A parajdi sóbánya elvesztése felmérhetetlen tragédia, ám az áradás más, súlyos problémát is felszínre hozott.

Vészhelyzetet hirdettek Maros megyében a parajdi bányakatasztrófa következtében, amelynek hatására jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma. Ez a helyzet közel 39 ezer ember ivóvíz-ellátását sodorja veszélybe - számolt be róla a MASZOL.

A Maros megyei hatóságok június 2-án, este 11 órától kezdődően harminc napos vészhelyzetet hirdettek ki, a belügyminisztérium engedélyével.

A Kis-Küküllő megemelkedett sótartalma miatt a folyó vizéből származó csapvíz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált.

Az intézkedés öt közigazgatási egységet foglal magában: Dicsőszentmárton városát és annak vonzáskörzetét, beleértve Csüdőtelkét, Bábahalma települést és Őrhegyet. Ezen kívül érinti Szászbogácsot, Adámos falut, Vámosgálfalvát és Gyulakutát, valamint az ezekhez tartozó településeket is.

A hatósági tájékoztatás alapján a vízszolgáltatás továbbra is elérhető, ám fontos megjegyezni, hogy a vezetékes víz kizárólag háztartási célokra használható, mint például mosás, tisztálkodás és illemhelyek igénybevétele. Az ivás és étkezési célú felhasználásra viszont nem ajánlott.

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség arra kéri a lakosságot, hogy csak ellenőrzött forrásból származó ivóvizet fogyasszanak, és kövessék a RO-ALERT rendszeren, valamint hivatalos csatornákon érkező tájékoztatásokat.

Az illetékes szervek fokozott ellenőrzést végeznek: az Aquaserv és a Maros Vízügyi Igazgatóság gyakrabban méri a víz sótartalmát, míg a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a községi kutak és források vízminőségét vizsgálja.

A hatóságok az országos vészhelyzeti bizottság támogatásával dolgoznak azon, hogy alternatív ivóvízellátást nyújtsanak. Az önkormányzatok feladata, hogy naponta legalább 5 liter ivóvizet biztosítsanak minden érintett lakos számára. A helyzet folyamatos figyelemmel kísérése zajlik.