Kikényszerítheti Trump a békét 2025-ben? - Üdvözlet Magyarországon!
A megválasztott amerikai elnök korábban azt ígérgette, 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak. A törekvés a békére egyértelmű, de mire számíthatunk pontosan?
Donald Trump figyelmeztette Volodimir Zelenszkijt és Vlagyimir Putyint, hogy amint 2025 elején visszatér a Fehér Házba, határozott szándéka, hogy mindkét vezetőt tárgyalóasztalhoz ülteti. Trump hangsúlyozta, hogy Amerika katonai ereje kulcsszerepet játszik a tárgyalások ösztönzésében. Azt ígérte, hogy ha Zelenszkij nem hajlandó együttműködni, akkor visszavonja Ukrajnából a lényeges amerikai támogatásokat. Ezzel párhuzamosan Putyinnak is jelezte, hogy ha nem nyit a párbeszédre, jelentős mértékben megnöveli az amerikai segítséget Ukrajnának.
A Newsweek szakértőket faggatott arról, hogy milyen valószínűséggel képes Trump közvetíteni a béke érdekében, valamint milyen következményekkel járhat ez a különböző országok számára.
Fabrice Pothier, a NATO volt politikai tervezési igazgatója hangsúlyozta, hogy a tartós béke alapköve egy igazságos szerződés. Ukrajna világosan kifejezte, hogy nyitott a kompromisszumokra, ám ha az ukrán lakosság nem tartja méltányosnak a megállapodást, akkor kevés motivációja lesz ahhoz, hogy beleegyezzen egy kedvezőtlen megállapodásba.
Az igazságos megállapodáshoz az Egyesült Államok által támogatott szilárd biztonsági garanciákra lesz szükség Ukrajna számára. A NATO-tagság a végső biztonsági garancia - de a köztes időszakban kritikus fontosságú, hogy az európai NATO-szövetségesek megmutassák Trumpnak, hogy hajlandóak vállalni a garanciák terhét.
Kateryna Stepanenko, a Háborúkutató Intézet Oroszország-elemzője sem tartja valószínűnek, hogy 2025-ben békemegállapodás születik Ukrajna és Oroszország között, mivel a Kreml továbbra is kitart eredeti célja, az ukrán állam teljes megsemmisítése, az ukrán kormány kapitulációja és az ukrán hadsereg felszámolása mellett.
A Kreml ezeket a megingathatatlan követeléseket eszközként használja arra, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy hagyjanak fel az Ukrajnának nyújtott támogatásukkal, és hogy úgy tüntesse fel magát, mint aki képes túlélni az Egyesült Államok és a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatását.
Vlagyimir Milov, az egykori orosz energiaügyi miniszterhelyettes, úgy véli, hogy 2025-re kényszerűen létrejöhet egy orosz-ukrán békemegállapodás. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy bármilyen tűzszüneti egyezmény valószínűleg túl korai lenne, így rendkívül törékeny lenne, és könnyen összeomolhat a jövőben.
Kori Schake, az American Enterprise Institute vezető munkatársa és a Kül- és Védelempolitikai Tanulmányok igazgatója attól tart, 2025-ben csak egy katasztrofális békeegyezmény valószínűsíthető, mert Oroszország valószínűleg nem fog megelégedni a már birtokában lévő területekkel, hiszen lassan sikeresek lesznek a harctéren.
Az egyetlen másik lehetséges változást az jelentheti, ha a Trump-adminisztráció szankciókat vezet be az orosz olajra, ami túl költségessé teszi a háború folytatását Oroszország számára.
Charles Kupchan, a Külkapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa úgy véli, hogy a 2025-re tervezett tűzszünet reális lehetőség, azonban egy hivatalos megállapodás létrejötte már sokkal kétségesebb. Oroszország és Ukrajna valószínűleg képes lesz megegyezni a konfliktus enyhítéséről, és a jelenlegi frontvonalat egyfajta határvonallá formálhatják.
De a tágabb kérdésekben - például Ukrajna geopolitikai igazodásáról és az Oroszország által megszállt ukrán területek státuszáról - nem lesz megállapodás. Az eredmény inkább egy befagyasztott konfliktus lesz, mint tartós béke.
Anne-Marie Slaughter, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának korábbi politikai tervezési igazgatója sem hisz a 2025-ös békemegállapodásban, de akár tűzszünetet is köthetnek, amely egy de facto hidegbékévé nyúlhat.
Egy tűzszünet Oroszországnak kulcsfontosságú lehetőséget biztosítana a lélegzetvételre, míg Zelenszkij számára alkalmat adna arra, hogy felmérje az Egyesült Államokban és Európában bekövetkezett politikai változásokat, miközben újra felkészül a konfliktusokra. Trumpnak pedig egy korai győzelem lehetőségét kínálná, amelyet bizonyítékul felhasználhatna arra, hogy képes lezárni a háborúkat – noha ez nem feltétlenül jelenti a tartós béke megteremtését.
Dr. Jamie Shea, a Chatham House Nemzetközi Biztonsági Programjának munkatársa úgy véli, hogy Ukrajna helyzete egyértelműen aggasztó, mivel az ország kimerült a folytatódó konfliktusokban. Ennek következtében sürgetővé vált, hogy tűzszünetet kérjen, és mielőbb elkezdje a béketárgyalásokat, hogy elkerülje a további területi veszteségeket Oroszországgal szemben.
Az USA és több európai ország is tárgyalásra fogja kényszeríteni Zelenszkijt, az USA azért, mert belefáradt Ukrajna támogatásába, az európaiak pedig azért, mert kifogynak a Kijevnek adható fegyverekből, és ezek közül a fegyverek közül sok egyébként is az Egyesült Államokban készül.
De egy valódi béke 2025-re valószínűtlennek tűnik, mivel Ukrajna biztonsági garanciákat követel NATO-tagság vagy külföldi békefenntartók a területén. A NATO és az EU számára nagy kérdés, hogy miként akadályozzák meg a további orosz agressziót, és hogyan integrálják a szuverén ukrán állam maradékát a struktúráikba, miközben stabilizálják a Moszkvával való kapcsolataikat, és elkerülnek egy általános európai háborút.
