Ki lehet az új pápa? Magyar kutatók játékelméleti megközelítéssel elemezték a lehetséges jelölteket, és rangsorolták a legesélyesebb kandidátusokat.
Ma, május 7-én, szerdán 16:30-kor megkezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol akár már ma fény derülhet arra, ki veszi át Ferenc pápa helyét, aki április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el. Ez az esemény nem csupán a világ több mint egymilliárd katolikusának figyelmét vonja magára, hanem a játékelméleti kutatók érdeklődését is felkeltette, hiszen a konklávé remek példája a minősített többségi szavazásnak. Mivel minden egyes bíboros jól ismert közéleti személyiség, kiváló lehetőséget kínál a konvex szavazás* módszereinek tanulmányozására – áll a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) közleményében.
Az intézet játékelméleti kutatócsoportja már 12 évvel ezelőtt nekilátott a pápaválasztás szavazási mechanizmusának elemzéséhez. Ekkor Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs irányításával a későbbi Ferenc pápa a három legesélyesebb jelölt között kapott helyet. Most, a legújabb rangsorolás során, a hírek iránt csak fél szemmel érdeklődők számára izgalmas meglepetések adódhatnak: noha Erdő Péter gyakran szerepel a pápaesélyesek listáján, a játékelméleti modell alapján csupán a 65. legnagyobb eséllyel bír a tisztség elnyerésére.
A konklávét a kutatók különlegesnek tartják a szavazás szempontjából, mivel e választási helyzet eltér a hagyományos politikai folyamatoktól. A bíborosok nem formálnak pártokat vagy frakciókat, ami szokatlan a politikai színtéren. Bár a pápaválasztó bíborosi testületben megjelenhetnek politikai preferenciák és feltételezett szavazási csoportosulások, a hivatalos pártstruktúra hiánya miatt minden egyes bíboros szabadon alakíthatja ki saját álláspontját. Ez a függetlenség és a személyes felelősségvállalás különlegessé teszi a konklávé folyamatát.
Az új pápa megválasztása során a Pápai Konklávé, amely kizárólag a 80 év alatti bíborosokból áll, kétharmados többséggel dönt. Ferenc pápa idején 115 bíboros szavazott, míg a következő választáson várhatóan 133-an vesznek részt. A választási folyamat rendkívül összetett, hiszen több szavazási fordulóra is sor kerülhet, és a bíborosok véleménye folyamatosan alakulhat. A KRTK KTI kutatói elemzésükben nem vették figyelembe a preferenciák átalakulását, valamint az esetlegesen zajló stratégiai manővereket. E helyett a bíborosok befolyását pozícióik alapján értékelték, azonosítva ezzel a választási folyamatban kulcsszerepet játszó személyeket. Az elemzés azt a hipotézist állítja fel, hogy a megválasztott pápa valószínűleg hasonló karaktert képvisel majd, mint ezek a befolyásos jelöltek, akik maguk is esélyesek a pápai trónra. A kutatás a szavazási befolyás előzetes mérésére támaszkodik, és azt feltételezi, hogy azok a bíborosok, akik a választás során kulcsszereplők lehetnek, jelentősebb hatással bírnak a döntési folyamatra.
A kutatók úgy vélik, hogy Ferenc pápa szegénységgel és egyházi reformokkal kapcsolatos álláspontja kulcsszerepet játszik a közelgő választások során. Ennek szellemében alakították ki a rangsorolási módszert, amely a származási ország GDP-jét és a bíborosok progresszivitását vette figyelembe. Az elemzés eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy a 90 bíboros kombinációja valószínűleg nem egységes, hanem jelentős karakterbeli eltérések figyelhetők meg a különböző kategóriákban. A kutatás során feltételezték, hogy ha egy jelölt egy progresszív és egy konzervatív bíboros számára is elfogadható, akkor a mérsékelt nézőpontú bíborosoknak is megfelelő lehet. Mivel Ferenc pápa az utóbbi 12 évben számos bíborost nevezett ki Európán kívülről, a pápaválasztó testület összetétele drámai módon átalakult; ma már Európa csak a pápaválasztók körülbelül egyharmadát adja, és a testületben a progresszív bíborosok aránya is megnövekedett. Ezek a változások olyan mértékben módosították a helyzetet, hogy Erdő Péter bíboros már inkább konzervatívnak számít. A bíborosok progresszivitásának besorolását mesterséges intelligencia segítségével végezték el, ami új dimenziókat ad a választási folyamatok megértéséhez.
A GDP egy főre jutó értéke és a progresszivitás alapján készült rangsor élén Michael Czerny, a cseh származású kanadai jezsuita szerzetes és katolikus püspök áll, aki 13,2 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet. Ezzel szemben az amerikai bíboros, Kevin Farrell, sajnos nem fért be a legjobb tíz közé, hiszen csupán 8,6 százalékot ért el. A német bíborosok közül Reinhard Marx (7,7 százalék, 13. hely), Gerhard Ludwig Müller (7,5 százalék, 16. hely) és Kurt Koch (7,4 százalék, 17. hely) is versenyben vannak, míg az afrikai bíborosok közül a Közép-afrikai Köztársaságból származó Dieudonné Nzapalainga szerepelt a legjobban 7,6 százalékkal, amivel a 14. helyet tudhatja magáénak. Erdő Péter bíboros a lista 65. helyén áll, 3,5 százalékos eredménnyel.
A rangsor első öt helyezettje:
A kutatók véleménye szerint az általuk alkalmazott mérőszámok nem tökéletesek, de összességében mégis hasznos keretet biztosítanak. "Pénzben nem tennék fogadást arra, hogy most is sikerül-e azonosítani a legesélyesebb pápajelölteket, de ez nem is a legfontosabb számunkra. Sokkal inkább az a célunk, hogy a pápaválasztás különleges és összetett rendszerét elemezve bemutassuk, hogy a tudomány az adatokra alapozva képes valódi viszonyokkal foglalkozni. Ezzel jobban megérthetjük az erővonalakat és eseményeket, mint ahogy azt a közösségi médiában terjedő felszínes benyomások és vélemények teszik. Még a legbonyolultabb helyzetekben, mint a pápaválasztás, a kutatók képesek a lehető legjobb előrejelzéseket nyújtani" - nyilatkozta Kóczy Á. László, a KRTK KTI játékelmélet-kutatásának igazgatója.
