Németországban elméletileg kitoloncolhatták volna, de csupán egy alkalommal próbálták meg előállítani a solingeni késelőt.

A nyomozás során új részletek derültek ki a tavaly augusztusi solingeni késes ámokfutás vádlottjáról, amely három ember halálát követelte. Az ügyben tartományi vizsgálat is zajlik, míg a büntetőper kedden indult Düsseldorfban.

Beismerő vallomást tett az a szíriai férfi, aki késsel támadt fesztiválozókra tavaly augusztusban a németországi Solingenben.

Három ember meghalt, és többen megsebesültek. Gyilkosság, gyilkossági kísérlet és terrorizmus vádjával állították bíróság elé. Kedden volt a per első tárgyalása, ahol a férfi elismerte tettét. Azt mondta, ártatlan embereket ölt meg, és kész elfogadni bármilyen büntetést.

A tárgyalás a düsseldorfi felsőbb tartományi bíróság szigorúan őrzött szárnyában zajlott. A vádlott mellé két állami védőügyvédet rendeltek ki. A vádirat majdnem százoldalas. A per előreláthatólag szeptember végéig tart, akár életfogytiglant is kaphat.

Németországban az utóbbi egy évben jelentős számú utcai késes támadás zajlott, amelyek közül több tragikus végkimenetelű volt. Az elkövetők többsége a bevándorlók közül került ki. Legutóbb négy nappal ezelőtt egy ámokfutó sebesített meg több embert a hamburgi pályaudvaron. Érdekesség, hogy ebben az esetben egy fehér nőt gyanúsítanak a támadással, és jelenleg az elmeállapotának vizsgálata folyik.

Ezeknek a támadásoknak a hatására már az előző kancellár, Olaf Scholz kormánya döntött a bevándorlási szabályok szigorításáról. A Friedrich Merz vezette új kabinet pedig máris törvénymódosításokat készít elő ezzel kapcsolatban. Ez volt Merz legfontosabb kampányígéreteinek egyike.

Solingen éppen 650 éves fennállását ünnepelte egy nagyszabású fesztivállal, amelyre körülbelül 75 ezer látogatót vártak. A rendezvény hangulata azonban drámai fordulatot vett, amikor a mostani per vádlottja augusztus 23-án brutális támadásba kezdett. Két férfit és egy nőt szúrt meg az egyik színpad előtt, emellett tíz másik embert is megsebesített, ezzel borzalmas tragédiát okozva az ünneplő tömegben.

A 27 éves vádlott állítólag kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel. Legalábbis videót készített arról a támadás előtt pár órával, hogy hűséget esküszik az IS-nek. Erről eddig sem a nyomozóknak, sem a bírónak nem nyilatkozott.

Egy nappal a solingeni tragédia után az Iszlám Állam terrorszervezet magára vállalta a támadás felelősségét. Ez a merénylet különösen figyelemre méltó, hiszen a 2016-os berlini karácsonyi gázolás óta most először történt meg, hogy az IS nyíltan elismerte egy akcióját.

A szíriai férfi saját bevallása szerint egyre több "hitetlent" kívánt elpusztítani. Információk szerint a Deir al-Szor egyik külvárosából érkezett, amely a polgárháború alatt az Iszlám Állam egyik fontos bázisa volt. 2022-ben Törökországon át jutott el Bulgáriába, majd ugyanezen év decemberében Németországba is megérkezett.

Simon Rampp, a solingeni ügyvéd, nyolc áldozat jogi képviseletét látja el. A tárgyalás megkezdése előtt így nyilatkozott: "Az összegyűjtött bizonyítékok rendkívül meggyőzőek. A nyomozók fáradhatatlan munkájának köszönhetően alapos nyomozás folyt." Hangsúlyozta, hogy amennyiben a vádak igazolódnak, a maximális büntetés mellett fog érvelni.

Gyilkosságért életfogytiglani szabadságvesztés járhat, utólagos előzetes letartóztatással - ez a legmagasabb büntetés a német jogban. Ehhez a bűnösség különös súlyának megállapítására lenne szükség.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlament vizsgálóbizottsága is foglalkozik a Solingenben történt támadással. A bizottság tagjai között többen éles kritikát fogalmaztak meg a menekültügyi rendszer működésével kapcsolatban is.

Martin Fleuß, a lipcsei szövetségi közigazgatási bíró és düsseldorfi jogászprofesszor, arra hívta fel a figyelmet, hogy a német és az európai migrációs jogban fellelhető hiányosságok hozzájárultak a solingeni támadás bekövetkezéséhez. Kiemelte, hogy ezek a jogi deficiták a jövőben is potenciális kockázatokat rejtenek, hiszen bármikor lehetőség nyílhat arra, hogy hasonló támadásokat kövessenek el.

Az uniós menekültügyi szabályok értelmében a solingeni késelő ügyét már hónapokkal a bűncselekmény előtt rendezték volna, mivel vissza kellett volna toloncolni Bulgáriába. Azonban ennek megvalósítása kudarcba fulladt, mivel a rendőrök nem találták meg, amikor a menekültszállásra érkeztek érte. Felmerül a kérdés, hogy miért nem tettek újabb próbálkozást az előállítására. Ezt a kérdést egy tartományi törvényhozási vizsgálat hivatott tisztázni.