Juhász Árpád bravúros módon elkerülte a zöld mamba fullánkját, és sikeresen elmenekült az indiánok elől is, akik nyomában loholtak.
Ötven-hatvan barátom társaságában gyűltünk össze a "Francia bányában", amely a Szépvölgyi út közelében található régi kőfejtő. Tábortüzet gyújtottunk, szalonnát sütögettünk és közben énekeltünk. Pár nappal később pedig a lányaim meglepetésének köszönhetően elutaztunk az olasz Dolomitok varázslatos tájaira. Sajnos az egészségem már nem tette lehetővé, hogy felmászkáljak a hegyekre, de nosztalgiával szemléltem a sziklák lábánál a régi idők emlékét, amikor jégcsákány és kötél segítségével hódítottam meg a csúcsokat. Augusztus huszadikán pedig egy különleges öröm ért: megkaptam a Magyar Érdemrend parancsnoki fokozatát. Csodás volt, hogy a kerek születésnapomat családommal és barátaimmal ünnepelhettem meg, és az állami elismerés is igazán megtisztelő pillanat volt számomra.
Mennyi csúcsot hódított meg korábban a Dolomitok varázslatos világában?
Az 1980-as években négy impozáns csúcsot hódítottam meg. Az Alpok különösen közel áll a szívemhez, különösen a 4061 méter magas Grand Paradiso, ahova csupán néhány magyar lépte át a küszöböt. Fiatal diák koromban már akkor beleszerettem a hegyek varázsába, ám a korabeli körülmények miatt nem volt sok reményem arra, hogy valaha is átléphetem a magyar határt nyugati irányba. Először a Magas Tátrában tapasztaltam meg a hegymászás izgalmát, néhány évvel a diplomaosztóm után. Az Alpokba csak a harmincas éveimben jutottam el, de onnantól kezdve a szenvedélyem csak fokozódott: három alkalommal felfedezhettem az Andokot, és négyszer járhattam a Himalájában, ahol a világ legmagasabb csúcsai vártak rám.
Melyik földtani jelenség az, ami a leginkább lenyűgöz téged?
Geológusként a vulkánok iránti szenvedélyem különösen mélyen gyökerezik. Számos működő tűzhányót volt szerencsém meglátogatni, köztük Costa Rica lenyűgöző vulkánjait is. Az egyik legnagyobb büszkeségem, hogy az elsők között állhattam magyar geológusként Tanzániában, amikor feljutottam az Ol Doinyo Lengai csúcsára. Ennek a név jelentése a maszáj nyelven „Isten hegye”. Ez a tűzhányó a kelet-afrikai hasadékvölgy mélyéből emelkedik ki, és impozáns, háromezer méteres magasságot ér el. Amikor a kráterébe leereszkedtünk, különleges kürtők tárultak elénk, amelyekből forró, iszapszerű folyadék tört fel. Csak évekkel később derült ki számunkra, hogy ez a Föld legkisebb hőmérsékletű lávája, amely csupán 480-490 Celsius-fokos, szemben a hawaii vulkánok 1200 fokos izzó forróságával.




