Karácsony Gergely: A következő augusztus 20-ig világossá válik, szabad emberek leszünk-e, vagy elnyomott alattvalók sorsára jutunk.

A főpolgármester ünnepi beszédében kiemelte, hogy kulcsfontosságú kérdés az, vajon "még mindig jelentőséggel bír-e Szent István öröksége, amely nemcsak a magyarság megőrzését szolgálta, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy Európa közösségébe is integrálódjunk."

Szent István a magyarság jövőjének megalapozásában kulcsszerepet játszott azzal, hogy hazánk sorsát szorosan összekapcsolta Európával. Az állam függetlenségét megőrizve, mesterien integrálta Magyarországot a kontinens gazdasági és kulturális áramlataiba. Ma is fontos, hogy az Európa értékeivel összhangban képviseljük önbecsülésünket, hiszen ez a közösséghez való tartozás nemcsak identitásunkat erősíti, hanem a jövőnket is formálja.

Karácsony Gergely főpolgármester augusztus 20-i köszöntőjében kifejezte, hogy e jeles napon emlékezzünk meg hazánk történelméről és kultúrájáról, valamint a nemzeti összetartozás fontosságáról. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy ez az ünnep nemcsak a múltunkra, hanem a jövőnkre is reflektál, és arra ösztönöz bennünket, hogy közösen építsük egy szebb és élhetőbb Budapestet.

Karácsony szerint "Magyarország születésnapja idén nem csupán egy ünnep, hanem közös hazánk újjászületésének reményét is magában foglalja". Ezen felül megjegyezte, "az államalapítás ünnepe alatt sokakban feléled az állam újraalapításának vágya". Karácsony úgy véli, hogy "számos tényező táplálja a változás lehetőségét", amely magában foglalja a jogegyenlőség, a demokrácia és az emberi méltóság helyreállítását is.

De vajon képes-e az az állam ellátni feladatát, amelyet a közérdek helyett a kiváltságok fenntartásának szenteltek? Valóban meg tudja védeni polgárait az a hatalom, amelyik egyeseket megbélyegzéssel sújt? Mit jelent a magyar állam léte, ha a szuverenitását nem egy diktatúra, hanem civil szervezetek és a szabad sajtó befolyásától tartja?

- Ezt a kérdést teszi fel a főpolgármester.

Az állam szerepének újraértelmezése elengedhetetlen az emberi jogok és a méltóság megóvása érdekében. Az igazságos társadalom alapját az emberi méltóság tisztelete képezi, amely nem csupán jogi keretek között létezik, hanem egy erkölcsi kötelességként is felfogható. Karácsony folytatta gondolatmenetét, és Esterházy Péter írót idézve hangsúlyozta:

Ha a kereszténység és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közül bármelyiket komolyan venné a társadalom és a politikai elit, nem csupán üres szavakat puffogtatva, hanem valódi elköteleződést tanúsítva, akkor valószínűleg előrébb tartanánk, vagy legalábbis tisztábban látnánk a helyzetünket. Talán azt is észrevennénk, hogy a közösségek problémáira nem elegendő válasz az önzés, bármennyire is érthető ez a magatartás, de hosszú távon nem jelent megoldást. Így nem marad más, mint tovább keresni az utat.

"A változáshoz szükség van egy új alkotmányra is, mert az most nincs, de nem elég a kritikát gyakorolni, szeretni is kell a hazát és a közös politikai értékeket" - jegyezte meg a főpolgármester. "Az új alkotmánynak a polgárokat kell védenie a hatalomtól, nem fordítva, és társadalmi többség által elfogadott formában, akár népszavazással kell életbe léptetni. Az új alkotmánynak az egyenlőséget, a közösségépítést és az emberi méltóságot kell előtérbe helyeznie, szem előtt tartva, hogy a magyarok sokfélék, de egyenlőek" - tette hozzá Karácsony, majd kiemelte: "Mi, Budapesten ehhez ragaszkodunk".