Fantasztikus betekintés a magyar munkahelyek világába: egyre több munkavállaló küzd a problémákkal, sürgős lépések szükségesek - Pénzcentrum
A Gallup legújabb felmérése szerint 2024-ben a munkavállalók életminőségüket borongósabb színben látják.
Az intézet globális felmérése során nemcsak a munkahelyi körülményekre fókuszál, hanem a munkavállalók életminőségére és elégedettségére is rávilágít.
Magyarországon az elégedettek aránya (40%) a globális átlag (33%) felett alakult, ami 2 százalékpontos emelkedés a megelőző év, 2023 óta.
Globálisan tapasztalható, hogy a munkavállalók életükkel való elégedettsége csökkent. Ennek hátterében számos tényező áll, többek között a nemzetközi gazdasági és geopolitikai válságok következményei, mint például az energiaválság, a megugró lakhatási költségek, és az infláció magas szintje. 2024-re a globális statisztikák szerint 2%-kal csökkent azoknak az aránya, akik elégedettek a saját életükkel.
Hozzátették, érdemes az adatok értelmezésénél figyelembe venni azt is, hogy nemzetközi kutatások alapján a keleti és a nyugati kultúra eltérően értelmezi a jólétet. Az európaiak és észak-amerikaiak hajlamosabbak nagyobb jelentőséget tulajdonítani a kiugró, nagyobb izgalmakkal járó eseményeknek és erőteljesebb ingereknek.
Az ázsiai filozófia egyik alapvető aspektusa a harmónia és az egyensúly keresése, amely hangsúlyozza a hosszú távú perspektívák fontosságát. E nézőpont szerint az élet során a negatív és pozitív élmények egyaránt jelen vannak, és folyamatosan váltakoznak. Ez a ciklikus szemlélet segít megérteni, hogy a nehézségek és örömök együttesen formálják tapasztalatainkat, és hozzájárulnak a belső béke megtalálásához.
Magyarországon a lakosság saját életével való elégedettsége 40%-os szinten áll, ami kedvezőbb, mint a nemzetközi átlag, amely 33%-ra rúg. Ez a szám 2%-pontos növekedést mutat a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez az arány még mindig elmarad az európai átlagtól, amely 47%. Érdekes, hogy más mutatókban a magyar adatok jobbnak bizonyultak az európai átlagnál. Például a stressz szintjét tekintve, míg az európai lakosság 38%-a számolt be feszültségről, Magyarországon ez az arány csak 35% volt. Így a magyar lakosság körében a stressz szintje kedvezőbb képet mutat, mint az európai átlag, amelyhez képest 60%-kal jobb eredményeket értek el.
