Calin Georgescu és a TikTok izgalmas együttműködésre készül: Romániában áprilisban startol a kampány!

Az elnökválasztás első fordulója május 4-én kerül megrendezésre, ám a választási kampány már egy hónappal korábban, április 4-én kezdődik, és egészen május 3-ig tart.

A bukaresti kormány kedden hagyta jóvá a választási menetrendről szóló határozatot. Mihai Constantin, a kormány szóvivője szerint az államelnökjelöltek március 15-éig tehetik meg jelölésüket. Az információt a News.ro közölte, amelyet az MTI is átvett.

Romániában a szavazási folyamat május 4-én 7 és 21 óra között zajlik. Fontos tudni, hogy azok a választópolgárok, akik 21 órakor még a szavazóhelyiség területén tartózkodnak, vagy éppen sorban állnak, legkésőbb 23 óra 59 percig leadhatják szavazatukat.

A külföldi szavazás három napig, 7 és 21 óra között zajlik, kezdete május 2-a. Az első két napon azok a választópolgárok, akik 21 órakor még a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy sorban állnak, legkésőbb éjfélig leadhatják szavazatukat. A harmadik napon 21 órakor zárják be az urnákat, feltéve, hogy ez nem haladja meg a román idő szerinti 21 órát. A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy román idő szerint 21 órakor minden szavazókör, így a külföldi választási helyszínek is, lezárják kapuikat.

Ha egyik államelnökjelölt sem kapja meg a választási névjegyzékben szereplő szavazók több mint 50%-ának támogatását, akkor május 18-án második fordulóra kerül sor. Ez a forduló az első körben használt menetrend alapján fog lebonyolódni.

A román kormány keddi ülésén jóváhagyta az időközi önkormányzati választások menetrendjét, amely 18 települést érint, köztük Bihar megyét is. A partiumi megyében Ilie Bolojan, aki szenátori mandátumot nyert és a szenátus elnökévé választották, helyére új tanácselnököt fognak választani.

A jelölések leadásának határideje április 14., míg a választási kampány április 19-én veszi kezdetét és május 3-án ér véget. Bihar megyében, amennyiben szükség van rá, a második fordulót május 18-án fogják lebonyolítani.

Május 4-én Zilah városában, valamint több más romániai településen időközi választásokra kerül sor. Ezt a helyzetet az idézi elő, hogy a júniusban megválasztott polgármester, Ionel Ciunt, aki a szociáldemokrata párt színeiben indult, parlamenti képviselői posztot szerzett.

Ismét a tavalyi érvénytelenített államfőválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerzett Calin Georgescura szavaznának a legtöbben Romániában, ha jövő vasárnap tartanák a megismételt államfőválasztást - derül ki egy kedden ismertetett friss felmérésből.

A CURS közvélemény-kutató intézet weboldalán nyilvánosságra hozott, független forrásból származó felmérés alapján Georgescu a megismételt választások első körében a szavazatok 37%-át szerezhetné meg.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott független jelöltet Bukarest főpolgármestere, a szintén függetlenként induló Nicusor Dan követi, akire a megkérdezettek 21 százaléka voksolna. A bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonescu a voksok 18 százalékát kapná.

A tavaly decemberi második fordulóban Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke 7 százalékos támogatottságot élvezett, míg Diana Sosoaca, az SOS Romania párt vezetője 4 százalékot kapott a válaszadóktól. Érdekes módon a megkérdezettek 13 százaléka jelezte, hogy olyan jelöltre szavazna, aki nem szerepel a felsoroltak között.

A legfrissebb adatok alapján a második fordulóban Georgescura a válaszadók 38%-ának támogatását élvezi, míg Antonescura 25%-ot, Dan pedig 17%-ot kapna a szavazatokból.

A CURS által végzett felmérés arra is kiterjed, hogy mi történik, ha Calin Georgescu nem indulhat az államfőválasztáson. Ilyen helyzetben George Simion, az AUR elnöke, a legvalószínűbb győztes lenne, hiszen a válaszadók 25%-a szavazna rá. Őt követné Nicusor Dan 24%-os támogatottsággal, míg Crin Antonescu a harmadik helyen állna 23%-kal.

A felmérés során a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy "nagyon érdekli" az államfőválasztás, 76 százalék pedig biztosan elmegy szavazni.

A CURS telefonos felmérése január 21. és 25. között zajlott, amely során 1100 fős mintát vizsgáltak, a hibahatár pedig 3 százalékra tehető.