Az ügyészség felkészülhet az alsóneműk megkötésére: megdöbbentő sebességgel emelkedik a gazdasági bűncselekmények száma.
Az utóbbi két év során Magyarországon drámai mértékben növekedett a bűncselekmények előfordulása, különösen a gazdaságot célzó bűncselekmények terén. 2023-ra körülbelül 24%-os, míg 2024-re már 35%-os emelkedést tapasztaltak az előző évhez képest. De nem csupán az elkövetett esetek száma nőtt meg,
Jelentős átalakulás figyelhető meg a gazdasági bűncselekmények típusai között: míg a hagyományos bűnözési formák, mint a költségvetési csalás vagy a csődbűncselekmények egyre ritkábbá válnak, addig a kiberbűncselekmények előfordulása drámai mértékben megemelkedik.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda részletesen megvizsgálta a Legfőbb Ügyészség éves statisztikájában található adatokat.
Az adatokból kitűnik, hogy az utóbbi években csökkent az adócsalások száma, a 2022-ben regisztrált 1.189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra, ami 16 százalékos mérséklődést jelent. Ez az elemzők szerint annak köszönhető, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb, miként a digitális adatszolgáltatási rendszerek egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése is megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások elkövetését, a számlagyárak működését.
A csődbűntettek terén is megfigyelhető egy hasonló csökkenés: 2022-höz viszonyítva 2024-re 22 százalékkal kevesebb ilyen bűncselekmény történt. Ez a tendencia azonban kissé megtévesztő, mivel sok esetben a hatóságok nem jutnak el a bűncselekmények feltárásáig. Az elkövetők gyakran már a nyomozás kezdeti szakaszában ügyesen eltüntetik vagy meghamisítják a bizonyítékokat, "fantomizálják" a vállalkozásokat, és ügyesen elrejtik a vagyonukat.
A legfrissebb statisztikák riasztó tendenciát mutatnak: a pénzmosási ügyek száma drámai módon emelkedik. Míg 2022-ben még 542 esetet jegyeztek fel, addig 2024-re ez a szám már 1.284-re nőtt, ami egy figyelemre méltó, 137%-os növekedést jelent.
"A növekedés hátterében számos tényező áll" - fejtette ki Bereznai Henrik ügyvéd. "Először is, van egy fontos definíciós eltérés: bizonyos cselekményeket manapság nem orgazdaságként, hanem pénzmosásként tüntetnek fel a statisztikákban. Továbbá, a számok emelkedése részben a hatékonyabb nyomozási módszereknek is köszönhető."
A pénzmosás elburjánzása mögött meghúzódó igazi ok azonban az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb térnyerése: az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni.
Az egyik tipikus eljárás a pénzfutárok alkalmazása, akik a saját számláikra beérkező, általában csalásból származó összegeket jutalék fejében továbbítanak.
A kiberbűnözés napjainkban soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a hatóságokat, ahogyan azt a szakértők is hangsúlyozzák. Az információs rendszerek védelmének kijátszására irányuló bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra elképesztően, több mint harmincszorosára emelkedett (14-ről 481-re), és a trend 2023-ról 2024-re is folytatódik, hiszen várhatóan további 61,5 százalékos növekedés következik be.
"Az adathalászat során az elkövetők elektronikus csatornákon - leggyakrabban telefonon vagy e-mailben - próbálják megszerezni a sértettek bizalmas adatait vagy hozzáférését. Gyakori trükk, hogy a csalók banki alkalmazottnak álcázzák magukat, és egy állítólagos számlával kapcsolatos visszaélés ürügyén próbálják rávenni áldozataikat tranzakciók jóváhagyására vagy olyan szoftver telepítésére, amely távoli elérést biztosít számukra" - emelte ki az ügyvéd.
Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az úgynevezett BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket - például cégvezetőket, beszállítókat -, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására. A védekezés az ilyen csalások ellen kifejezetten nehéz, mert az e-mailek általában nem tartalmaznak gyanús linkeket vagy mellékleteket, hanem tisztán írt szöveges kérések, így a hagyományos SPAM szűrők gyakran fel sem ismerik őket. Ugyancsak nehezíti a védekezést, hogy az elkövetők alapos előzetes felderítést végeznek, személyre szabott üzeneteket küldenek. Ráadásul az elkövetők egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.
Ha mindez még nem lenne elegendő, a statisztikák egy aggasztó tendenciát is feltárnak: a korrupció eseteinek száma drámai mértékben növekedett az utóbbi években. 2022-ben 1.003 korrupcióval kapcsolatos bűncselekményt jegyeztek fel, amely 2023-ra már 2.000-re, 2024-re pedig 3.834-re emelkedett. Ez a növekedés világosan jelzi a probléma súlyosbodását.
Különösen figyelemre méltó a gazdasági vesztegetéses ügyek robbanásszerű emelkedése: ezek száma 792-ről 3.163-ra ugrott, ami 299,4 százalékos növekedést jelent.
