Lehet, hogy annyira nem is bonyolult, mint gondoltuk: milyen hatással van ránk, ha naponta csupán pár percet mozgunk?

Nem mindig jön ki úgy a lépés, hogy legyen időnk az edzésre. Az is lehet, hogy egészségügyi oka van, amiért nem végezhetünk megterhelő fizikai aktivitást. A University of Sydney új kutatása szerint napi három-négy, egyperces, intenzív aktivitás is nagymértékben csökkentheti az idő előtti halálozás kockázatát, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében.

Nemrégiben szakemberek egy csoportja azt kutatta, hogy a "mindennapi élet részeként, eseti jelleggel végzett intenzív fizikai aktivitás" (angolul VILPA néven ismert) milyen hatással van az általános egészségi állapotra. Kíváncsiak voltak arra, hogy az olyan hétköznapi tevékenységek, mint például a teli bevásárlószatyrok emeletre való felcipelése, a busz után való rohanás vagy az ablakok pucolása, valóban hozzájárulnak-e a jó közérzetünkhöz. A válasz pedig kedvező: igen, ezek a tevékenységek valóban jótékony hatással bírnak az egészségünkre.

A Nature Medicine orvosi folyóiratban nemrégiben publikált kutatás szerint a rövid, de intenzív fizikai aktivitások már néhány perc alatt is kedvező hatással bírnak, feltéve, hogy ezek naponta többször is előfordulnak. A kutatók több mint 25 ezer, nem sportoló résztvevő aktivitási szintjét elemezték egy csuklóra rögzíthető, speciális mérőeszköz segítségével. Az alanyok mindannyian azt állították, hogy szabadidős tevékenységeik során nem sportolnak, így a vizsgálat során csak a mindennapi életük során végzett mozgásformákra összpontosítottak. A kutatók a résztvevők egészségügyi adatait hét éven keresztül nyomon követték, hogy további összefüggéseket találjanak.

Kép: 123RF

A begyűjtött adatok elemzése során a kutatók felfedezték, hogy a résztvevők 89%-a részt vett olyan tevékenységekben, amelyek megfeleltek a VILPA (Very Important Lifestyle Physical Activity) kritériumainak. Ezen tevékenységek 93%-a maximum egy percig tartott. A résztvevők átlagosan nyolc, egyenként legfeljebb egy perces fizikai aktivitást végeztek naponta.

A szakemberek megállapították, hogy a napi három-négy, egyperces "VILPA-aktivitás" akár 40 százalékkal csökkentheti a korai halálozást, ebbe beleértve a daganatos eredetű betegségeket is, és akár 49 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozást.

Ez azt jelenti, hogy hetente körülbelül 30 percet kell rászánni.

A mozgás gyakorisága szoros összefüggésben áll egészségünkkel: napi körülbelül tizenegy VILPA-tevékenység végzése révén a szív- és érrendszeri halálozás kockázata 65 százalékkal csökkenthető, míg a rákos megbetegedések következtében bekövetkező halálozási esélyek 49 százalékkal mérséklődnek.

Kép: 123RF

Dr. Emmanuel Stamatakis professzor, a kísérlet vezetője, hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nagy intenzitású intervallumos edzés (HIIT) előnyeit a mindennapi élet során végzett tevékenységek intenzitásának fokozásával is elérhetjük. Kiemelte, hogy minél több rövid, intenzív blokkot iktatunk be a napunkba, annál kedvezőbb hatásokat tapasztalhatunk. A szakértő véleménye szerint már néhány percnyi, csupán három-négy perces "edzés" is jelentős különbséget hozhat. "Számos napi tevékenység létezik, amelyet tudatosan úgy végezhetünk, hogy akár csak egy-két percre megemeljük a pulzusszámunkat. Ezek az aktivitások nem igényelnek extra időt, külön felkészülést vagy speciális készségeket. Csak annyira van szükség, hogy felgyorsítsuk a lépteinket séta közben, vagy egy kicsit energikusabban végezzük a házimunkát" - tette hozzá.

A kutatás kulcsfontosságú megállapítása, hogy eddig a szakirodalom alapján úgy véltük, az erős intenzitású mozgás egészségügyi előnyei kizárólag a minimum tíz percig tartó aktív testmozgáshoz, mint például a futáshoz köthetők. Azonban ez a tanulmány új perspektívát nyit, hiszen rávilágít arra, hogy a mindennapi tevékenységek során végzett, rövid időtartamú intenzív mozgás is jelentős pozitív hatásokat gyakorolhat az egészségünkre. Más szóval, a napi rutinunkba beépített apró, de energikus mozgások is hozzájárulhatnak a jólétünkhöz.

Elképzelhető, hogy a jelenleg hatályos egészségügyi irányelveket a jövőben újraértékelhetjük.

Kép: 123RF

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk, és elegendő csupán a házimunkát nagyobb intenzitással végezni, vagy a lépcsőn cipelni a bevásárlószatyrot a lift használata helyett. Sőt, az edzőterem bérletéről sem szükséges lemondanunk. Dr. Stamatakis professzor kiemelte, hogy a mindössze néhány perces fizikai aktivitások nagyszerű kiegészítői lehetnek a mindennapi életünkbe már beépített mozgásformáknak, de nem képesek teljes mértékben helyettesíteni azokat. Véleménye szerint a szabadidős sporttevékenységek továbbra is azok a mozgásformák, amelyeket az emberek kifejezetten az egészség, a fittség és a relaxáció érdekében folytatnak, és ezekre valóban szükség van!