetes az ukrajnai konfliktus kapcsán tanúsított állásfoglalása is, melyben Washington közvetlen kapcsolatokat keresett Moszkvával, figyelmen kívül hagyva az európai partnereket.

Az európai tisztviselők tartottak néhány találkozót amerikai kollégáikkal, de elmondásuk szerint ezek nem voltak kellően mélyrehatóak. Még az Iránról szóló megbeszélést is nehéz volt megszervezni Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel a NATO külügyminiszteri találkozójának margóján, egy héttel Trump bejelentése előtt - mondta három E3-tisztviselő.

A brit, francia és német külügyminisztériumok nem reagáltak közvetlenül arra a kérdésre, hogy a közelmúltban tájékoztatták-e őket az ománi tárgyalások előzményeiről. A brit külügyminisztérium szóvivője azonban hangsúlyozta: "Továbbra is elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden lehetséges diplomáciai eszközt latba vessünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk Irán nukleáris fegyverek kifejlesztését, beleértve szükség esetén a snapback mechanizmus alkalmazását is."

Jean-Noel Barrot, a francia külügyminiszter, szerdán röviden reagált, kijelentve, hogy a franciák "érdeklődéssel figyelik" a folyamatban lévő tárgyalásokat.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa és a külügyminisztérium egyaránt késlekedett a snapbackkel és az európai partnerekkel való együttműködésre vonatkozó megkeresésekre adott válaszukkal.

Az európai nemzetek, amelyek már 2003 óta hármasban folytatnak tárgyalásokat Iránnal a nukleáris problémák kapcsán, kiemelkedően fontosnak érzik a szerepüket a konfliktus rendezésében. A 2015-ös egyezmény során Irán számára különösen vonzó ösztönzőt jelentett a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetősége Európa irányába.

Az európaiak az elmúlt hónapokban segítettek az Egyesült Államoknak nyomást gyakorolni Iránra, többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél és új szankciókkal Irán ballisztikus rakétaprogramja, külföldi állampolgárok fogva tartása és az Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban nyújtott támogatása miatt.

Az amerikai politikai vákuum idején, amikor Trump megválasztása és hivatalba lépése között feszültségek uralkodtak, az európai országok igyekeztek megerősíteni saját szerepüket a globális színtéren. Szeptemberben kezdetét vettek a feltáró jellegű tárgyalások Iránnal, amelyek azóta is folytatódnak, próbálva új alapokra helyezni a kapcsolatokat és stabilizálni a régiót.

A diplomaták szerint ezeken a tárgyalásokon az iráni tisztviselők gyakran kérdezősködtek tárgyalópartnereiktől az új amerikai adminisztrációról. "Irán úgy véli, hogy az E3-mal és a nukleáris megállapodás más részeseivel folytatott tárgyalások segíthetnek enyhíteni a nukleáris programja körüli feszültségeket, és kiegészíthetik az USA-val folytatott tárgyalásokat" - mondta egy iráni tisztviselő.