Európa igyekszik újra felfedezni önmagát a párizsi mini-csúcson - G7 - Gazdasági történetek érthetően. Az esemény célja, hogy a kontinens vezetői közösen keressenek megoldásokat a gazdasági kihívásokra, és erősítsék a szolidaritást a tagállamok között. A
Elindul a gyorsan összehívott párizsi mini-csúcstalálkozó, ahol Európa vezetői arra törekednek, hogy közös nevezőre jussanak az ukrajnai békekötés ügyében. Ezt a találkozót a hétvégén lezajlott Müncheni Biztonsági Konferencia által kiváltott sokkélmény motiválja.
J. D. Vance, az amerikai alelnök, müncheni beszédében éles kritikát fogalmazott meg az európai kormányokkal szemben, amelyeket liberális véleménydiktatúrával vádolt meg. Kifejtette, hogy ezek a kormányok figyelmen kívül hagyják a választóik véleményét, és ezzel lényegében megkérdőjelezik a transzatlanti szövetségi rendszer eddigi működését. Vance szavai rávilágítanak arra a feszültségre, amely a politikai diskurzusban és a demokratikus értékek védelmében mutatkozik meg a világ ezen részén.
Mi vár ránk a közeljövőben? Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodik, ahol kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójával folytat megbeszéléseket Ukrajna helyzetéről.
Számokban: az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth elismételte Donald Trump álláspontját, amely szerint az európai NATO-tagállamoknak sokkal több pénzt kellene költeniük a hadseregre. Trump szerint a GDP 5 százaléka lenne optimális, Mark Rutte NATO főtitkár 3 százalék fölé emelné az arányt, erről Párizsban is egyeztetnek a résztvevők.
