A bevándorlók által Nyugaton hazavitt pénz mennyisége lényegesen csökkent az utóbbi időben.

Egy nemrégiben, a Nature folyóiratban megjelent kutatás új megvilágításba helyezi a bevándorlók bérhelyzetét: az adatok szerint átlagosan 17,9 százalékkal kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a helyi lakosok. A bérkülönbség mögött leginkább nem az áll, hogy azonos munkakörökben alacsonyabb bérezésben részesülnének, hanem sokkal inkább az, hogy kevesebb lehetőségük van a magasabb státuszú, jobban fizetett pozíciók elérésére.

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) által készített tanulmány kilenc különböző ország, többek között Kanada, az Egyesült Államok és számos nyugat-európai állam béradatait elemezte. Az eredmények alapján a statisztikai elemzések rávilágítottak, hogy a bérkülönbségek közel 75%-a abból fakad, hogy a bevándorlók jelentős része alacsonyabb presztízsű, gyengébben fizetett szektorokban helyezkedik el.

Országos szinten a bérkülönbség átlagosan 17,9 százalékra rúg, ám iparáganként ez a szám 13 százalékra csökken, ami arra utal, hogy a bevándorlók többsége jellemzően alacsonyabb bérszintű szektorokban talál munkát. Vállalati szinten a bérhátrány 8,6-8,9 százalék között mozog, tehát még azonos iparágon belül is a kevésbé termelékeny vállalatokhoz kerülnek. Amennyiben az összehasonlítás egyazon cégen belül, azonos munkakörben történik, a különbség 4,6 százalékra csökken; ez azt jelzi, hogy még ugyanazon pozíciókban is fennáll némi eltérés. Ennek hátterében állhat a termelékenységi különbség, gyengébb alkupozíció, vagy akár diszkrimináció is. Ezen kívül gyakori, hogy a bevándorlók az adott cégen belül is alacsonyabb presztízsű feladatokat kapnak.