Két hónapon belül akár a francia miniszterelnök pozíciója is veszélybe kerülhet, mivel bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek elő ellene.
A 2025-ös költségvetés körüli viták miatt a francia baloldal hétfőn komoly lépésre készülhet: lehet, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő Francois Bayrou kormányfő ellen. A szavazásra szerdán vagy csütörtökön kerülhet sor a Nemzetgyűlésben. Ezzel Bayrou lehetne a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron elnöksége alatt, aki megbukik. Érdemes megjegyezni, hogy a 2024 nyarán tartott választások óta ő a második kormányfő, aki a költségvetés körüli ellentétek miatt kerülhet nehéz helyzetbe, és elveszítheti a pozícióját.
Francois Bayrou, Franciaország miniszterelnöke, bejelentette, hogy a költségvetés parlamenti elfogadásához az alkotmány 49.3-as cikkének alkalmazásához folyamodik, ami azt jelenti, hogy a szavazás mellőzésével kívánja átvinni a javaslatot. Ez a lépés újabb bizalmatlansági indítványt hozhat magával, és veszélyeztetheti a kormány pozícióját - számolt be róla az MTI.
A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című lapban vasárnap megjelent interjújában bejelentette, hogy hétfőn élni fog ezzel a - kormányának felelősségét előtérbe helyező - alkotmányos lehetőséggel a 2025-ös költségvetés tervezetének elfogadásához. A képviselők hétfő délután vizsgálják meg az idei költségvetésnek a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága által elfogadott új, kompromisszumos változatát.
Most már elengedhetetlen, hogy az elfogadásra sor kerüljön. Egy olyan nemzet, mint a miénk, nem élhet tartósan költségvetési keretek nélkül. Az egyetlen megoldás, ha a kormány vállalja a felelősséget a helyzetért. Erre várhatóan hétfőn kerül sor.
- mondta Bayrou, remélve, hogy "10 napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel".
A francia alkotmány 49.3-as cikkelye értelmében egy javaslatot a parlament automatikusan elfogadottnak lehet tekinteni, amennyiben a miniszterek többsége egyetértene a szavazás elkerülésével, és ezt követően a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem érkezik 24 órán belül.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország már jelezte, hogy ha a tervezett szavazás elmarad, akkor bizalmatlansági indítványt terjeszt elő, amely mögött a kommunisták és a Zöldek is ott állnak. A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban még nem hozta meg véglegesen a döntését, ahogy a másik jelentős ellenzéki alakulat, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés sem foglalt állást az ügyben.
Jelenleg a szocialisták állnak a figyelem középpontjában, hiszen a kormány már hetek óta folytat tárgyalásokat a költségvetés ügyében velük. A kormány jövője most nagymértékben rajtuk múlik. A bizalmatlansági indítványról a nemzetgyűlés szerdán vagy csütörtökön fog dönteni.
A kisebbségben lévő kormány élén François Bayrou, a centrista politikai vezető, két hónappal ezelőtt vette át Michel Barnier helyét. Barnier kormányának sorsa mindössze három hónapnyi hivatali idő után pecsételődött meg, amikor a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés együttműködve egy történelmi jelentőségű bizalmatlansági szavazás keretében döntöttek a leváltásáról.
Ezt követően François Bayrou lett Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta a hatodik kormányfő, és a negyedik a 2024-es évben. Ez a helyzet évtizedek óta nem tapasztalt politikai instabilitást hozott magával a kormányzás terén.
A július 7-én tartott előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatú struktúrára váltott, és 11 frakcióval gazdagodott. E választások eredményeként egyik politikai párt sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Szeptemberre az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak, míg a baloldali pártok, amelyek a választások során az élen végeztek, valamint a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, a kormányból kimaradva, ellenzéki szerepbe vonultak. December elején ez a két tábor bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, amelynek következtében megbuktatták az előző kisebbségi kormányt, amely a parlamenti jóváhagyás megkerülésével próbált megszorításokat bevezetni a következő évi költségvetés keretein belül.
